Felszólalás adatai

Úgy gondolom, hogy eleve a terrorizmus és a szervezett bűnözés, bár sok ponton összekapcsolódhat, de azért alapvetően mégsem szinonim fogalmak. A világban megszokhattuk ezt a tendenciát, akár Amerikában is, amely alapvetően és az alapító atyák akarata szerint a szabadság, a demokrácia és a különböző jogok védelmét garantálta a polgárai számára, ott is olyan törvényeket tudtak elfogadni általánosságban, amelyek már eltávolodtak az alapító atyák gondolatától. Mindezt arra hivatkozással tudták megtenni, hogy bizony csúnya terrorista szervezetek és egyéb veszélyek rejlenek a megváltozott modern világunkban, amelyeket csak így, ebben a formában lehet kiküszöbölni.

Ebben a körben most nem mennék bele, hogy sok esetben ezek a veszélyek milyen hátterűek, illetve sokszor milyen felsejlő szerepe van adott esetben egy-két állami szervnek is egy-két cselekmény meg nem gátolásában vagy korábban bizonyos csoportoknak a pénzelésében vagy felfegyverzésében. De ez akár a jelenlegi politikára is igaz lehet.

Láthattuk például az arab tavasz kapcsán, nagyon is ott volt Amerika, és ott voltak az amerikai titkosszolgálatok a különböző műveletek hátterében. És ha ezek nem úgy sülnek el, ahogy ők szeretnék, és nem olyan embereknek adnak fegyvert, akik ezt hosszú távon hozzájuk lojálisan fogják meghálálni, akkor belőlük könnyen lehetnek terroristák. Tehát a probléma jóval mélyebben gyökerezik, de erre most nem szeretnék kitérni.

Viszont természetes, hogy minden országnak, így Magyarországnak is a biztonságáért egyrészt tennie kell, ami a törvényalkotás szintjén megjelenő kötelesség is, meg persze a politika szintjén megjelenő kötelesség is. Ez megint egy másik terület. Tehát amit Amerika is csinál, ha bizonyos országokat lerohan, akkor arra lesz egy válaszreakció, amire neki szintén meg kell hoznia azokat a törvényeket, hogy úgymond a terroristákat kiszűrje, és ez egy vég nélküli kör. De az előttünk lévő törvényjavaslat, az utasadatoknak az átadására, kiadására vonatkozó javaslat is a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal van indokolva, az általános indoklás első részébe mintegy varázsszóként be lett dobva.

Úgy gondolom, és erre később még néhány gondolat erejéig ki fogok térni, hogy illett volna elválasztani ezt a két kategóriát, már a szervezett bűnözést és a terrorizmust.

(10.30)

Megtudhatjuk az általános indokolásból, hogy ez a rendszer, amit most európai uniós támogatással bevezetni kíván a kormányzat, már működik például az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada viszonylatában már az Európai Unió szolgáltat is adatokat az Európán kívüli járatok vonatkozásában. Ez egyébként már eddig is érinthetett magyar állampolgárokat, hiszen aki az Európai Unióból indul, mondjuk, Amerikába, az ő adatai is ugyanúgy átadásra kerültek. Tehát ez csak egy kiterjesztése a rendszernek, részben már eddig is magyar utasok adatai nyugodtan átkerülhettek például az amerikai hatósághoz.

Ilyenkor mindig megfogalmazódik, és ebben az előttem szólóval egyet tudok érteni, Juhász képviselőtársammal, hogy mindig meg kell találni azt a mértéket, ahol az adatvédelem és a közösség érdeke ki tud egyenlítődni. Sajnos manapság hajlamosak az országok ezen túllendülni és olyan területekre is kiterjeszteni a kíváncsiskodást, amihez vagy nem lenne közük, vagy akár törvényi felhatalmazásuk sincsen. Itt is az elmúlt időszakból lehetne Amerikára utalni. Remélem egyébként, hogy ez nem kerül tágabb körben kiterjesztésre, és megmarad, mondjuk, a légi utasok esetében, és nem próbálnak majd egy lépést előre tenni, hogy hogyan lehetne még ezt esetleg "hatékonyabbá" tenni, és kitalálni, hogy ki lesz majd bűnöző, és ennek felhatalmazottságával mindenféle adatmonitoringozást végezni.

Számomra az sem volt egyértelmű, hagy a felállítandó központ, amely a kockázatelemző tevékenységet és az adatkezelést, adatgyűjtést fogja végezni, és itt főleg a kockázatelemző tevékenységre gondolok, milyen módon fogja kivitelezni. Erre talán államtitkár úr tudna válaszolni; gondolom, ezt majd egy, nem tudom, kormányrendeletben vagy valamilyen jogszabályban próbálják majd rögzíteni. Tehát ez kérdésként felmerül, hogy a kockázatelemzés milyen módon valósul meg, hogyan lehet esetleg kiszűrni, hogy kit tartanak a szervezett bűnözéssel vagy a terrorizmussal kapcsolatba hozhatónak, és nem fog-e ez kiterjedni arra, hogy azzal a felhatalmazással, hogy valaki egy kicsit is gyanús, az ő adatai már hozzáférhetővé válnak. Ez sajnos ez rossz gyakorlat ma is a különböző, akár titkosszolgálati szerveknél, hogy úgymond blöff bejelentésekkel megteremtik a környezetet, hogy valakit megfigyelhessenek, aztán persze rájönnek, hogy mégsem követett el semmit, de a nekik kellő információkat megszerezték.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is szerepel azon szervek között, amelyek kérhetnek tájékoztatást, adatigényléssel élhetnek ebből a rendszerből. Ezt a bizottsági ülésen is megkérdeztem. Értem én, hogy itt a szervezett bűnözés is felmerült, de ha itt valóban a terrorizmus elleni küzdelem lenne a fő szempont, akkor itt a NAV szerepe számomra egy kicsit kérdéses. Persze, be lehet hozni, hogy a szervezett bűnözés ellen a NAV-nak is lehetnek bizonyos hatáskörei, de úgy gondolom, alapvetően az, ha az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ és az egyéb titkosszolgálatok adatot kérhetnek, annak elégnek kell lennie, adott esetben akkor folytassák le ők ezeket a nyomozásokat. Félő, hogy ha a NAV is adatokat igényelhet ebből a rendszerből, akkor adott esetben ez lehetőséget teremthet arra, hogy néhol esetleg megágyazzunk annak, hogy ezek nem úgy és nem abban a formában kerülnek felhasználásra.

Például jól tudjuk, hogy az adóhivatalnál olyan vizsgálatok folytathatók, vagy egyéb, az emberek vagyonára vonatkozó következtetések is levonhatók, ami nem feltétlenül baj, hogy mondjuk, vagyonosodási vizsgálat indul bizonyos honfitársaink ellen, nyilván jórészt ezt megérdemlik. De ha például erre használnák ezt a rendszert, hogy mondjuk, ki utazott a tengerentúlra, és ezt miből tehetné meg, akkor az már egy új fejezetet nyitna ebben a könyvben, amit most itt az Országgyűlés meg szeretne nyitni. A felhatalmazás biztos, hogy erre nem terjed ki, de nem szeretném, ha ez direkt vagy indirekt módon a jövőben megvalósulhatna.

Az indokolásban több alkotmánybírósági határozat is felsorolásra kerül, fontos alkotmánybírósági határozatok a 90-es évek elejéről. Ezzel kapcsolatban halkan tenném fel a kérdést, úgy tudom, az új alaptörvény úgymond hatályon kívül helyezte a korábbi alkotmánybírósági határozatokat. Akkor el kellene döntenie a tisztelt kormánynak és a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezt akkor hogyan is értelmezi. Ha valóban egy konzekvens, alaptörvényhez ragaszkodó értelmezést fogadunk el, amivel egyébként nem értek egyet, hogy ez beemelésre került az alaptörvénybe, akkor úgy gondolom, itt nehéz azokra az alkotmánybírósági határozatokra hivatkozni, amiket önök az alaptörvényben egyébiránt hatálytalanítottak.

Illetőleg még a végére egy pont. Szeretném annak is a garanciarendszerét látni, erre nyilván államtitkár úr fog tudni válaszolni, hogy ezt milyen formában fogják megtenni, a részletes szabályokat hogyan fogják lefektetni, hogy 30 napon túl az adatok úgymond anomimmá tétele vagy lefedése hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban, és mi fogja garantálni azt, hogy ez valóban csak a főigazgató engedélyével állítható vissza. Hiszen jól tudjuk, hogy sok esetben névlegesen leírhatjuk a törvényben, hogy ehhez nem lehet hozzáférni, de lehet, hogy ha a gyakorlat mást mutat, akkor ez megint csak egy leírt mondat marad. De ha meg tud államtitkár úr nyugtatni, hogy ezzel kapcsolatban már a részletes szabályok is vagy kidolgozás alatt vannak, vagy az elképzelések megvannak, akkor talán ez megnyugtató lehet.

Nagyjából ezek voltak az észrevételek, amiket elmondtam. Természetesen a biztonságra törekvést, akár a szervezett bűnözés elleni harcot támogatni tudjuk, de arra oda fogunk figyelni, hogy ez ne egy újabb lehetőség legyen arra, hogy olyan adatokhoz hozzáférjen a kormányzat vagy egyéb szervek, amelyekből olyan következtetések vonhatók le, amelyek már nem a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem akár egyéb dolgokhoz lehetnek jók, amire a felhatalmazása nincs meg ezeknek a szerveknek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)