Készült: 2024.04.26.08:29:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

227. ülésnap (2017.05.22.),  309-312. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 7:45


Felszólalások:   205-308   309-312   313-318      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Enese, Ikrény, Rábapatona és Koroncó problémáiról.” címmel. Képviselő úr, parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Pont ezen napirend végén sikerült a napirend utáni felszólalásomat elmondani, és ennek azért is örülök, mert némiképp kapcsolódik a mondanivalóm.

Enesét 1734 fő lakja, Győr és Csorna között helyezkedik el, és egyébként nagyon büszkék lehetünk rá, már 6 ezer év óta lakott bizonyítottan. A történelme, hasonlóan a térség többi településéhez, elég viharvert, hiszen a konfliktusok nem kímélték. Talán érdemes megemlítenem az első és legutóbbi időkben a legpozitívabb fejleményt, az 1860-as éveket, amikor Hetvényi István tanító került oda, és a legjobbak közé emelte az ottani oktatást. Jelen helyzetéből amit még kiemelnék, az a Babamúzeum, nekem is volt módon megtekinteni Podmaniczky Miklósné gyűjteményét, ami tényleg rendkívül érdekes, és a helytörténeti gyűjtemény is párját ritkítja.

Ikrény települést 1826 fő lakja, Győrtől 8 kilométerre található. Valószínűleg egyébként az „iker” szóból ered a neve, és első birtokosai az Ikrényi nemzetségből származnak. Az elmúlt ötven évben megháromszorozódott a lakosságszám. Ez a kisebb településeket tekintve ritka áldás vagy átok, ez attól függ, hogy kivel beszélget az ember a településen, de mindenképp elmondható, hogy ez Győr hatásának köszönhető.

Koroncón 2074 fő él, Győrtől nyugatra, 10 kilométerre fekszik. Itt érdemes elmondani, hogyan lett Magyarország-szerte híres, de talán Európa-szerte híres a település, hiszen 1704. június 13-án itt zajlott egy komoly kuruc-labanc harc, ami aztán sajnos a labancok oldalára dőlt el. Jelentős sport- és kulturális élettel büszkélkedhet a mai napig.

Rábapatonán 2500 fő él, a Rábca és a Rába között helyezkedik el, eredendően állítólag besenyők lakták. Itt is rengeteg konfliktusról lehetne szót ejteni, de inkább térjük át a mai napokra.

(22.30)

Ezen települések kapcsán el tudom mondani, hogy a korábbi hetekkel ellentétben itt az elhagyott ingatlanok problémája vagy éppen a munkanélküliség nem jelent napi gondot. Ahogy már említettem, ez főként a Győrhöz való közelség eredménye. Azonban az utak állapotáról itt is szót kell emelnem, és itt nem az önkormányzatok felelősségét kell elsősorban említenem, hiszen ők azért amennyi lehetőségük volt, megtették, sokkal inkább a Közút által kezelt utakról van szó. Ha az ember lejön az autópályáról vagy a térséget átszelő gyorsforgalmi útról, akkor jó eséllyel középkori állapotokba ütközik, ami jelentős hátrányokat okoz például a helyi vállalkozásoknak csakúgy, mint a gépkocsit vagy tömegközlekedést használó lakosoknak. Arról nem is beszélve, hogy így sok, a különböző szociális vagy egészségügyi intézményhez való hozzáférés minősége romlik ezáltal.

A helyi vállalkozások ezenkívül azt is elmondták, hogy szeretnének nagyobb lehetőségeket kapni arra vonatkozóan, hogy a Győr és környékén megtelepedett nyugati, jellemzően autóipari beruházásokban jobb eséllyel tudjanak beszállítóként megjelenni. Ehhez olyan pályázatokra, olyan forrásokra lenne szükségük, amelyek ezt lehetővé teszik és képesek ezeket a minőségi ugrásokat meglépni.

Megjelent újonnan konfliktusforrásként a belső migráció eredményeként, hogy mivel a térségben aki akar, tud dolgozni, ez elmondható így, ezért megjelent ez a fajta belső migráció és az ennek következtében megjelenő konfliktusok, amelyek kezelése csak úgy lehetséges, ha nem kényszerülnek az itt élők Nyugat-Európában munkát vállalni, legalábbis nem akkora számban, mint jelenleg, és a kelet-ma­gyar­országiak vagy a dél-dunántúliak pedig nem kényszerülnek arra, hogy a térségbe jöjjenek ezen munkahelyeket, amelyek így megüresedtek, betölteni.

Ezért is tartom fontosnak most megemlíteni a Jobbik béruniós kezdeményezését, amit az Európai Bizottság átengedett, legalábbis az aláírásgyűjtések megindulhatnak. Így nyolc közép-kelet-európai országban indulhat meg a kezdeményezés polgárokkal történő megismertetése és az aláírások gyűjtése. Nagyon szomorúan tapasztaltam, hogy a kormány ezen jobbikos kezdeményezés mögé nem állt be, miközben egyáltalán nem pártpolitikai kérdésről van szó. Jól mutatja ezt, hogy a különböző országokban a legkülönbözőbb színezetű pártok, szakszervezetek, szövetségek ismerték fel a kezdeményezés súlyát és álltak mögé. Így arra biztatom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kormányt, hogy ezen települések érdekében is álljon a kezdeményezés mellé. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Azt hiszem, azok a települések, amelyeket felsorolt a mi megyénkben, szerencsés csillagzat alatt vannak, hiszen az ott élőknek olyan lehetőségeik vannak akár a munkavállalás terén, akár a kulturális, akár a szociális, akár az egészségügyi ellátás terén, amit nagyon sok más település megirigyelhetne. Ezt ön el is ismerte, és szerintem ez így teljesen rendben is van.

Engedje meg nekem, hogy átadjam önnek minden településre kigyűjtve az uniós támogatások területi felhasználásáról szóló összefoglalót települési bontásban, és akkor láthatja, hogy ezen települések fejlődése, gazdasági előrelépése a következő években, évtizedekben is garantált és nagy lehetőségekkel bír. Mindabból a gazdasági csodából, ami Győr városában, Győr-Moson-Sopron megyében van, ezek a települések kifejezetten profitálni tudnak. Nem véletlenül gyarapuló települések, és azt kell mondjam önnek, hogy Magyarország más területeihez képest a mi megyénkben lévő településvezetők és települések egészen más problémával küzdenek. Azzal küzdenek, hogy hogyan tudnak egy új osztályt indítani akkor, amikor augusztus közepén a betelepülők odaérkeznek, és egyszerre megjelenik akár Mosonmagyaróváron is 20 és 40 gyerek közötti új létszám, hogyan lehet az intézményhálózatot bővíteni. Addig, míg más éppen ezzel ellentétes folyamattal küzd, a mi megyénk, a mi településünk és főleg a győri agglomeráció, amit az 5-10 kilométeres sugárban lévő településekről elmondott, pont ezzel küzdenek.

Azt remélem, hogy mindazt az elismerő szót, amivel illette őket, a települések hálával fogadják. Azt tudom mondani, hogy jó munkát kívánunk, és jó életlehetőséget kívánunk a továbbiakban is mindenki számára is. Engedje meg, hogy ezt majd odaadjam az ön számára (Megtörténik.), hogy tudja felhasználni a képviselői munkája során. Köszönöm szépen, képviselő úr.




Felszólalások:   205-308   309-312   313-318      Ülésnap adatai