Készült: 2024.05.15.08:56:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2003.06.23.), 60. felszólalás
Felszólaló Tóth Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:05


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Államvasutak Rt. reformkoncepciója több cél együttes megvalósítását tűzi ki. Tavaly július közepén indult az a munka, amely fő vonalaiban az EU-konformitás megteremtésére, egy több szempontú vállalatoptimalizálás megvalósítására és egy középtávú gazdasági koncepció kialakítására vonatkozik.

Januárban megkezdődött a szervezeti átalakítás, létrejöttek az üzletágak; június 30-áig befejeződik a területi szervezetek kialakítása, a működési és szervezeti szabályzatok kidolgozása, és mindezek mellett változtatni kell a technológiai rendszerükön, a beruházási, beszerzési tevékenységükön, át kell alakítani az irányítási rendszert - nyilvánvaló, hogy ez radikális átalakítást igényel.

 

(13.00)

 

Mivel azonban a MÁV Rt. területi vezetői, munkatársai, munkavállalói lényegében már nem létező szervezetben vannak, mert az új szervezet még nem állt fel, köreikben komoly bizonytalanság tapasztalható. Ez érzékelhető választókerületemben is, Dombóváron, amely köztudottan még mindig jelentős vasúti csomópont.

Az itt dolgozók nevében, egykori fővasúti mozdonyvezetőként is kérdezem a tisztelt államtitkár urat: hol tart jelenleg a MÁV reformja? Elégedett-e az ütemével? Túl van-e azon a ponton a reform, amely visszafordíthatatlanná teszi? Mivel a reformprogramot két alapvető ok indokolja, az európai uniós csatlakozás és a MÁV válsága, elindult-e ebből a válságból a MÁV? Magyarország 8000 kilométer vasútvonalából 3500 kilométeren bonyolódik le az áru- és személyforgalom több mint kétharmada. Ahol vasútvonalaink vannak ezen a 3500 kilométeren kívül, ott falvak, kisvárosok vannak a maguk egészségügyi, oktatási, közigazgatási rendszerével együtt.

Az emberek életmódja, mobilitása közlekedést igényel, tehát valamilyen közlekedési közszolgáltatásnak lennie kell. Ha hozzáveszem még a környezetvédelmet, az emberi gondolkodás hagyománytiszteletét, a nosztalgiát is és azt az életérzést, hogy ezeknek a településeknek van vasútja, sokrétű összefüggéssel állunk szemben. Figyelembe veszi-e ezeket a tényezőket is a közlekedési közszolgáltatást szervező állam?

Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai