Felszólalás adatai

DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyolcvan esztendeje annak, hogy 1918. október 31-én, életének 57. évében orvul meggyilkolták gróf Tisza István miniszterelnököt. Meggyőződésem, hogy képviselőtársaimnak nem kell különösebben ismertetnem és méltatnom e Ház elnökének és az ország miniszterelnökének, gróf Tisza Istvánnak az érdemeit.

Az 1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés ötven évre határozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzetünk számára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parlament munkájába. Személyében egy vasakaratú, következetes államférfi lépett színre, aki haláláig megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. Szomorú tény, hogy 1934. április 2-án az Országház északi oldalán lévő, Zala György és Orbán Antal gyönyörű emlékművét vandál kezek elpusztították, s ma annak a Károlyi Mihálynak a szobra áll ott, akinek múlhatatlan érdemei vannak a történelmi Magyarország megcsonkításában, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásában. (Zaj.)

Amikor 1918-ban a forradalmárok készültek a hatalom átvételére, Tisza grófban látták azt a kősziklát, amelyen a forradalom véres hullámai megtörhetnek. Amint kezükbe került a hatalom, első feladatuk volt, hogy hóhéraikat Tisza otthonába küldjék. Tudták, hogy nem menekül, nem rejtőzik el, pedig könnyen megtehette volna. Büszke méltósággal állt gyilkosai elé, akik könyörtelenül húzták meg a fegyver ravaszát. Csak ezután kezdődhetett a forradalom, hogy a kőszikla leomlott, hogy Tisza István halott volt. Ma már tény, hogy Tisza István volt az egyetlen, aki a közös miniszter- és koronatanácsokon körömszakadtáig tiltakozott a hadüzenet és a háború ellen. Mégis az ő markáns személyében látták megtestesülni a királyhű, feudális, nacionalista magyar szellemiséget, és ezért az úgynevezett szocialista történetírás feketelistájára került.

Tisza István korának az a kimagasló politikusa volt, akit vagy a fékevesztett gyűlölet, vagy a rajongással övezett szeretet és tisztelet vett körül. Gyűlölték a délibábot kergető, kuruckodó Függetlenségi Párt magyarjai, mert következetesen kitartott a monarchia és a király mellett, tudva azt, hogy a múlt század végi Magyarország kezdetleges iparával, kereskedelmi és pénzügyi szerkezetével nem képes az önállóságra. Gyűlölték a kibontakozó szocialista mozgalmak hívei, mert mereven elutasított minden alulról jövő reformtörekvést, miniszterelnöksége idején pedig a felforgató tüntetéseket, sztrájkokat elfojtotta. Gyűlölte a parlamenti ellenzék, mert a törvényhozói munkát akadályozó arcátlan obstrukciót drákói módszerekkel letörte.

A közelmúltban meglátogattam a Békés megyei geszti sírboltot, ahol nemcsak ő, hanem édesapja, Tisza Kálmán is nyugszik. Megdöbbentő kép fogadott. A családi síremléket vandál kezek megrongálták, a sírbolt beázik.

Kérdezem államtitkár urat: mit tesz a tárca Tisza István emlékének megőrzéséért? (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)