Felszólalás adatai

KISS FERENC, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2009. március 30-án tárgyalta a T/9239. számú törvényjavaslatot, amely a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról szól. Bizottságunk 10 igen szavazattal, többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Mint ahogy a miniszter úr is elmondta, a törvénymódosítás kilenc törvényt érint, többek között és elsősorban az államháztartásról szóló törvényt, a közbeszerzésről szóló törvényt, a munkaügyi ellenőrzésről, és amit még szeretnék kiemelni, a munka törvénykönyvéről szóló törvény módosítását jelenti.

Mi is volt a módosítás fő célja? Legfontosabb, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá tegye a szabályozást a jogalkalmazók számára, ugyanakkor a leendő szabályozás szem előtt tartson két állami érdeket, egyrészt azt, hogy a jogalanyok jogkövető magatartást tanúsítsanak, másrészt azt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából a társadalom számára előnyt hordozó beruházások megvalósuljanak. Magam is kezdeményezője voltam, hisz mint ahogy a miniszter úr utalt rá, a jelenlegi gazdasági válság közrejátszott abban, hogy ezt a módosítást a kormány, illetve a parlament napirendre tűzze, hisz szembesültünk azzal, hogy a foglalkoztatási problémák olyan helyzetbe hoztak vállalkozásokat, hogy a termelés visszaesése miatt létszámleépítésben gondolkodtak. Fontos cél volt tehát a munkahely megtartása, és ehhez állami támogatásra volt szükség, pályázat útján. Az eddigi szabályozás alapján a pályázatból, az állami támogatásból kiszorultak azok a vállalkozások, amelyek rendezetlen munkaügyi kapcsolatuk révén a korábbiaknak megfelelően nem tettek eleget az ilyen jellegű kötelezettségüknek.

A másik ilyen jellegű probléma volt, hogy lehetővé váljon egyes munkáltatóknál a foglalkoztatás átcsoportosítása, a munkaidő átcsoportosítása. Erre is lehetőséget ad ez a törvényjavaslat a munka törvénykönyve módosításával. Tehát a másik fő cél a válság és a kialakult helyzet mellett a foglalkoztatás megtartása.

A közbeszerzési eljáráson történő indulásból is kizárta azokat a vállalkozásokat, amelyeknek rendezetlen munkaügyi kapcsolatuk volt. Ezeknél az automatikus kizárás enyhítése került be a törvényjavaslatba, ami egyértelműen szabályozza, hogy melyek azok a kevésbé súlyos jogsértések, amelyek pénzbírsággal sújthatók.

Továbbra sem tekint el azonban a törvényjavaslat a súlyos munkaügyi jogsértésektől, és ezt az államháztartásról szóló törvény esetében nemhogy jogértelmezési szempontból egyértelművé tette, hanem kiegészítette. A két év kizárás is kiszámíthatóvá teszi a vállalkozások részére ezt a kötelezettséget, illetve azután történő pályázati lehetőségeket.

Rendezi a törvényjavaslat a különböző ellenőrzésre jogosultak hatáskörét, az ellenőrzések nyilvánosságra kerülését. És mint ahogy említettem, a munkaügyi átcsoportosítást 2009. és 2011. december 31-e között rugalmassá teszi azzal, hogy rugalmas munkaidő-átcsoportosítást állapíthat meg. Ami nagyon lényeges, hogy a munkavállalókat ezen időszak alatt a felmondási védelem megilleti.

Szeretném még kiemelni a törvényjavaslatban szereplő, a telephely fogalmának, a telephelyi ellenőrzések és az elkövetett jogsértések egyértelművé tételét. Előfordult olyan eset az országban, hogy egy olyan vállalkozás, amelynek több telephelye van, és az egyik telephelyen törvénysértést követett el a munkaügyi kapcsolatokban, az egész tevékenységre és az egész országra kiterjedően kizárta magát mindennemű pályázati lehetőségből.

Összegezve: aktuálisnak találjuk ezt a törvényjavaslatot, igazodik a jelen helyzethez, és a bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)