Felszólalás adatai

SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt maga a beterjesztett törvényjavaslat is elismeri, a jelen iromány csak egy rossz, bonyolult, végrehajthatatlan és 400 milliárd forintnyi közpénz pazarlásáért felelős közbeszerzési törvény foltozgatása. Az indoklás szerint majd jön az új és egyszerű törvény, amely mindezen hibákat orvosolja. Felmerül a kérdés: miért nem ezt a törvényt látjuk? Nem volt ideje a Fidesznek kidolgozni? Az biztos, hogy nem a társadalmi partnerekkel való egyeztetés elhúzódása miatt nem sikerült nekik idejében megalkotni ezt az új törvényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Első lépésben először is hadd vázoljam fel, hogy alapvonalaiban hogyan nézne ki egy olyan közbeszerzési módosítás, amellyel mi minden tekintetben egyet tudnánk érteni. A közbeszerzési rendszer a korrupciók ügyletek lebonyolításának egyik fő terepe. Többször idéztem már magam is azt a számot, amely szerint a korrupció nálunk átlagban 20-25 százalékkal drágíthatja meg a közbeszerzéseket - ez azt jelenti, hogy például 2009-ben 400 milliárd forint volt a korrupciós veszteség. Ezért meg kellene szabadítani a közbeszerzési törvényt azoktól a kiskapuktól, amelyeken keresztül a döntéshozók a klienseik érdekeit érvényesíteni tudják. Ehhez csökkenteni kell az általános szabályok alóli kivételek lehetőségét, a riválisok formai okokból történő kizárásának lehetőségét, helyette talán hiánypótlásra kellene lehetőséget adni, illetve szűkíteni kell a döntéshozók szabad mérlegelési jogkörét. Ezen túl nagyon fontos lenne biztosítani a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozások tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát és nyilvánosságát. Végezetül a tisztázatlan tulajdonosi hátterű off-shore cégeket ki kellene zárni a közbeszerzésekből.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupció visszaszorításának egyik bevált eszköze a közbeszerzések felosztása kisebb egységekre, olyan egységekre, amelyekre kisebb vállalkozók is eséllyel pályázhatnak. Az, hogy a megrendelő egy-egy részfeladatra közvetlenül szerződik olyan cégekkel, amelyek jó eséllyel az egész beruházást megvalósító nagyvállalat alvállalkozói is lehetnének, ha egyben írnák ki a közbeszerzési pályázatot, sok esetben önmagában jelentősen csökkenti a költségeket. Ha kisebbek a pályáztatott csomagok, több az eséllyel induló ajánlattevő, ez csökkenti a kartellezés, illetve az érdekelt vállalatok és a döntéshozók közötti átláthatatlan érdekszövetségek kialakulásának az esélyét is.

Ezen túl programunkban és korrupcióellenes intézkedési csomagunkban számos további pontot fogalmaztunk meg, amelyek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a közbeszerzések körüli korrupciót. Végső soron nem úszhatjuk meg a pártrendszer demokratizálását, az ÁSZ szankcionálási jogkörének megerősítését, a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét, ezek ugyanis a közbeszerzések kapcsán is felmerülő korrupció felszámolásának legfontosabb és elodázhatatlan lépései.

Lássuk, hogy hogyan néz ki mindezek fényében a beterjesztett törvényjavaslat! A beterjesztett törvény céljai - szeretném leszögezni - méltányolhatóak, azonban a megvalósítás számos sebből vérzik. A célokkal, amelyek szerint a kkv-kat helyzetbe kívánja hozni a kormány, az eredménytelen eljárások számát csökkenteni kívánja, a körbetartozás rendszerét fel kívánja számolni, vagy hogy az eljárások költségeit csökkenteni, illetve a korrupciót is visszaszorítani kívánja, ezekkel a célokkal maximálisan egyetértünk. A konkrét módosítások azonban sok helyen nem érik el a célt, sőt azzal ellentétes hatásúak. A számunkra legfontosabb szempontra, a korrupció visszaszorítására pedig a tervezet összességében nem lesz képes, mert tovább bonyolítja a hatályos szabályozást.

Teljes mértékben hiányzik sajnos egy fontos szempont a tervezetből, pedig erre a kormány is több ponton ígéretet tett már, ez pedig a zöldközbeszerzések alkalmazása.

(16.40)

Álláspontunk szerint a kormányzati szerveknek felelősséget kellene vállalniuk, és példamutató szerepet kellene betölteniük beszerzéseik során a környezetbarát termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével. Azt gondolom, hogy a kormány is többször elköteleződött már a zöldközbeszerzések rendszere mellett, ideje lenne ezt már végre a tettek mezején is érvényesíteni.

Mik ezeken túl a tervezettel kapcsolatos konkrét kifogásaink? Először is az értékhatár növelésére szeretném felhívni a figyelmet. Az általános indoklásban szerepel, a korrupciót csökkenti, ha sok az ajánlattevő. Minél nagyobb a lehetséges ajánlattevők köre, annál nehezebb elérni, hogy egy meghatározott ajánlattevő nyerjen. Ezzel szemben a tervezet 68. §-a felemeli a közbeszerzési értékhatárt 25, illetve építési munkák esetén 80 millió forintra, az értékhatár alatt visszahozva a 2009. április 1. előtti úgynevezett háromajánlatos közbeszerzést, vagyis az eleve nyerteseknek szánt vállalkozó hoz még két fedővállalkozót. Ez így nem túl szerencsés megoldás, sem verseny nincs, csak adminisztráció.

A közbeszerzési értékhatárt meg lehet ugyan emelni, ha erre szándék és indok is van, ugyanakkor felesleges az értékhatár alatt ezt a háromajánlatos rendszert megtartani, mert ez a megoldás csak a korrupciós beidegződéseket erősíti. Önmagában egyébként pedig úgy gondoljuk, hogy nem az értékhatár emelését, hanem a közbeszerzések egyszerűsítésének útját kellene a kormánynak választania annak érdekében, hogy a kisebb összegű beszerzések ne rójanak aránytalan terhet a kormányzati és önkormányzati szervekre. Ezzel a megoldással ugyanis a jelenlegi körülmények csak azt érjük el, hogy a kormány és az önkormányzatok a szolgáltatás és árubeszerzés megrendelése esetén 25 millió forintig, építési beruházás esetén nettó 80 millió forintig a hozzájuk közel álló, a kormány és az önkormányzat körüli cégeknek tartják fenn a munkákat, és ez jelentős veszteségeket okoz.

A második problémahalmaz, -csokor, amit szeretnék kiemelni, kapcsolódik természetesen az elsőhöz is, ezek azok az intézkedések, amelyek az átláthatatlanságot és ezzel a korrupció lehetőségét fokozzák. Átláthatatlan kifizetéseket tesz lehetővé a tervezetnek az a rendelkezése, amely kiveszi a jogi szolgáltatásokat a közbeszerzés hatálya alól, ami a nemrég napvilágra került korrupciós ügyek tekintetében nem indokolható módosítás. Itt szeretnék utalni arra, hogy már bekerült a tisztelt Ház elé egy ilyen törvénymódosító javaslat, aztán ezt visszavonták, ott a sport- és kulturális közbeszerzéseket kívánták módosítani, és ide volt betéve a jogi szolgáltatások kivonása a közbeszerzés alól, és az indoklásban ott sem tértek ki erre. Mi ebben a törvényben sem tudjuk támogatni azt, hogy ezt az igen súlyos tételt kivonják a közbeszerzések hatálya alól.

Ugyancsak visszaélésre adhat okot a közbeszerzési törvény 73. §-ának azon módosítása, miszerint a részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtilthatja. Ez a tervezett módosítás egy, a nyilvánosság korlátozásának egy új, bizonytalan kategóriáját vezeti be.

Támogatjuk, hogy a tervezet az átláthatósági megállapodás hatályos szabályozását eltörölje, mivel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett jegyzék, illetve a vizsgáztatás központosítása újabb bürokratikus elemet vitt a rendszerbe, ami nem az átláthatóságot, hanem a korrupció kockázatát növelte. Ebben egyetértünk az előterjesztőkkel és a tisztelt kormánypárti képviselőkkel, azonban magát az intézményt a korrupció elleni küzdelem egy hatékony eszközének tartjuk. Ezért a közbeszerzési törvénynek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy önkéntes alapon az ajánlatkérő dönthessen úgy, hogy a közbeszerzésbe bevon egy civil szervezetet vagy személyt, és az ajánlatkérőkkel átláthatósági megállapodást köt. Az önszabályozás ezen eszközével hatékonyabbá tehető a közpénz felhasználása.

A harmadik probléma, amire talán majd megnyugtató választ tudnak adni, az a törvény hatályvesztése, a tervezet szerint ugyanis a törvény hatályát veszti idén december 31-én. Ez igen jelentős mértékű jogbizonytalanságot okoz, mivel ennek értelmében addigra lesz új, egyszerűbb és nagyszerűbb közbeszerzési törvényünk. Ennek ellenére a beterjesztett javaslat nagyon komoly változtatásokat jelent, nem tekinthető ideiglenes kiigazításnak. Mi az oka ennek a sürgős és csak a káoszt növelő módosításnak? - kérdem a tisztelt kormányzati képviselőket. Nincs is ennek értelme, hiszen, ha ma elkezdenek előkészíteni egy komolyabb közbeszerzést, mire az végigfutna, a törvény már nem is hatályos.

Ezen túl számos kritikánk van, amelyeket majd módosító javaslatainkban be is nyújtunk, illetve hosszú távon kidolgozunk majd egy részletes kritikát és módosító javaslatot a közbeszerzési törvényhez, ebből szeretnék csak ízelítésképpen néhány elemet kiragadni.

Javasoljuk először is, hogy a közbeszerzési törvényben rögzítve legyen, hogy a közbeszerzés során az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek egyaránt jóhiszeműen kell eljárnia, a közbeszerzési törvényt rendeltetésszerűen alkalmazni. Javasoljuk továbbá, hogy a Közbeszerzések Tanácsa szerkesztőbizottsága jogi lektorai részére iránymutatást kelljen készíteni a hirdetmény ellenőrzéséhez, ugyanis számos esetben a jogszabályi előírások jogi lektorok általi helytelen értelmezése miatt alakulnak ki rossz gyakorlatok. Továbbá módosító javaslatunkban arra is kísérletet teszünk, hogy az off-shore cégeket kivonjuk a közbeszerzés hatálya alól.

Itt az előttünk fekvő törvényjavaslat lépéseket kíván tenni a kkv-szektor helyzetbe hozása érdekében, ugyanakkor azt látjuk, hogy ezek a javaslatok sokszor olyan pozitív diszkriminációt tartalmaznak, amelyek összességében nem támogathatók, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, és nem szolgálják a kkv-szektor megerősödését hosszú távon. Az egyenlő verseny érdekében mi azt szeretnénk, és erre teszünk javaslatot, ha az off-shore cégeket zárnánk ki, és bízom benne, hogy a Fidesz partner lesz az off-shore lovagokkal való leszámolásban is.

Zárásként a Transparency International véleményéből szeretnék idézni, mert tökéletesen összefoglalja az álláspontunkat: "A törvénytervezetről megállapítható, hogy számos pozitív módosítási javaslatot tartalmaz, de összességében nem lesz képes a korrupció elleni küzdelmet elősegíteni, mert tovább bonyolítja a hatályos szabályozást. Mint ahogy a tervezet is utal rá, csak ez új alapokra helyezett közbeszerzési törvény lehet alkalmas arra, hogy az egyszerűsítés mentén a korrupciót érdemben csökkentő szabályozási keretet adjon."

Tekintettel arra, hogy még Schiffer András képviselőtársam és frakcióvezető úr is majd elmond egy beszédet ezzel kapcsolatban, illetve számos módosító indítványunk is beterjesztésre kerül, egyelőre nem tudunk véleményt nyilvánítani arról, hogy az egész törvényt általában elutasítani kívánjuk-e vagy támogatni, vagy esetleg tartózkodni, ez a kérdéseinkre kapott válaszokból, illetve a módosítók sorsából majd kiderül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)