Felszólalás adatai

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság első helyen - de úgy látom, egyetlenként - kijelölt bizottság volt, amely tárgyalta a benyújtott és az imént államtitkár úrtól hallott törvényjavaslatot. A bizottságunk a mai napon, tehát április 21-én délelőtt foglalkozott ezzel a T/9318. számú javaslattal, amely előterjesztést 16 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, ellenében általános vitára alkalmasnak tartott. A szavazat eredményéből következően kisebbségi vélemény is megfogalmazódik a Házban.

A bizottsági vita során a kormánypárt és az ellenzék között azonban egyetértés is alakult ki - régi jó szokásainkhoz híven - néhány kérdésben, ezek az alábbiak. Nevezetesen, hogy a gyermekvédelemben is bevezethető ezek után az igazgatási bírság, másrészt pedig, hogy mind a terhességi, gyermekágyi segély, mind pedig a gyed biztosítási alapú ellátási formává vált, még jobban, mint eddig, erősödött, amennyiben az előírt jogviszony 180 napról 365 napra emelkedik majd.

Tehát innentől áttérnék a többségi álláspontot képviselők által felvetett kérdésekre, problémákra. Az egyik az volt, hogy a közép- vagy felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató személyeket miként érinti a törvényjavaslat. Az elhangzott válasz szerint a tanulmányok címén beszámítható 180 napon túl további 185 nap biztosítási jogviszony igazolása szükséges mind a terhességi, gyermekágyi segélyhez, mind a gyed igényléséhez. A következő: a biztosítási idő növelése a tárca adatai szerint a jogosultak mindössze 5 százalékát fogja hátrányosan érinteni - volt válasz az egyik kérdésre, mert körülbelül ennyien eshetnek ki az ellátottak köréből, akiknek nincs meg ez a 365 napos biztosítása, a jelen helyzetben nem lehet meg.

A következő probléma a terhességi, gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj biztosítási jellegének erősítése kapcsán merült fel, amennyiben a biztosítási jogviszony ilyen erősen áll majd elő, akkor van-e létjogosultsága a jövőben a gyed kapcsán meghatározott összegkorlát megtartásának. Az a válasz született a bizottságban, hogy az ország pillanatnyi anyagi körülményei között erre nem kerülhet sor, de azt gondolom, ezt a gondolatot nem vethetjük el, a reményeink szerinti közeli jövőben ismét vissza kell rá térni.

Az adatkezeléssel kapcsolatban is fogalmazódtak meg kérdések a többségi véleményt megfogalmazó oldal szerint. A javaslat szerint, amelyet az adatvédelmi biztos nem kifogásolt, az Oktatási Hivatal közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlék folyósításához szükséges intézménylátogatási adatokat. Ez a tervezett rendelkezés összhangban van a közigazgatási eljárási törvényünk azon elvével - volt a válasz -, miszerint az ügyfelet a hatóság ne terhelje olyan tény vagy adat igazolásával vagy beszerzésével, amely valamely hatóság nyilvántartásában rendelkezésre áll. Bár kiemelni szeretném, hogy ez az adatközlési szabály kizárólag a nagykorú, közoktatási intézményben tanulmányokat folytatókra vonatkozik.

A többségi álláspontot képviselők véleményét az alábbiakban összegezném. Hangsúlyozták a segítő mentori hálózat kiépítésének fontosságát, elmondták, hogy körültekintően kell eljárni a jegyzőnek, illetve a közreműködő hatóságoknak, hogy a támogatások szigorítása ne a gyermek érdekeinek sérelmét eredményezze, merthogy nem ez a cél. Nagyon fontos, hogy a védelembe vétel és a veszélyeztetett gyermek kategóriáját pontosan megkülönböztessük, és végül, de nem utolsósorban kételyek merültek fel a családi pótlék 50 százalékos természetbeni juttatásával kapcsolatban. Egyrészt a gyermekvédelmi védelembe vétel keretében a családi pótlék felhasználása a hatályos szabályozás alapján is megfelelően befolyásolható, másrészt a szigorítás leginkább az olyan kistelepüléseket érinti, ahol a gyermekjóléti szolgáltatás bizony nem kielégítően biztosított.

(17.50)

Tehát válaszként elhangzott egy nagyon fontos mondat, hogy az 50 százalékos korlátozást a jogalkotó nem tekinti sem szankciónak, sem automatizmusnak, arra csak végső esetben, az érintettek együttműködésének hiányában kerülhet sor.

Mindezek figyelembevételével megismétlem tehát, hogy bizottságunk az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.