Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett T/985. számú törvényjavaslat talán egy kicsit csalóka is lehet annak, aki csak felszínesen nézte meg, mert aránylag elég vastag és aránylag sok paragrafusból áll ez a beterjesztett javaslat.

A terjedelme alapján talán nagy jelentőségűnek is lehetne nevezni, én azért szeretném rögtön a hozzászólásom elején leszögezni, hogy tulajdonképpen nincsen szó a tűzvédelem jelentős átalakításáról, nincsen szó új koncepcióról, nincsen szó új feladatokról; a jelenlegi tűzvédelmi törvény jól működik, néhány apróbb módosítást kell rajta végrehajtani. E néhány apróbb módosítás szükségessége sem most, ebben a parlamenti ciklusban keletkezett, hanem az előző parlamenti ciklus ideje alatt már megvolt, a törvényjavaslat előkészítése akkor megkezdődött, átcsúszott erre a ciklusra, most kell a parlamentnek ezeket a feladatokat, jogszabályi változásokat törvényerőre emelni.

A terjedelemben a legnagyobb módosítás egy jogtechnikai pontosítás. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ahol a jelenleg hatályos törvény Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert érint, ott a most beterjesztett javaslat szerint ezt követően katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztériumot, illetve minisztert kell beleírni, tehát a törvényjavaslat elfogadása után a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről szóló törvény szinkronban lesz a jelenlegi és reményeink szerint a mindenkori kormányzati struktúrával és a kormányzati feladatmegosztással. Ha ezt nem vezetnénk át, akkor is működne a tűzvédelmi törvény, de ha már a parlament előtt van a törvényjavaslat, akkor célszerű megtenni, hogy ne kelljen visszakeresni, ne kelljen a törvényt vagy más jogszabályt nézegetni, hogy melyik miniszter milyen hatáskörrel, feladatokkal rendelkezik. Ez most elvégezhető. Ezt követően bármilyen kormányzati struktúra alakul, bármelyik miniszter lesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős, minden esetben pontosan meg van határozva a tűzvédelmi törvényben, hogy kinek mi a dolga, ki miért felelős.

(18.40)

Úgy gondolom, hogy hosszabban nem kell indokolni ennek a célszerűségét. Ezen túl a törvény négy, illetve öt lényeges dolgot tartalmaz. Mi ez a négy dolog, amiről szól ez a törvényjavaslat?

Az első - itt már volt róla szó, de én is megemlítem - a honvédséggel kapcsolatos probléma. A honvédség átalakítása során jelentősen megváltoztak a körülmények. A honvédségi objektumon belül ma már olyan épületek, építmények vannak, amelyek nem kimondottan honvédségiek, nyitottabbá vált a honvédség, és célszerű, hogyha a hatósági feladatokat tekintve a jegyzőnek, a tűzoltóságnak oda megfelelő illetékessége van. A HM-mel közösen történt a jogi megfogalmazás, tehát a két tárca ebben teljes egyetértéssel kerül meghatározásra. Ezen túl bizonyos esetekben lehetősége lesz, hogy hatósági feladatokat illetően a jegyző jár el például adott dolgokban. Ez, azt gondolom, hogy a napi élethez való igazítása a törvénynek, mindenképpen támogatni kell.

A következő ilyen a piacfelügyeleti kérdés rendezése. Ez az, ami alapvetően motiválta a törvény módosítását. EU-szabályozásnak kell hogy megfeleljünk. Azt mindnyájan tudjuk, hogy az EU-n belül az áruk szabadon mozoghatnak, ha pedig EU-n kívüli országból kell valamilyen építési anyagot, árut behozni, akkor azt előzetesen engedélyeztetni kell.

Eddig a szabályozás jó is volt, az nem volt biztosítva, ami tulajdonképpen egy nagyon fontos fogyasztóvédelmi érdek, tehát a lakosság érdeke, hogy menet közben is vissza lehessen ellenőrizni azt az árut, amely egyszer megkapta az engedélyt, hogy tűzvédelmi szempontból, mondjuk, az a tetőfedő anyag megfelel. Akkor, amikor megvizsgálták ezt, megfelelt. Itt arról van szó, hogy menet közben folyamatosan is ellenőrizni kell ezeket az anyagokat, hogy ugyanolyanok-e, mint amikor annak az engedélyét kiadták.

Ez eddig nem volt szabályozva, ezt a szabályozást EU-jogszabályokkal összhangban kellett megtenni, tehát ezentúl az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a kijelölt hatóságok fogják ezt a menet közbeni folyamatos ellenőrzést biztosítani annak érdekében, hogy a lakosság tényleg megfelelő anyagokat vásároljon, az építészek olyan anyagokat tervezzenek, amiknek azok a paraméterei, mint amik az engedélyben benne voltak.

A harmadik ilyen témakör, amit a beterjesztett törvényjavaslat tartalmaz, a biztosítói egy százalékkal kapcsolatos. Nem nagy horderejű dolog, de sok forint sokra megy jelszóval: tudjuk, hogy a biztosítótársaságok a vagyoni biztosításoknak, a vagyoni jellegű biztosításoknak az egy százalékát befizetik a költségvetésbe, amely tűzvédelmi célokra, fejlesztésekre használható. Nem minden biztosítótársaság tartozott a törvény hatálya alá. Amikor jó néhány évvel ezelőtt a törvény megfogalmazásra került, akkor még ezeknek a biztosítótársaságoknak a székhelyén, fióktelephelyein nem volt olyan nagy mozgás, mint ahogy most. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki itt köt biztosítást, minden biztosítótársaság a törvény hatálya alá tartozik. Ez is, azt gondolom, hogy egyértelműen hasznos, és kell, hogy a törvényben így legyen.

A negyedik az illetékességi terület. Teljesen fölösleges kormányrendeletben szabályozni, most miniszteri rendelettel meg lehet határozni a tűzoltóságok működési területét. Ez egy szakmai kérdés, tehát nem kell a kormány politikai döntése ahhoz, hogy ez a kérdés továbbra is működjön. Egy kicsit gyorsítja az eljárási rendet, és talán egyszerűsíti is, amiről olyan sokat beszéltünk a kormányzati struktúra átalakításánál, hogy az adminisztrációt, egyeztetéseket, ezeket a kötelezettségeket, ami fölösleges, csökkentsük. Itt erről van szó, tehát ez indokolt.

Még egy olyan kérdés van, amely benne van ebben a törvényjavaslatban, igaz, nem annyira tételesen, hanem a hatályon kívül helyezett rendelkezések között: a jelenlegi törvény 24/A. §-áról van szó. Mielőtt erről szólok, azt kell mondani, hogy ennek a hatályon kívül helyezése megítélésem szerint igen aggályos. Jelenleg is működik ez a dolog. Arról szól, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bizonyos esetekben rendelkezhet önkormányzati tűzoltóságok fölött, de ez pontosan meghatározott eseteket jelent. Azokban a helyzetekben, amikor a kormánynak nem kell elrendelni minősített esetet, tehát nem olyan nagy a baj, de egyébként indokolt, hogy egyik önkormányzati tűzoltóságtól más területre kelljen átcsoportosítani, eddig ez a törvény biztosította ezt a lehetőséget.

Nincs ezzel olyan nagy gond, hogy önkormányzati hatáskört von el, eddig sem volt egyetlenegy önkormányzatnak sem ilyen problémája. A törvény azt is szabályozza, ha egyik önkormányzati tűzoltóság más, nem a működési területére eső területre kell hogy menjen feladatot végezni, akkor a költségei megtérítésre kerülnek. Tehát ez a garancia arra, hogy azt az önkormányzatot nem éri hátrány. Ugyanakkor a feladatellátásban sem lehet probléma, mert a riasztási, segítségnyújtási terv szerint működik a rendszer. Tehát ezzel az elmúlt években nem volt gond. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a 24/A. § hatályon kívül helyezését nem kellene elfogadni, erre módosító indítványt fogunk beterjeszteni.

Egyébként, tisztelt Ház, a szocialista frakció a beterjesztett törvényjavaslatot módosítással együtt elfogadásra ajánlja, azt támogatja.

Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)