Felszólalás adatai

A reformáció Németországból indult el, amelynek előzménye az ország széttagoltságában keresendő. A katolikus papság kétfelé szakadt, a XV-XVI. század fordulóján az egyház népszerűsége nagyon megcsappant, megreformálása szükségszerűvé vált.

(23.00)

A reformáció közvetlen kiváltó okai az úgynevezett búcsúcédulák árusítása és az ehhez kapcsolódó visszaélések voltak. Búcsúcédula vásárlása a római katolikus egyházban a bocsánatos bűnökért járó túlvilági büntetésnek az egyház részéről történő részleges vagy teljes elengedését eredményezte. A papi felső tízezer ebből dorbézolt, valamint ebből tartotta el magát az egyház.

A búcsúcédulákkal való visszaélések arra ösztönözték a józan gondolkodású Ágoston-rendi szerzetest, Luther Mártont, hogy nyilvánosan, érthetően foglaljon állást az egyház működése tekintetében és általában az egyházi élet kérdéseiben. Luther Márton következetes harca és világraszóló küzdelme a képmutató papok és a hazugság ellen szólt. Hirdette, hogy nem a külsőségek, hanem a lélek és az ige a legfontosabb, az ige szerint élni, példamutatóan. Ezt 95 pontban meg is határozta, majd az irományt kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 1517. október 31-én.

A reformáció kimagasló hirdetője Kálvin János svájci reformátor, a kálvinizmus megteremtője volt. Kálvin hozta létre a svájci reformáció sikeres ágát, amelynek alapján ma is működnek a református egyházak szerte a világban.

A reformáció gyorsan terjedt és elérkezett Magyarországra is. Vándorprédikátorok járták a vidéket, akik a nép nyelvén hirdették a Szentírás igéit. Az új hit terjesztői a wittenbergi egyetemen tanult magyarországi diákok, lutheránussá lett szerzetesek voltak. Hazánkban már az 1520-as években követőkre találtak a lutheri elvek, majd Nagy-Magyarország több pontján, főként Kelet-Magyarországon és Erdélyben a református tanok is gyökeret vertek.

Szükség is volt erre, hiszen 1541-ben Buda eleste után az ország három részre szakadt. Az új vallási irányzat hitet, reményt adott az agyongyötört magyarságnak. Az 1560-as évekre kialakult a protestáns egyházszervezet, létrejöttek az egyházkerületek, azokon belül pedig az egyházmegyék.

A református egyház megerősödését nagymértékben segítette a korszak legnagyobb szellemi teljesítménye, a teljes Biblia magyar nyelvre történő lefordítása, melyet Károli Gáspár gönci lelkipásztor készített el, majd 1590-ben Vizsolyban kinyomtatott.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Rákócziak nagyon sokat tettek a református egyházért és az oktatás terjesztéséért, ezért nagyon sajnálom, hogy önök folyamatosan leszavazzák azt a jobbikos országgyűlési határozati javaslatot, amely a Rákóczi-emlékévvel kapcsolatos.

A híres Sárospataki Kollégiumot 1531-ben Perényi Péter, a sárospataki vár akkori urának rendelkezésére alapították, a reformáció szellemében. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lórántffy Zsuzsanna hívta Patakra Comeniust, a híres magyar származású cseh-morva pedagógust, aki saját szavaival élve mindent vállalt "ennek a Rákóczi-Atheneumnak a jobbá tétele" érdekében.

Meg kell említenünk a református egyetemeket, középiskolákat, általános iskolákat, diákotthonokat és a könyvtárakat is. Magyarországon a sok-sok református templom közül a két legnagyobbat szeretném megemlíteni, a debreceni és a ceglédi református nagytemplomot.

A református tanítás számos nagyszerű elmét, vezért adott a magyar népnek. A XX. század legkiemelkedőbb vezetője, Horthy Miklós kormányzó úr is e vallási közösséghez tartozott.

Áldás, békesség! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)