Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt a vitát nagyjából-egészében az alkotmányügyi, igazságügyi bizottságban már lefolytattuk. Én érteni vélem azt az aggodalmat, amely az ellenzék részéről megnyilvánul, hiszen egy rendkívüli módon nagy aránytalanság van ebben a parlamentben. Ezt mindannyian tudjuk és látjuk az erőviszonyokban. Az elmúlt 20 esztendőben nem volt példa arra, hogy kormányoldalon olyan többség legyen, mint amilyen most van. Ez kétségtelenül aggodalmakat és félelmeket is kelthet. De az, amit az ellenzék akar, az egy vizsgálóbizottság. Egy vizsgálóbizottság létrehozásának pedig megvannak a házszabályi előírásai, következésképpen egy vizsgálóbizottság felállításának, kezdeményezésének jogosítottjai is. Most nem erről van szó, most másról van szó.

Most arról van szó, hogy egy ténymegállapító bizottságot kívántunk, kívánunk felállítani. Mindenkit szeretnék olyan értelemben megnyugtatni, hogy szentül hiszem, de nem azért, mert naiv vagyok egyszerűen, hanem mert egészen egyszerűen ez a parlamenti ügymenet, hogy az lehetetlen, hogy ha feláll egy ilyen bizottság, ott ne kerüljenek elő a szociális kérdések, ne kerüljenek elő a belső konfliktushelyzetek, hogy azokat ne lehessen megvitatni, hogy azokról ne essék szó.

Nem lehet másként vizsgálni a falu helyzetét. Itt nem egy faluról van szó. Itt egy példaértékként megjelent faluról van szó. Következésképpen annak a vizsgálódásnak, amit a tényfeltáró bizottságnak majd el kell végezni, olyan megállapításokat kell tennie, amely általános érvényű. Ha ez nem ilyen, akkor én is azt mondom, hogy akkor kár a munkát belefektetni. A munkának akkor van értelme, ha ezeket az általános érvényű következtetéseket le tudjuk vonni.

Akiknek pedig konkrét vizsgálódási feladatok azok, amelyek úgy gondolják, hogy csak kielégítik az igényeiket, ott a vizsgálóbizottság az, amelynek a felállításáról lehet szó, most nem ez a napirend. (Taps a kormánypárti padsorokban.)