Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül hatvan hét telt el azóta, hogy elkezdtük a négypárti egyeztetést e törvény ügyében.

Rendkívül fontos törvényről van szó, hiszen a Magyar Köztársaság életében, sőt a magyar nemzet életében egy olyan aktusra kerül sor a következő esztendő júniusában, amely talán a '90-es rendszerváltáshoz mérhető; igaz, hogy ez a politikai aktus más dimenziókban fog lezajlani, és talán más lesz a jelentése, mint amit a rendszerváltás jelentett 1990-ben.

Ahogy kezdtem, hatvan héten keresztül folytak az egyeztetések, és meg kell állapítanom, hogy végül a kompromisszumok eredményeképpen egy olyan törvényt fogunk elfogadni, amit eredendően, azt hiszem, senki nem akart, de ez a kompromisszumok természete, hogy végül egy olyan megállapodásra jutunk, és egy olyan megoldást fogadunk el, ami eredendően senki fejében nem fordult meg és nem fogant meg. Három megoldás és három út mutatkozott a technikai feladatok megoldására.

Az első lett volna az elektronikus úton történő szavazás, ami rendkívül korszerű. Ezt megalapozta az a tény is, hogy sok európai uniós tagországgal szemben és ellentétben a mi Országgyűlésünk az előző ciklusban elfogadta az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amely egy rendkívül korszerű törvény, és amely törvénybe épített garanciák garanciát jelenthettek volna az e törvénybe épített, elektronikus úton történő szavazás biztonságát illetően is. Ez egy rendkívül korszerű eljárásnak lett volna tekinthető, de alapvetően a problémát nem oldotta volna meg, nevezetesen, azt a problémát, hogy aki külképviseleten akar a választójogával élni, annak meglehetősen nagy terheket kell vállalnia, hiszen a helyszínre kell utaznia. A jelenlegi megoldás is ezt a nehézséget tartalmazza, de ugyanígy tartalmazta volna az elektronikus úton történő szavazás eljárása is. Ráadásul, az elektronikus szavazás rendkívül költségigényes, hiszen olyan, igaz, hogy egyszeri, de jelentős beruházást igényelt volna, ami jelentős terhet rótt volna a Magyar Országgyűlés költségvetésére.

A második megoldás a postai úton történő szavazás lett volna, ami Európa számos országában gyakorlat, és ami a legkisebb terhet rótta volna a választópolgárokra, legalábbis azokra, akik külföldön szeretnének a választójogukkal élni, illetve a választójogukat gyakorolni. Azonban azt be kell látni, hogy ennek a szavazási módnak Magyarországon nincs hagyománya, nincs kultúrája, meglehetősen idegen a gondolkodásunktól, a posta egészen más képzeteket ébreszt a magyar agyban, mint hogy szavazásra vagy ilyen úton való szavazásra ezt az intézményt igénybe vegyük.

Maradt harmadikként az az eljárás, amely végül a törvénybe került, és amelyet természetesen a Magyar Demokrata Fórum is támogatni fog, a külképviseleteken történő szavazás, méghozzá úgy, hogy a pártok által jelölt emberekből vagy tagokból megválasztva azokat, akik kiutaznak, kint fogják biztosítani a szavazás törvényességét, kint fogják biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket idehaza is minden, választásról szóló törvénynek biztosítania kell.

Gazdagodik a választójogi törvényeink tára, hiszen az önkormányzati, az országgyűlési képviselők választásáról és a népszavazásról szóló törvény mellett most ez a törvény is meg fog születni. Igaz, hogy csonka ez a törvény, hiszen az előkészületek során kivettünk hat paragrafust ebből a törvényből, amely az európai parlamenti képviselők jogállását hivatott szabályozni, de négypárti egyetértésre jutottunk e kérdésben, és úgy döntöttünk, hogy egy külön törvényben fogjuk az európai parlamenti képviselők jogállását szabályozni. Én ezt jónak és támogatandónak tartom, de bízom abban, hogy e törvény megszületése nem fog olyan hosszadalmas előkészületi időt igénybe venni, mint az európai parlamenti képviselőkről szóló törvény előkészületei igénybe vettek és kívántak.

Nem osztom szabad demokrata képviselőtársam azon nézetét, hogy itt a választópolgárok pénzének pocsékolásáról van szó és pártdelegáltakat utaztatunk állami pénzen. Sokaknak tűnhetett úgy, hogy az a számos kifogás, amelyet megfogalmaztunk ellenzéki oldalon, és főleg Salamon László alapos munkájának, odaadásának és figyelmének köszönhetően, azért mégiscsak a célja ezen módosító javaslatoknak az volt, hogy a lehető legtörvényesebben, a legtisztességesebben és a legigazságosabban történjék meg ez a szavazás, illetve ez a választás, hiszen történelmünk során ez lesz az első, és nem lenne jó, ha különféle zavarok állnának elő a szavazás során és az előkészületek során.

Még egy dologról szeretnék említést tenni. A tárgyalások elején szóba került valóban a nyíltlistás rendszer alkalmazása, amely az én gondolkodásmódomtól és demokráciafelfogásomtól nem idegen, sőt én azt gondolom, hogy a jövő egyik útja ez lehet, ha fiatal demokráciánkat néhány olyan káros jelenségtől védeni szeretnénk, amely nincs hasznára. De azt be kell látni, hogy egy olyan választójogi rendszert létrehoznunk, amely minden választásra más és más előírásokat tartalmaz, egészen másképp szavazunk az önkormányzati választásokon, egészen másképp voksolunk az országgyűlési választásokon, hiszen az kétfordulós és más igényeket támaszt a választópolgárokkal szemben is, ezt még egy harmadik olyan elemmel, amely mind a kettőtől teljesen idegen, megterhelni, bizony meglehetősen nagy felelőtlenség lett volna. De a későbbiekben, ha egységesen módosítani, korrigálni vagy korszerűsíteni akarjuk a választójogi rendszerünket, és szeretnénk valahogy a választási módokat egymáshoz igazítani, vagy valamilyen módon közelíteni, akkor vita tárgya lehet, és a dolog megvitatásától a Magyar Demokrata Fórum nem zárkózna el, hiszen új lehetőségeket és új megoldásokat nyújtana a nyíltlistás rendszer bevezetése a magyar választójogi rendszerben.

Végezetül annyit, hogy a négypárti egyeztetések, talán másfél héttel ezelőtt végül úgy tűnt, sikerrel járnak, a négy parlamenti párt képviselői egy nyilatkozatot írtak alá, amelyben arról biztosították a képviselőket, és arról biztosították az előterjesztőt, hogy a Házszabály betartásával a négy parlamenti frakció még ebben az esztendőben igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy az Országgyűlés ezt a törvényt elfogadja.

(20.40)

Én ma nem látom akadályát, hogy ez a szándék sérülne, még akkor sem, ha ehhez módosító indítványokat adtak be képviselőtársaink. Azt hiszem, a hátralévő két tárgyalási hét még alkalmas lesz, és elegendő időt biztosít arra, hogy ezt a törvényt a módosító javaslatokkal együtt megtárgyaljuk, elfogadjuk és 22-én, az utolsó tárgyalási napon megtörténjék a végszavazás.

A Magyar Demokrata Fórum most már nem nyújtott be módosító javaslatot, hiszen az előzetes egyeztetések során minden olyan elképzelés, amely számunkra fontos volt, a törvénybe bekerült, és ott testet öltött. A Magyar Demokrata Fórum az Országgyűlés ez évi utolsó napján, december 22-én - mert vélhetőleg ekkor lesz a zárószavazás - az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényt egyhangúlag támogatni fogja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)