Felszólalás adatai

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már többször hallottam itt erre az ominózus luxusadóra vonatkozó kijelentéseket. Egyrészt idézzük fel a történetét, hogy ezt egy ingatlanadó keretében próbálta elfogadtatni az előző kormány a parlamenttel, ahol az ingatlanadóra vonatkozó részeket az Alkotmánybíróság jogellenesnek találta és megsemmisítette. A beszedési költsége minden ilyen típusú adónak meglehetősen magas, és most akkor beszéljünk tényszerűen a számokról. Az, amit itt annyira hiányolnak a képviselőtársaim, egészen pontosan 700 millió forint bevételt jelentett volna a magyar költségvetés számára az erre az évre vonatkozó adóbevallások alapján. Ez a 700 millió forint gyakorlatilag alig fedezi a beszedési költségeket.

Ezzel a szituációval, azt gondolom, úgy járunk el, legalábbis a magánszemélyek esetében, a cégek esetében ez a bevételi vonzat nagyobb, ott lett volna körülbelül 3,2 milliárd forint, de ott érdemi adócsökkentésről nem beszélünk, mert ott alapvetően a nagy teljesítményű gépkocsik után kivetett adó a cégautóadóban fog megjelenni a későbbiekben. Tehát ennek megfelelően inkább azt mondanám, hogy adminisztratív tehercsökkentésről beszélünk. Ebből a szempontból nagyon helyesen teszi a kormányzat, hogy egy olyan adótételt, amelynek a beszedési költsége közel megegyezik a bevételi oldalával, azt megszünteti, a másik oldalon pedig azt mondja, hogy a cégeknél egyszerűsíti az eljárást, és ebből a szempontból számukra egy bürokratikus terhet, bürokratikus nehézséget megszüntet.

Azt gondolom, hogy ez a hivatkozási alap, ami oly gyakran elhangzik ellenzéki oldalról, finoman szólva nem állja meg a helyét. Kérem képviselőtársaimat, ezeket a racionális érveket is mérlegeljék, amikor a hozzászólásaikat megejtik. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

(12.40)