Felszólalás adatai

TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság nem először kerül abba a helyzetbe, hogy a kormánypárti képviselők adják a kisebbségi véleményt, az ellenzéki képviselőtársaim pedig a többségi bizottsági véleményt. Ismételten abban a helyzetben vagyok, hogy többségi és kisebbségi bizottsági véleményt is ismertetek. Figyelembe véve a Házszabály gyakorlatát, mivel a többségi ugyanúgy 9 szavazat, mint a kisebbségi, tehát a többségi véleményt ismertetem elsőként.

Az e véleményt képviselő bizottsági tagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslatot még az előző kormány nyújtotta be, és köztudott, hogy a válságkezelő program tartalmaz olyan tételeket, amik a szociális szférát érintik, és az is köztudott, hogy a köztársaság parlamentje a szociális szférát is érintő törvénymódosítások előtt áll.

Éppen ezért felmerült, hogy van-e értelme a mostani általános vita megkezdésének, nem kellett volna-e megvárni a most folyó hatásvizsgálatokkal, azok eredményeként a közeljövőben benyújtandó módosításokkal bővülő javaslatot. Képviselőtársaink véleménye szerint most felesleges e törvényjavaslatot tárgyalni, ha még a tavaszi törvényhozási ciklusban ezt újratárgyaljuk.

A kisebbségi véleményt képviselők kérdéseiben, hozzászólásaiban a javaslat 2. §-a n) pontja értelmezésében volt nem kis bizonytalanság. Nem volt egyértelmű a különbségtétel, ami úgy fogalmazódik meg, hogy gátolja és akadályozza, hogy e két fogalom között valóban mi a különbség.

Elhangzott az is, hogy mi alapján mondható az, hogy a felmérések szerint 204 ezer veszélyeztetett gyermek van Magyarországon. Mi alapján, ha a kategória meghatározása homályos? Mert veszélyeztetett a gyermek, ha beteg, kezelésre, ápolásra szorul, és az is, aki anyagi okokból veszélyeztetett, meg az a gyermek is, aki maga idézi elő, hogy ebbe a kategóriába sorolják. Az utóbbiaknak családi megélhetési minimumra és nagyon sok egészségügyi, pedagógiai szolgáltatásra, a családdal való rendszeres és szakértő szociális munkára, egész napos iskolára lenne szükségük, végzetesen nehéz eseteknél pedig alternatív megoldásokra. Megnyugtató azonban, hogy az előterjesztő képviselője szerint munkacsoport dolgozik azon, hogy a veszélyeztetettség fogalma egyértelműbb legyen.

Pozitív véleményként hangzott el, hogy a javaslat lehetővé teszi a gyermektartási díj állam általi megelőlegezésének ismételt elrendelését akkor is, ha az adók módjára történő végrehajtása nem vezetett eredményre. Korábban ugyanis az ismételt elrendelésre csak akkor volt lehetőség, ha a kötelezett elleni végrehajtás sikeres volt, ez azonban nagyon ritkán történt meg, így emiatt a tartásdíjra jogosult szülő olyan okból esett el a tartásdíjtól, ami tőle teljesen független volt.

Javaslatként hangzott el, hogy a naptári napokban számolt határidő helyett bevezetendő munkanapokban számolt határidőt indokolt lenne összhangba hozni a Ket.-tel, amely a munkanapokban számított határidőt csak október 1. napjától vezetné be.

Összegezve: az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen és 9 nem szavazattal általános vitára nem tartotta alkalmasnak.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(18.00)