Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány által beterjesztett törvényjavaslat 17 törvény módosítására irányul, amelyeknek közös nevezője, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben szükséges változtatásokat tartalmazza.

A 2014-ben létrehozott Államreform Bizottság megalakulásával elkezdődött Magyarországon a bürokrácia csökkentését célzó közigazgatási reformintézkedések sorozata, amelynek egyik legfontosabb jogszabályi bázisa a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény, majd az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján elfogadta a Ket. helyébe lépő új közigazgatási eljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, az Ákr.-t.

(17.00)

A 2018. január 1-jétől hatályba lépő Ákr. indoklása szerint a jogalkotó célja egy általános, minden közigazgatási eljárásban fellelhető eljárási jogintézményt szabályozó norma megalkotása volt. Ezen kódex hatálybalépése indokolja az egyes jogterületeket szabályozó ágazati törvények felülvizsgálatát és megfelelő módosítását. Jelen törvényjavaslat az agrárszabályozás területén ezen célnak kíván megfelelni, ezek a változtatások alapvetően sokkal inkább jogi természetű technikai módosítások, mintsem szakmai tartalmúak.

Kiemelést érdemel az agrártámogatási ügyek eljárási szabályait tartalmazó 2017. évi XVII. törvény, amelynek célja az agrártámogatások felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó általános eljárási szabályok deklarálása. Ezen cél elérése érdekében a törvénynek egyszerre kell megfelelnie a közigazgatási norma merev, alá-fölé rendeltségen alapuló eljárásrendjének, a kifizető ügynökség, valamint az ügyfelek közötti agrártámogatási jogviszonnyal szemben elvárásként támasztott rugalmasság követelményének és a közösségi jogszabályok által támasztott speciális feltételeknek.

Az elmúlt tíz évben e kihívásnak a törvény meg tudott felelni, ami egyúttal rámutat az agrártámogatások speciális közigazgatási eljárásrend alapján történő szabályozásának igényére. Mindebből pedig az következik, hogy az agrártámogatási eljárások az általános közigazgatási normához képest számos helyen annak szellemiségével összeegyeztethető, de mégis szükségszerűen eltérő szabályokat tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy az agrártámogatások igénylésével összefüggő eljárások esetében nem hatósági eljárásról beszélünk, így ezek valójában nem tartoznak az általános eljárási kódex, a 2018. január 1-jén hatályba lépő Ákr. hatálya alá.

Mindezek alapján látható, hogy az agrártámogatásokra egy olyan sui generis eljárásrend kialakítása indokolt, amely maximálisan épít a végrehajtásban kialakított évtizedes jó gyakorlatra, az intézményrendszer már meglévő és az uniós jog alapján akkreditált folyamataira. Előzetesen jelezhető, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárási szabályoknak a korábbi hatósági jellegű megközelítéséhez képest további módosítása várható, amely az ügyintézés rugalmassá tételét, a gazdák igényének legmesszebbmenőkig történő kielégítését célozza. Ugyanakkor az agrártárca a jelen előterjesztésben csak a legszükségesebb változtatásokat jelenítette meg, további felülvizsgálatra 2018 őszén kívánunk visszatérni.

Az Ákr. egyik legfőbb újítása az ügyintézési határidő újraszabályozása, amit az észszerű határidőben történő ügyintézéshez való alkotmányos alapjoggal indokol. Az ügyfelek alkotmányos alapjogát kétségbe nem vonva meg kell jegyezni, hogy az agrártámogatási ügyeket egyfajta ciklikusság jellemzi. Kérelem beadása, ezt követően kérelmek, feldolgozása, esetlegesen hiánypótlás, illetve helyszíni ellenőrzések lefolytatása, majd a kifizetés. Ez a kérelemkezelési folyamat tudja azt az uniós és államháztartási követelményt biztosítani, hogy az egyes támogatási jogcímeken kizárólag megalapozott támogatási igények kerüljenek kifizetésre.

Az Ákr. szerint sommás vagy automatikus eljárás keretében a kifizető ügynökségként eljáró Magyar Államkincstár ezt a követelményt érthető módon és okokból nem tudná biztosítani. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egyes uniós finanszírozási agrártámogatásoknál, például a közvetlen támogatásoknál az ügyintézési határidő és így a kifizetés legkorábbi és legkésőbbi idejét, a kifizetés feltételeit uniós jogszabályok szabályozzák, amelyekkel a hazai agrártámogatási eljárásnak is összhangban kell állnia.

Az Ákr. további újítása, hogy az ágazati jogszabályban kijelölt másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, az első fokon eljáró hatóságot azonban új eljárásra nem utasíthatja. Az agrártámogatások ellen benyújtott fellebbezéseket a földművelésügyi miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter bírálja el. Az agrártámogatási döntések ellen benyújtott fellebbezésekre tekintettel mindez azt jelentené, hogy amennyiben a másodfokú hatóság a fellebbezésben előadottaknak helyt ad, akkor az Ákr. szerinti kiegészítő bizonyítási eljárást kellene lefolytatni a döntés meghozatalát követően.

Erre az agrártámogatások elbírálására jogosult másodfokú hatóság a fellebbezések évi, megközelítőleg 3 ezer darabos számára tekintettel nem képes, és ezzel a jogorvoslati kérelmet előterjesztő termelők jogos támogatásának kifizetése is jelentős mértékű késedelmet szenvedne.

Az agrártámogatási ügyekre alkalmazandó sui generis eljárásrend alkalmazása mellett további érv, hogy azt az ügyfelek már ismerik, a támogatások felhasználására is a megszokott időszakban kerül sor. Az sem elhanyagolható szempont, hogy jelenleg a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak közepén járunk. Ebben az időszakban az uniós finanszírozási programok kapcsán a már lejelentett eljárásrenden nem célszerű változtatni, hiszen az érinti az intézmény akkreditációját.

Összefoglalva tehát: a jelen törvényjavaslatban található és azon belül a legnagyobb terjedelmű módosítás elsődleges célja, hogy egy olyan önálló agrártámogatási eljárásrendet állítson fel, amely garantálja az agrártámogatási rendszer 2018. január 1-jét követő zökkenőmentes működését.

A törvényjavaslat második nagyobb terjedelmű módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányul. Ezen jogterület vonatkozásában kiemelten fontos, hogy hatékonyan működő és koherens ingatlan-nyilvántartási szabályozást tartsunk fenn, amely továbbra is garantálja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás vezetését, ezáltal az ingatlanforgalom biztonságát. Ezen módosítás a korábban már elfogadott ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat pontosítja, összhangba hozva az Ákr. rendelkezéseivel.

Ezen kívül csak rendkívül szűk körű szakmai módosítást tartalmaz, amely az elmúlt évek elsősorban a földforgalmi szabályozás körében szerzett tapasztalatai alapján indokolt. Ezek a szakmai módosítások a következők. Az előterjesztés alapján vázrajz benyújtása szükséges az ügyfelektől abban az esetben, ha egy teljes alrészlet művelési ága megváltozik ugyan, de az új alrészlet művelési ága megegyezik valamely szomszédos alrészletével. Amennyiben a földnek minősülő ingatlan adásvételének mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyását a bíróság megsemmisíti, az ingatlanügyi hatóság intézkedhet a megsemmisített jóváhagyással rendelkező szerződés alapján történő tulajdonjog polgári törvénykönyv szerinti törléséről.

Ha az ügyfél európai öröklési bizonyítvány alapján kéri jogának bejegyzését, az új szabályozással a jövőben nem lesz kötelező jogi képviselő útján előterjeszteni a kérelmét, továbbá nem lesz szükség a teljes bizonyítvány hiteles fordításának benyújtására, elegendő azokat a részeket lefordítani, amelyek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szempontjából elen­gedhetetlenek, például a jog megjelölése vagy a jogcím megjelölése.

A fenti szabályok sem az ügyfeleknek, sem pedig a hatóságnak nem jelentenek többletterhet, sőt jelentős anyagi és egyéb könnyítésnek minősülnek a jelenlegi szabályozáshoz képest. Az említetteken túlmenően a törvényjavaslatban szereplő, a termőföld védelméről szóló törvény szakmai tartalmú módosítása a gyümölcsültetvények vonatkozásában a gazdálkodók telepítéshez kapcsolódó adminisztrációs terheinek csökkentésére irányul, a gyümölcsültetvény-létesítést megelőző kataszteri besorolás kötelező elvégzésének eltörlésével.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés követelményének eleget téve további módosítási igény, hogy a gyümölcsültetvények telepítése tekintetében a korábbi engedélyeztetési eljárással szemben bejelentési kötelezettsége legyen az ültetvény telepítőjének a telepítési szándék, a telepítés ténye, a termőre fordulás, illetve a kivágások és újratelepítések vonatkozásában.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakon kívül természetesen számos további módosítási szándék található a törvényjavaslatban, ezek azonban olyan jogtechnikai jellegű változtatások, amelyekről nem kívántam részletesen beszélni. Azonban a törvényjavaslat tárgyalása során szívesen állok rendelkezésükre a vitában felmerülő kérdések megválaszolására. Azt remélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az általános és részletes vita után a törvényjavaslatot minden frakció minden képviselője támogatni fogja. Köszönöm szépen. Jó munkát kívánok! (Taps a kormánypárti padsorokban.)