Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Borzasztóan sajnálom, hogy eddig érdekelte a vita menete a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkár kisasszonyt és már távozott is az ülésteremből. Így nem tudom neki személyesen elmondani, de talán a jegyzőkönyvből elolvassa, hogyan reagáltam az ő felvetésére.

Szóval, a politikai államtitkár kisasszonynak illett volna jól emlékezni arra a dátumra, ami lehetővé tette azt, hogy egy nagyon kedvező gazdasági pozícióban vegyék át az országot.

(19.30)

Ez pedig nem 1996 volt, hanem 1995 márciusa, és persze az a helyzet egészen más volt, mint az 1998-as, hiszen akkor objektív okok miatt nem volt arra lehetőség, hogy nagyon széles körű társadalmi párbeszédet kezdjünk el folytatni, de 1997-ben, amikor a nyugdíjreformot megalkottuk, több mint fél éven keresztül intenzív párbeszéd folyt fiatalokkal, idősekkel, az Érdekegyeztető Tanácsban munkavállalókkal, munkaadók képviselőivel.

Ami pedig a kapacitástörvényt illeti - bár egyáltalán nem ide tartozik, de gondolom, hogy egy kicsit zavarba jött politikai államtitkár kisasszony, és ezért hozta ide ezt az ide nem tartozó törvényjavaslatot -, ott nyilván legalább annyira egyeztettünk, mint amennyire a 3 százalékos létszámleépítésben most a kormányzat egyeztetett. Mindenesetre az egyébként teljes mértékben megállja a helyét, hogy ez a kapacitástörvény önmagában, bár voltak kedvezőtlen elemei, nem volt egy rossz törvény, hiszen elmúlt egy fél év az új kormány hatalomra kerülésétől, és gyakorlatilag ez a törvény hatályban van, kezdeményezés sem hangzott el a politikai államtitkár kisasszony részéről, hogy ezt a törvényt módosítani lenne célszerű, vagy adott esetben hatályon kívül kellene helyezni. Úgy gondolom, hogy máskor megfontoltabban kellene példákat előhozni az ő érvelésének alátámasztására.

Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzék soraiban.)