Felszólalás adatai

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Tisztelt Ház! A közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban ugyanaz jut eszembe, mint az 1949. évi IV. törvény, a sztálinista alkotmány, hogy igazából ez egy annyira rossz jogszabály, hogy nem toldozgatni-foldozgatni kell, hanem kidobni az egészet a kukába, és egy teljesen újat kezdeni helyette. Az előzetes indoklás és szándékaik szerint állítólag erre készül a kormány. Üdvözölnénk ezt a jelenséget, és remélem, hogy valóban a szándékuk szerint fognak cselekedni. Ez a törvény így javítgatva is csak olyan, mint egy teljesen szétfoszlott nadrágon egy újabb folt; nem oldja meg a fő strukturális gondokat, ami az egész gazdasági helyzetet gyakorlatilag olyan szempontból akadályozza, hogy az állami és önkormányzaton keresztül folyó pénzek felhasználása nem tiszta és nem átlátható.

Az önök vezérszónoka azt ígérte, hogy ez a törvénycsomag egy jelentős szöget fog ütni a korrupció koporsójába. Nagyon remélem, hogy ez bekövetkezik, és nagyon reméljük azt is, hogy nem fognak különbséget tenni a korrupció színében és párthovatartozásában. Nagyon szeretnénk, ha nemcsak ilyen listákat hoznának nyilvánosságra, hogy melyik 10 plusz 1 ügyet vizsgálják ki, hanem kivétel nélkül valamennyi nagy állami közbeszerzést, az autópálya-építéseket, a hídépítéseket és az egyéb kormányzati presztízsberuházásokat. Biztos, hogy lehetne mindegyiknél találni olyan enyves kezeket, amiknek a gazdái némelyike most önök között ül a kormányzati széksorokban. Nagyon örömmel vennénk, ha például megkeresnék a Strabagot, a Swietelskyt vagy a Közgép Kht.-t, hogy ugyan már, egy átfogó ellenőrzés keretében mutassák be és számoljanak be a bevételeikről és az ezeken a közbeszerzési pályázatokon elnyert pénzek forrásáról.

Jelenleg az a helyzet, hogy nincsenek valódi eredmények a korrupció elleni harcban, és nincsen olyan megfelelő szankciórendszer, amely ezt hatékonyan vissza tudná szorítani. A Jobbik megoldása, ahogy a Radikális változást! című programunkban is leírtuk, az egész közbeszerzési rendszerre a teljes nyilvánosság lenne. Nagyon egyszerű, nagyon olcsó és nagyon hatékony. Ezért kérjük azt, hogy valamennyi közbeszerzés alá eső pályázat, kiírás legyen teljes mértékben nyilvános az első pillanattól kezdve. A közbeszerzést kiíró szerv tegye nyilvánossá a saját hivatali helyiségében, illetve az interneten a pályázati kiírást.

(18.00)

Ne legyen több meghívásos pályázat, ne legyen több olyan pályázat, ahol meg kell váltani akár 10 millió forintokért is magának a pályázati kiírásnak az anyagát, és legyenek nyilvánosak a versenytársak által benyújtott anyagok is, az ajánlatok, nyilván bizonyos idővel a benyújtási időt követően. Legyen teljesen nyilvános a döntés, annak az indokai, és legyenek a szerződések is nyilvánosak. Rögtön meg lehetne találni, hogy hol vannak azok a vitás pontok, amelyek által, mondjuk, az egyik bennfentes pályázó előnnyel rendelkezik a másikhoz képest, és rendszeresen elnyeri azokat az állami pénzeket, amelyekhez mások valami furcsa oknál fogva nem juthatnak hozzá. (Zaj.) Sajnálom, hogy nem figyelnek, nyilván ez egy komoly probléma, jobb nem tudni róla, mint hogy szembenézni ezekkel, amikkel a Fidesz is kénytelen a saját pártfinanszírozását megoldani.

Felmerül az a kérdés is, hogy a kizárás esetében a közbeszerzési pályázatoknál nem terjed ki olyan körre, amely teljesen indokolt és üdvözítő lenne, gondolva itt a társasági és a csődtörvény módosítására, amelynek a szabályai jelenleg nem megfelelőek, mert aki csalárd módon vagy egyéb gazdasági visszaélés útján csődbe visz egy céget, kimenti a benne lévő vagyontárgyakat, majd a következő nap a hatályos jogszabályok alapján újra alapíthat egy másik céget, és folytathatja ugyanazt a tisztességtelen és adott esetben törvényellenes tevékenységét, amivel a másik társaságot csődbe vitte.

Tehát az lenne a minimum, hogy úgy módosítani - mert ezeknek a cégeknek a tulajdonosi háttere a cégbíróságon keresztül nyitott, hozzáférhető -, hogy ne lehessen megcsinálni azt a gyakorlatot, amit az előbb vázoltam, hogy megszüntetni az egyik céget, és utána a másikon keresztül folytatni a tevékenységet, hanem igenis a magánszemélyekre és a magánszemélyek által az adott cégben nyert tulajdoni részesedésre is legyen olyan tiltó rendelkezés, amely, hogyha csődbe vitt egy céget, abban közreműködött... (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Bocsánat, elnézést, képviselő úr, nem önt szeretném félbeszakítani, csak a tisztelt Házat szeretném arra megkérni, hogy azok, akik figyelik még a rádióadást, azok, akik jegyzőkönyvet írnak, azok egyre kevésbé tudnak arra figyelni, amit ön mond. Egy picit hogyha ön hangosabban beszél, akkor azzal segít nekünk is, mert már ide is nehezen hallik... (Ékes József: Balázs, tedd feljebb a mikrofont!)

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr, igyekszem.

ELNÖK: Egy picit feljebb kellene rakni a mikrofont. A képviselő hölgyektől meg uraktól annyit hadd kérjek, hogy összesen egy hozzászólónk van még bejelentkezve ennél a napirendi pontnál, utána jön az államtitkári válasz, aztán határozathozatalokkal folytatjuk. Így aztán meg is kérem a frakcióvezetőket, hogy a határozatképesség érdekében tegyenek meg mindent, mert hamarosan eljön ennek a sora. Addig viszont hallgassuk a képviselőket, hadd szóljanak hozzá. Képviselő úr, öné a szó, és természetesen visszaadom majd ezeket a másodperceket.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm. Igen, sajnos a tisztelt Ház figyelme megoszlik egy ilyen hosszú vita után, és tudjuk, hogy a kormánypártban nem a hallgatásért, hanem a gombnyomásért vagy annak nemlétéért jár a szigorú szankció. Én akkor visszatérnék itt a csalárd csődnek a... (Babák Mihály: Hahaha!) - nem vicc sajnos! (Babák Mihály: De!) - a csalárd csőd fogalmára, amit mindenképpen rendezni kéne, és arra is felhívnám a figyelmüket, hogy ezt a következő, beharangozott szerkezeti átalakításokban mindenképp valósítsák meg, mert ez egy olyan probléma a magyar gazdaságban a közbeszerzésekhez képest, ami azonnali és sürgős orvoslást kíván.

A lánctartozások jelenleg mintegy 500 milliárdos összege is eléggé összefügg ezzel a problémával, és ilyen szempontból üdvözlendőnek tartjuk a 75. §-ban módosított 305. §-nak az előírását, és azt gondoljuk, hogy ezen az úton mindenképpen még további lépést kéne tenni. És meglepő, hogy ez az egyszerű módosítás, amely alapján nagyjából a fővállalkozó csak akkor nyer kielégítést az általa benyújtott számlákra, hogyha kifizette az általa foglalkoztatott alvállalkozókat. Nagyon meglepő az is, hogy ez a nagyon logikus lépés vajon miért nem jutott eszébe a nyolc éve uralkodó balliberális kormányzatoknak; valószínűleg abban voltak érdekeltek, hogy a rendszer így működjön, és minél több pénzt tudnak így a közbeszerzésekből a saját cégeiken keresztül kiszivattyúzni saját maguknak.

Egy konkrét jogszabályhelyet szeretnék még részletesebben elemezni vagy górcső alá venni, ez a 13. §, amely a Kbt. 50. §-át módosítja. Ennek a (3) bekezdése úgy változik meg, hogy az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzést abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható-e. Alapvetően a célkitűzés jó lenne, mert az indoklásban is megfogalmazott jogalkotói szándék arra irányul, hogy ne csak a nagyvállalkozásokat vonja be az ajánlattételi lehetőségbe, hanem adjon lehetőséget a kis- és középvállalkozásoknak is, amelyek mondjuk, egy adott munkának csak egyetlen elemét tudják elvégezni. De az itt megfogalmazott törvényhely nem alkalmas ennek a célnak az elérésére. A "köteles megvizsgálni" nem jelent egy olyanfajta obligát kötelezettséget, ami alól ne lehetne kibújni.

Korábban a törvény a gazdasági ésszerűségben fogalmazta meg, hogy mikor kell biztosítani ilyen részajánlat-tételi lehetőséget, most ezt megpróbálta a) és b) pontban kicsit részletezni, amiben azt írja, hogy abban az esetben kell ezt a részletezett ajánlattételt lehetővé tenni, hogyha az nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését, vagy nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának egyéb körülményeire. Nyilvánvaló, hogy ebből nagyon egyszerű arra való hivatkozással kibújni, hogy de hat.

Ugyanígy aggályos az (5) bekezdésben szereplő az a fajta kitétel, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, ugyanis nincs semmilyen biztosíték arra az ajánlatkérői szándékra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem a könnyebb megoldás felé elmozdulva igenis azt fogja kérni, hogy egyetlen ajánlattevő nyújtsa be az összes részelem megadott ajánlatát, mert így neki sokkal egyszerűbb a szerződéses és az egyéb kötelezettségeinek eleget tenni, mint hogyha, mondjuk, nyolc vagy tíz vállalkozóval állna szerződéses jogviszonyban, és feléjük kellene mindazokat az adminisztratív intézkedéseket megtenni, amelyeket a közbeszerzési törvény jelenleg is előír.

Ennél tehát - és ezt azért mondtam csak egy részletként - olyan, sokkal hatékonyabb megoldást kell találni, amely biztosan lehetővé teszi a hazai kis- és középvállalkozók részére, hogy ők nyerjék el, és ne a multinacionális cégek, amelyek akkor is azok, hogyha mondjuk, egy hazai alapítású, magyar leánycéggel rendelkeznek, mert ugye erről is hallottunk különböző statisztikai adatokat, hogy hány százalékát nyerik a hazai cégek, hány százalékát tudják nyerni a külföldi cégek, és pont megmutatta, hogy hiába elenyésző arányban lesznek nyertesek közbeszerzési eljárás után teljesen külföldi érdekeltségű cégek, a hazai cégek minimális részesedést kapnak a közbeszerzési eljárások forintosított értékéből.

Tehát azt szeretnénk, hogyha hatékonyan és tényleg a hazai ipar, a hazai vállalkozások és a magyar emberek támogatására tudnák fordítani ezt az egész rendszert, mert ami most van, az legfeljebb egyetlen kis hangyalépés volt ebbe az irányba, de egy teljesen új törvény tudná a teljes nyilvánosság alapján megvalósítani azt a fajta közbeszerzést, ahol sokkal kevesebb lenne a gyanúra okot adó körülmény.

(18.10)

Mert sajnos jelenleg azt látjuk, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya, és az elmúlt időszak, az elmúlt húsz év ezért szorulna radikális változásra, mert ebben valamennyi politikai erő részes volt. A Jobbik nem lesz cinkos vétkesek között, és ezért mondja ki, hogy igenis, ebben a kérdésben is egy teljesen új és gyökeres fordulatra van szükség.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)