Készült: 2024.09.19.14:11:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2018.11.26.), 252. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:32


Felszólalások:  Előző  252  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a tisztelt képviselőtársaimnak a napirend tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatos korábbi hozzászólásait, javaslatait, úgy a támogató szavazatokat, mint a kritikát megfogalmazókat.A hozzászólásokból nyilvánvaló számomra, hogy a törvényjavaslat által tartalmazott módosítások olyan kérdéseket érintenek, amelyeket pártállástól függetlenül valamennyien fontosnak tartunk. Tekintettel azonban a megvalósítás terén tapasztalható nézetkülönbségekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre az általános vitában elhangzottakon túl reagáljak.

A jövő év során kerül sor a szakszervezeti reprezentativitás ismételt megállapítására. Az előttünk fekvő módosítás az állami intézményfenntartó központ megszűnését, illetve a tankerületi központok kialakítását alapul véve tartalmaz javaslatokat. Ennek alapján nem maradnak ki a reprezentativitásszámításból a tankerületi központok, a korábbi szabályoknak megfelelően a tankerületi központok hatáskörében marad a járási szintű reprezentativitás megállapításának a szabályozása, illetve végrehajtása.

Az általános vita során is jeleztem, hogy a közalkalmazotti területen a szakszervezeti reprezentativitás fogalma és a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége különvált. Ma már nem függ a reprezentativitás meglététől az, hogy egy szakszervezet kollektív szerződést kössön. A kollektív szerződés kötésére a Kjt. hatálya alatt is a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak. Ezzel a szakszervezetek tisztában vannak. Konkrét példaként említhetem az oktatás területét, ahol a tankerületi központok megalakításával megkezdődtek a kollektív szerződéses tárgyalások, amelyek eredményeként a tankerületi központok közel negyedénél már kollektív szerződés került aláírásra.

A közalkalmazotti törvénynek a kollektív szerződéssel kapcsolatos, a munka törvénykönyvétől eltérést engedő módosításával kapcsolatban szeretném tájékoztatni önöket, hogy e tekintetben a hatályos rendelkezések nem egyértelműek, ezért a törvényjavaslat rendezi, hogy a munka törvénykönyvének a közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés.

Ezen túl szeretném kiemelni, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet megfelelően biztosítja a szervezkedési jog védelmét. Az Alaptörvényben és az egyesülési jogról szóló törvényben rögzített elvek szerint a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Az általános vita során többen foglalkoztak az egészségkárosodási kockázatokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ennek vonatkozásában 2015 óta folyamatosan zajlanak az egyeztetések, de a munkaadók és a munkavállalók még nem jutottak közös megállapodásra ebben a kérdésben.

A munkabalesetek számával kapcsolatban felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt években a megtett intézkedések hatására sikerült megállítani a romló munkabaleseti tendenciákat.

(19.00)

A halálos munkabalesetek száma 2016 óta csökkent, és ezt a javuló tendenciát a legfrissebb adataink is alátámasztják: a 2018 harmadik negyedévi adataink szerint a halálos munkabalesetek száma 10 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

A nem halálos munkabalesetek számának emelkedése is megállt. A munkavédelmi helyzet javulását mutatják az ellenőrzési eredmények is, amelyek alapján mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya alacsonyabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A munkabalesetek szempontjából legérzékenyebbnek számító két ágazatban, a mezőgazdaságban és az építőipar területén arányaiban sok munkabaleset történik, ezért a jelzett két ágazatot az idei és a következő években is célirányosan, fokozottan ellenőrzi a munkavédelmi hatóság. A bértámogatással kapcsolatos módosító szabály kapcsán jelzem, hogy a jelen módosítás lényege, hogy bértámogatás esetén a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt költségek a munkavállaló kérelmére megtéríthetőek legyenek. Ebben az esetben nem a munkáltató számára, hanem a hozzátartozóját gondozó, a gyermekét nevelő munkavállaló számára nyújtunk támogatást arra az esetre, ha valakit ezen otthoni feladatok ellátására maga helyett vesz igénybe. A cél az, hogy a kisgyermekes nők és a hozzátartozójukat gondozók munkába állása még könnyebbé váljon.

A gyermekgondozási díjban részesülő személy képzésével kapcsolatban felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a gyermek féléves kora előtti képzést e személyi kör tekintetében a hatályos törvény szerint sem lehet támogatni.

A keresetkiegészítés meghatározásával kapcsolatban megjegyzem, hogy az új munka törvénykönyve nem tartalmazza az átlagkereset fogalmát, ezért nem értelmezhetőek a keresetkiegészítésre vonatkozó hatályos rendelkezések. A havi átlagjövedelem mint új fogalom bevezetésével kiszámíthatóvá és kifizethetővé válik a képzési támogatásnak a keresetkiegészítésre vonatkozó része.

A képzések tekintetében több képviselőtársam tett kritikai észrevételt. A képzések minden évben meghatározott, a munkaerő-kereslethez igazodó szakirányok mentén indíthatóak a képzési jegyzékre felkerült, felnőttképzési törvény kritériumainak megfelelő képzőkkel. Alapvetően két, lehetőség szerint egymásra épülő tanfolyam támogatható, a harmadik vagy további képzés támogatására csak a munkahelyi háttérrel rendelkező képzésekre történő jelentkezés esetén van lehetőség.

Összességében sikeresnek mondhatóak a képzések, mivel a 2015 óta uniós forrásokból folyó képzésekben 60 százalékos a sikeres elhelyezkedési arány, és a megszerzett tudás közvetlenül hasznosul az elsődleges munkaerőpiacon.

Az általános vita során felmerült az a javaslat, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységére vonatkozó irányelvek jogszabályként kerüljenek közzétételre. A munkavédelmi törvény hatályos szabályozása szerint közzétett irányelvek alapján végzi a hatóság az ellenőrzést. A jelenlegi módosítás annyiban változtat a korábbi helyzeten, hogy eddig a minisztérium hivatalos lapjában kellett közzétenni az ellenőrzési irányelveket, a továbbiakban ez mindenki számára még könnyebben elérhető, elektronikus úton a minisztérium tematikus honlapján kell végrehajtani.

A törvényjavaslatban foglalt módosítások a gyakorlati tapasztalatok alapján születtek. Tekintettel arra, hogy a tárgyában mindegyik javaslat kapcsolódik a foglalkoztatáspolitikához, szükséges és logikus volt ezeket a módosításokat egy csomagban megtárgyalni. A törvényjavaslatban foglaltak feladata elsősorban a koherencia megteremtése mellett a jogalkalmazás egységesítése és a felmerült gyakorlati problémák megoldása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén remélem, hogy az előzőekben elmondottakkal sikerült meggyőznöm önöket a kormány álláspontjának támogathatóságáról. Ebben az eseten is kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadásával szavazatukkal segítsék ezt a munkát. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  252  Következő    Ülésnap adatai