Felszólalás adatai
34. ülésnap (1998.11.24.), 54. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Csizmár Gábor (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Oktatási bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 5:24 |
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság valóban beható vitát folytatott a törvényjavaslatról, s a vitában egyértelmű és világos helyzet alakult ki a tekintetben, hogy a benyújtott törvényjavaslatban nincs semmifajta új támogatási forma a családoknak, hanem csak átkeresztelés történik, még pontosabban fogalmazva: a családi pótlék mint olyan a tankötelezettség időszakától megszűnik, és helyébe lép egy tankötelezettséggel összefüggő iskoláztatási támogatás, ugyanolyan összegben.
Felvetődött a vitában, hogy erre a trükkre miért van szükség, hiszen megfelelő hatósági eszközök vannak a tankötelezettség érvényesítésére, ezért gyakorlatilag semmi nem indokolja, hogy itt egy ilyen átkeresztelés történjen a családipótlék-rendszerben; hacsak az nem, hogy mást mond a kormány és mást kíván cselekedni. Mert ha tényleg nem akarja elvonni a családi pótléknak nevezhető iskoláztatási támogatást az iskoláskor végéig, akkor mi a fenéért csinálja ezt az egészet - ez pontosan így fogalmazódott meg a vitában.
Megfogalmazódott az is, hogy lényegében a családi pótlék alanyi jogúvá tételével a támogatási formákhoz, az egyes jövedelmi lehetőségekhez nem alanyi jogon fognak hozzáférni a családok, a gyerekek. Sőt mi több, úgy fogalmazott a vitában több képviselőtársam, hogy a gazdagok javára rendezi át ezeket a viszonyokat a szegények terhére; duplán, triplán növeli a különbséget a szegény és gazdag családok között ez a rendszer. Hogy ennek minden elemére egy-egy példát említsek: a jelenlegi rendszerben a családok 88 százaléka jogosult volt családi pótlékra, 12 százalék nem. '99-től, ha a törvényt így fogadja el az Országgyűlés, akkor mivel a növekménye a családipótlék-keretnek annak a 12 százaléknak a javadalmazására történik, ezért gyakorlatilag a 88 százalék 11 százalékot fog veszteni a vásárlóértékéből a családi pótlék tekintetében. Vagyis aki eddig nem kapott, mert magas jövedelmű volt, az nagyon jól járt, mert kapja a jelenlegit, aki pedig eddig kapott, az január 2-ától máris 11 százalékkal kevesebbet fog érni.
Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében - amely eddig a mindenkori nyugdíjminimum összegéhez kapcsolódó jogosultságú volt, miniszter úr említette, hogy több mint 800 ezren jogosultak rá -, ha a kormány nem kívánná elszakítani a mindenkori öregségi nyugdíjminimumtól ennek az ellátásnak a jogosultsági határát, akkor még azt is lehetne mondani, hogy valahol kompenzál. De természetesen el kívánja szakítani egy új mutatóval, és ezért ez a támogatási forma gyakorlatilag, ha 11 százalékos lesz az infláció, akkor vásárlóértéken marad.
Ha ehhez még hozzátesszük az adókedvezmények tekintetében a családi vagy a gyermekkedvezményt, amit nemrégiben fogadott el az Országgyűlés, és ahol nem voltak hajlandóak a kormány és a kormánypárti képviselők támogatni a negatív adó konstrukcióját, amely benyújtásra került, akkor bizony az történik, hogy a legszegényebb jövedelmű nem fog tudni hozzájutni a gyermekkedvezményhez, a családi pótlékja 11 százalékkal kevesebbet ér, s egyébként a plusz szociális gyermekvédelmi támogatási kerete legfeljebb ha vásárlóértékén marad.
Ha önök azt mondják, hogy ez az alanyi jog, akkor szíveskedjenek őszintébben beszélni a társadalomnak, a gyermekes családoknak, hogy az önök értelmezésében ez jelenti az alanyi jogosultságot a gyermektámogatási, családtámogatási rendszerben, és ez jelenti a családbarát konstrukciót az önök logikája szerint.
És egyébként, ha még hozzátesszük, hogy a felsőoktatásban megszűnt a tandíj, a felsőoktatási hallgatók szociális összetételében milyen jövedelmi viszonyú családok részesülnek, és ez a konstrukció még a családi pótlékot meg is kívánja hosszabbítani arra az időszakra, amikor felsőoktatási intézménybe jár a gyerek, ugyanaz a gyerek, aki ha egyébként szakképző intézménybe akar járni, ugyanaz, aki dolgozni kezd, akkor nem lesz jogosult természetszerűleg a meghosszabbított időszakú családi pótlékra, akkor mindjárt látjuk, hogy mi történik: a legszegényebbektől a leggazdagabbakhoz áramoltatja át ez a rendszer az állami közforintokat, az adófizetők pénzét.
Meg kell hogy mondjam, a vitában az is kiderült, hogy alkotmányos aggályok is megfogalmazhatók, mert nincs ma olyan családtámogatási szociális rendszer, amely egyébként egy szabálysértési ügykörhöz kötődik. Ez olyan, mintha gépkocsi-szabálysértéshez kötnénk más szociális (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) támogatási rendszert vagy más egyebeket.
(11.40)
Összességében ellenzéki képviselőtársaim nem tartották alkalmasnak a törvényjavaslatot általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai