Felszólalás adatai

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat egyik kiemelt célja a vállalkozások versenyképességének javítása, fejlesztése. A gazdaság versenyképességének megerősítése elképzelhetetlen a bürokrácia csökkentése nélkül. Hazánk 10 éve a visegrádi országok éllovasa volt, mára a gazdasági versenyképességi mérőszámok többségében a térség sereghajtója lett.

A 29 pontból álló akcióterv egyik tartópillére az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése. A törvényjavaslat V. fejezete a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítését célozza, ennek megfelelően a módosítások kiemelt célja a beruházásokat érintő engedélyek számának csökkentése, továbbá a beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az egyszerűsítést, gyorsítást szolgáló eljárási szabályok alkalmazásának kiszélesítése. Terveink szerint jelentős időmegtakarítást fogunk elérni az elvi építési engedély kötelező jellegének megszüntetésével, amely éves szinten mintegy 1000-2000 engedélyt érint.

A gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó építési beruházások engedélyezési folyamatát gyorsítani szükséges. A kormány mostani intézkedésével megteremti a gyorsított ügyintézés lehetőségét olyan beruházások körére is, amelyek elérik a 90 millió forintos értékhatárt, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésűek. A vonatkozó törvény hatálya kiterjesztésre kerül a 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra. Rövidül a módosítás eredményeképp az építési beruházások engedélyei tekintetében a bírósági keresetindítási határidő, a térségi területfelhasználási engedélyezés ügyintézése, a település- és területrendezési egyeztetési eljárás határideje.

Egy tervi dokumentummá válik a településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti terv. Egyszerűsödik és rövidül a településrendezési eszközök kidolgozásának és elfogadásának ideje is.

A területrendezési és hatósági eljárás kiterjesztése hónapokkal rövidíti le, segíti elő a nyomvonalas infrastrukturális beruházások minél hamarabb történő engedélyezhetőségét.

A módosítás jelentősen érinti a környezetvédelmi engedélyezés területén az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció alkalmazására vonatkozó szabályozást. Az előzetes vizsgálat helyett a beruházó előzetes konzultációt folytathat le a környezetvédelmi hatósággal. A konzultációs kérelem elbírálása nem hatósági eljárás keretében történik, a beruházások engedélyezésének időigénye átlagosan 3 hónappal csökkenhet a módosítás eredményeként.

A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapások következményeinek elhárítását halaszthatatlan feladatának tekinti. Ezért illetékmentessé válik a kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzetet követő tömeges építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági eljárás, gondoljunk csak a borsodi árvizekre. A Sajó völgyében és másutt is segíteni kell a minél előbbi újjáépítést.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása egyfelől gyorsítja a beruházásokat, másfelől csökkenti a hatósági eljárások számát. A környezetvédelmi engedélyhez kötött, jelentős környezethasználattal járó tevékenységek esetében a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a felügyelőséghez. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése tárgyában, jogszabálynál fogva köteles előírni a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását.

(14.00)

Azokban az esetekben, amikor a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a hatóság mérlegelésétől függ, fennmarad a kötelező előzetes vizsgálat intézménye. A javaslat szerint az esetek döntő részében nincs két eljárás, előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, plusz környezeti hatásvizsgálat, hanem a környezethasználó mérlegelése alapján csak környezeti hatásvizsgálati eljárás.

A módosítások visszatükrözik az új kormányzati struktúrát is. Egyértelműsíteni szükséges, hogy a területfejlesztési törvény területrendezésre vonatkozó külön szabályainál megjelenített feladatok a területrendezésért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez tartoznak. A területfejlesztési stratégiai tervezési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a nemzetgazdasági miniszter látja el. A megyei területrendezési terv elfogadása kapcsán kiemelem, hogy mielőtt a megyei közgyűlés a megyei területrendezési tervet elfogadja, be kell szereznie a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását. A javaslat az állásfoglalás megadására rendelkezésre álló határidőt háromról egy hónapra csökkenti. A csökkentés alatt nemcsak a megyei területrendezési tervek mielőbbi elfogadása, de cél az országos területrendezési tervvel történő összhang mihamarabbi bekövetkezése is.

A javaslat a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése esetében felére csökkenti az ügyintézési határidőt, 2 hónap helyett 22 munkanap alatt kell az állami főépítésznek a maga részéről az érdemi döntést meghoznia. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény az 1997. évi LXXVIII. törvény, ismertebb nevén Étv. módosítása megszünteti a településrendezési eszközök hármas tagolását, lehetőség nyílik arra, hogy a településfejlesztési koncepció és településszerkezeti terv egy dokumentációként, egy eljárásban kerüljön kidolgozásra és megállapításra. Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló dokumentum. Az integrált településfejlesztési stratégia ily módon sem időben, sem költségben nem lehet akadálya a hész kidolgozásának, illetve módosításának.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A fegyelmezett költségvetési politika, bár alapkövetelmény, önmagában nem elegendő a gazdaság talpra állításához. A gazdaság versenyképességének megerősítése feltétele az államháztartás stabilizálásának. A bürokrácia csökkentése, a hatósági hivatalos eljárások ésszerűsítése, gyorsítása, életszerűbbé tétele régi vágya, igénye a magyar gazdaságnak, a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Meggyőződésem, hogy minden olyan intézkedést, intézkedéssorozatot támogatnunk kell, ami a fenti célokat szolgálja. Ez a törvényjavaslat szervesen illeszkedik a gazdaság által várt lépések sorába.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

(A jegyzői székben
Erdős Norbertet dr. Tarnai Richárd,
Szilágyi Pétert Hegedűs Lorántné váltja fel.)