Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány konkrét felvetésre szeretnék reagálni. Először is Varga-Damm Andrea képviselő asszony, ha jól emlékszem, úgy fogalmazott, hogy a tervekhez képest jelentős eltérések voltak a költségvetés végrehajtása során. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem ezt mondtam.) Ha pontatlanul idézem, akkor elnézést kérek, képviselő asszony arra utalt, hogy az adósságszám is máshogy alakult, nem ismertek a GDP-számok. Hát, először is azt szeretném rögzíteni, hogy az elmúlt években a kormány által beterjesztett és az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetés főbb számai teljesültek. Ez alatt nemcsak azt értem, hogy az államháztartási hiányt kereteken belül tudtuk tartani, nemcsak azt értem, hogy az adósságrátát tudtuk csökkenteni, hanem azt is, hogy a költségvetés mögöttes makrogazdasági feltételezései teljesültek, hál’ istennek, számos esetben túlteljesültek, legyen szó GDP-növekedésről vagy bérdinamikáról. Ezzel át is térnék arra a megállapításra, amely szerint a GDP 2018-as száma nem ismert. Az természetes, hogy minden európai uniós országban akár évekre visszamenő GDP-revízió valósulhat meg. Megemlíteném azt, hogy a magyar GDP növekedése és a magyar gazdaság teljesítményének mérése tekintetében látunk ilyen pozitív eltéréseket. Azt viszont meg kell cáfoljam tételesen, hogy a 2018-as tényszámokat a kormányzat nem mutatná be. A tisztelt Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslat a 261. oldalán tételesen tartalmazza, hogy 2018-ban hogyan alakultak a makrogazdasági számok.

Képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy nem reális vagy nehéz 42 000 milliárd forint összegű GDP elérése. (Dr. Varga-Damm Andrea: Meghaladása!) Meghaladása, meghaladása, köszönöm szépen a pontosítást. Akkor jelentenem kell a nyilvános dokumentum alapján, hogy 2018 végével meghaladtuk ezt a számot. 2018-ban 42 073 milliárd forint volt a GDP összege. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: El kellett volna olvasni!) És ha az első negyedéves, 2019-es számot is megnézzük, akkor jó okunk van azt feltételezni, hogy érdemben ezen szint fölött áll ma a GDP-nek a mértéke. Természetesen a költségvetésitörvény-javaslatban a 2019 végére várt és 2020-as GDP-számokkal is kalkulálunk.

Ami pedig a reálnövekedést illeti, itt megint kénytelen vagyok pontosítani képviselő asszonyt: a 2018-as tényszám nem 4,6, hanem 4,9 százalékos reálnövekedés, az év egészét tekintve. Talán most már sokak szerint pesszimisták vagyunk, amikor 4 százalékos növekedéssel kalkulálunk. Említem ezt az első negyedév tükrében. A 2020-as költségvetésnél pedig továbbra is 4 százalék körüli növekedést feltételezünk. Természetesen minden makrogazdasági prognózisban vannak veszélyek, miniszter úr is az expozéjában többször említette azt, hogy milyen kockázatok vannak. A világgazdaságban látott kereskedelmi háborúkra, politikai feszültségekre, amelyek például az olajárra kihatnak, vagy a brexit máig nem tisztázott folyamatára gondolok, értelemszerűen ezek befolyással bírhatnak Magyarországra is. Mégis azt gondolom, hogy az eddigiekben a költségvetési prognózisok és az azt megalapozó makrogazdasági számok teljesültek. (Dr. Varga-Damm Andra: Ezek a saját állításai.)

Ami képviselő asszony azon felvetését illeti, hogy számos családi kedvezménnyel csak a magasabb jövedelműek tudnak élni, képviselő asszony akkor 20 százalékot említett… (Dr. Varga-Damm Andrea: Tíz százalékot mondtam!) Köszönöm a pontosításokat, meghallgattam képviselő asszonyt, megpróbálom azt az üzenetet visszamondani, amit képviselő asszony mondott. Azt hadd említsem meg, hogy ha csak a családi kedvezményeket vesszük a vizsgálat tárgyául, akkor kevesebb mint 310 ezer forint családi jövedelem esetén, három gyermek tekintetében a maximális havi 99 ezer forintos kedvezményt érvényesíteni lehet. Hiszen nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni járulékokból is érvényesíthető ez a kedvezmény. Ha azt nézzük, hogy mennyi ma a minimálbérnek az összege, és mennyi a garantált bérminimum összege, akkor ez a kettő együtt nagyobb, mint az említett, nem egészen 310 ezer forint. Vagyis egy olyan családban, ahol a két kereső közül az egyik fél minimálbéren, a másik garantált bérminimumon keres, már maximálisan érvényesíthető a kedvezmény.

(17.00)

De ha továbbmegyek, és például a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2020-as költségvetést meghatározó családvédelmi intézkedéseket is megnézem, akkor azt látom, hogy a babaváró támogatásból a lehető legszélesebb rétegek részesülhetnek. Azt gondolom, itt megint egy olyan támogatásról van szó, amely a lakosság legszélesebb rétegei számára elérhető, hiszen olyan a kedvezményrendszer, amely értelmében a fölvett tőkerészletet kell visszafizetni, amennyiben valamely család legalább egy gyermeket vállal, de adott esetben, hogy ha három gyermek születik meg, akkor a tőkerészletet sem kell visszafizetni. Az interneten elérhetőek azok a feltételek, amelyeket számos bank érvényesíteni kíván, meg lehet nézni, hogy milyen vizsgálatokat kívánnak lefolytatni ezek a bankok. Azt gondolom, ez alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar családok széles rétegei számára elérhető lesz ez a támogatási forma is.

Van számos további olyan kedvezmény, amely azt célozza, hogy minél több család számára a gyermekvállalás ne jelentsen egyet az anyagi ellehetetlenüléssel, pont ellenkezőleg, ahol a gyermek vállalása anyagi szempontból is előrelépést jelentsen.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ami Demeter Márta képviselő asszony észrevételeit illeti, azt hadd mondjam el tényszerűen, hogy mind a rendvédelmi, mind a honvédelmi területen a 2015-ben elindított béremelkedés teljes 50 százalékos összege biztosításra került, illetőleg kerül az idei évben is.

Itt némi ellentmondást érzek képviselő asszony és párttársai, Csárdi Antal és Schmuck Erzsébet szavai között, hiszen ők bérválságról beszéltek, képviselő asszony, Demeter Márta pedig arról beszélt, hogy kevesen vannak a honvédségnél, illetve a rendvédelemnél is, mert bérproblémák vannak. Egy 50 százalékos béremelkedés mellett is való igaz, hogy jelentős munkaerőpiaci kereslet van a honvédségnél és a rendvédelmi területen dolgozók tekintetében is, azért, mert a magánszférában is nagyon jelentős béremelkedés valósult meg. Tehát nemcsak a közszféra egyes területein, hanem a nemzetgazdaság egészében volt egy érdemi béremelés.

Visszatérve, ami a rendvédelmi és a honvédelmi terület jövőbeni kiadásait illeti, a kormány vizsgálja azt, hogy milyen további béremelésekre lehet lehetőség, illetőleg milyen béremelésekre van forrás. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban is egy érdemi keretet különített el a kormány a közszféra különböző dolgozóinak béremelésére.

Végül hadd reflektáljak a Nemzetközi Beruházási Bankot érintő észrevételekre. Először is tényszerűen szeretném rögzíteni, hogy öt uniós és egyben NATO-ország a többségi részvényese a Nemzetközi Beruházási Banknak. Tehát amikor az orosz befolyás szóba kerül, akkor elsődlegesen azt kell megnézni, hogy az említett öt uniós és egyben NATO-ország a többségi tulajdonos. És ezen bank műveletei, ügyletei, illetve a bank foglalkoztatottjai tekintetében nincs semmilyen speciális elbánás, ugyanazokat a kedvezményeket lehet érvényesíteni, amelyeket például az EBRD vagy más nemzetközi pénzintézetek tekintetében a hatályos szabályok lehetővé tesznek. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)