Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Ikotity István és Sallai Róbert Benedek, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a földművelésügyi miniszterhez: „Miért nem használja az Orbán-kormány saját stratégiáját a magyar vidék felemelésére?” címmel. Sallai R. Benedek képviselő úr fogja az interpellációs kérdést ismertetni. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint az a leadott interpellációból kiderül, konkrétan rá szeretnék kérdezni, hogy a magyar vidék alkotmányaként megnevezett nemzeti vidékstratégia, ami egy kiváló dokumentuma a Fidesz-kormányzásnak, miért nem valósul meg.

Miért nem történnek érdemi előrelépések? Hiszen a 2012-2020 közötti meghatározott indikátorokkal nagyjából félidőben járunk, és ez a stratégia a természetierőforrás-használat átalakításáról a magyar vidéken nemcsak a magyar tájak ökológiai állapotát akarta javítani, hanem egyben nagyobb foglalkoztatásra és nagyobb mezőgazdasági jövedelemszerzésre is lehetőséget kíván teremteni. Ennek indikátorai, amelyeket meghatároz a stratégia, szemlátomást nem kezdődtek meg, nem teljesülnek az elvárások. A stratégia olyan fontos elemei nem jelentek meg mindvégig a jogszabályalkotásban, mint például a demográfiai földprogram, a helyi szövetkezetek helyzetének rendezése, a természeti értékek védelme helyett a nemzeti parkokon átgázolt a fejlesztéspolitika, a tőke, nem teremtették meg az ökológiai gazdálkodás feltételeit, és hiányoznak a népfőiskolák is.

Természetesen a nemzeti parkok földterülete sem növekedett, sőt, az állami földterületek mértéke is csökkent. A modellgazdaságok, tájközpontok felállítása, a szellemi infrastruktúra fejlesztése helyett a kormány Csányi Sándornak adott mintagazdasági címet, és úgy tekintették, hogy ez lehet a magyar vidék jövője, amit a nevezett vállalkozó véghez visz.

A kormány szélesre tárta kapuit most nemrég a Kanadából érkező élelmiszerek előtt, és a CETA elfogadásával újabb pofont adott a magyar mezőgazdaságnak és a magyar élelmiszer-termelésnek. A vidékfejlesztési pénzek jelentős részéből értelmetlen beruházások épülnek milliárdos értékekben. Beszélhetünk a tiszafüredi kerékpáros-kilátóról, múlt héten már a rakamazi tanösvényről volt több esetben szó a médiában. Közben a vidéki úthálózat teljesen leromlott, iskolák, mint az előttem szólók említették, az egészségügy állapota lepusztult, és Görögország után Magyarországon van a legnagyobb leszakadó társadalmi réteg tábora szerte az országban.

Mindezek következtében egyre több vidéki vándorol ki az országból, és már nemcsak a fővárosba, hanem egyenesen Európa más országaiba hagyják el az országot. És nyilvánvalóan nemcsak erről van szó, hanem arról, hogy a településkép, a települések lakóházai gazdátlanná, elhanyagolttá válnak, és Magyarországon már közel 800-1000 település van, ami a sorvadás egyértelmű jeleit mutatja. Az LMP szerint nem szabadna, hogy ebben óriási vagyonveszteség is megvalósuljon, pedig mindezek együttesen megvalósítják ezt, hiszen elértéktelenedő lakóházak, lakóingatlanok, eladhatatlanná vált családi házak egyértelműen hozzájárulnak a folyamat erősítéséhez.

Úgy látszik, hogy a vidék ügyeit nem kívánja konkrétan a Parlament falai közé hozni a kormányzat. Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy támogatná‑e a kormánypárt, illetve önök, hogy a vidék problémáival foglalkozó parlamenti vitanapot szervezzünk meg, és aláírásaikkal erősítenék‑e azt, hogy ezeknek a problémáknak a kitárgyalását behozzuk a Házba. Ebben kérem a válaszát, hogy segítenek-e. Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére a választ Nagy István államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy mi mindennap a parlamentben a vidék ügyeivel is foglalkozunk. Mindennap azokat a kérdéseket vesszük górcső alá, amivel az emberek életének jobbítását, életkörülményeinek javítását tudjuk szolgálni.

A vidékstratégia a kormány vidékfejlesztésének fő stratégiai irányát jelöli ki, nem operatív programokat tartalmazó dokumentum. Hosszú távú koncepcióként programjainak megvalósítása folyamatos. A vidékstratégia összetett és átfogó jellegéből adódóan több szakágazatot is érint. A célkitűzések mentén meghatározott 51 nemzeti stratégiai program közül több program költségvetési előirányzatként vagy uniós támogatás formájában működik.

A nemzeti vidékstratégia célkitűzéseit szolgálja többek között számos hazai finanszírozású program, mint például a tanyafejlesztési program, az állami génmegőrzési program, a szociális földprogram és a zártkerti revitalizációs program. Ezek a foglalkoztatást, a mezőgazdasági jövedelemszerzést és a gondozatlan területek művelésbe vonását célozzák.

A nevezett programok folytatását és továbbfejlesztését a jövőben is tervezzük. A fentieken túl számos olyan stratégia, koncepció, átfogó dokumentum született a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseivel megegyező szellemben, amelyek hosszú távon a nemzeti vidékstratégia beavatkozási területeinek fejlesztését eredményezhetik: a fiatal gazdák induló támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelése, a falumegújítás és -fejlesztés, a Gazdanet-prog­ram, a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók kompenzációs támogatása vagy éppen a „Földet a gazdáknak!” program.

Több nemzeti stratégiai program megvalósítását és a magyar mezőgazdaság fejlődését segítik továbbá a vidékfejlesztési program keretein belül meghirdetett, illetve a jövőben meghirdetésre kerülő pályázati felhívások is. Például: az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés; az ökológiai gazdálkodás fenntartása, a kertészeti ágazat fejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, illetve a fiatalgazda-program. A vidékfejlesztési program 1350 milliárdos keretéből mintegy 942 milliárdnyi felhívás vált hozzáférhetővé a gazdák, illetve a vidéki kistelepülésen élők számára 2016 októberéig.

A 2015. évi agrár-környezetgazdálkodási felhívás esetében a pályázók számára összesen 190 milliárd forint került lekötésre, és a rendelkező összeg 88 százalékát a 300 hektár alatti területen gazdálkodók vették igénybe. Ezentúl számos, GINOP és KEHOP által biztosított forrás is segíti a célkitűzések elérését.

Az állami földbirtokpolitika és a közösségi földhasználat erősítése a kis- és középbirtokos réteg megerősítését segíti. Az egyik ilyen intézkedés az állami elővásárlási jog, amelynek célja a hazai földművesek védelme a tőkeerős külföldiektől, az indokolatlan birtokkoncentráció kialakításának megelőzése és a magyar földművesek kedvező feltételekkel történő földhöz juttatása.

Egyelőre semmilyen hivatalos javaslat, rendelettervezet nem jelent meg a közös agrárpolitika 2020 utáni jövővel kapcsolatban. Ezért az agrártámogatások megszűnéséről szóló információk is csupán találgatások, elméleti lehetőségek. Az Európai Bizottság az előzetes információk szerint várhatón 2017 őszén fogja bemutatni majd a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó elképzeléseit.

(15.30)

Hazánk érdeke a KAP jelenlegi szerkezetének és költségvetésének fenntartása, legfeljebb annak finomhangolását tartjuk indokoltnak. A nemzeti vidékstratégiában szereplő célok elérését szolgáló uniós és hazai források, programok esetében működő monitoringrendszer és beszámoló jelentések állnak rendelkezésre, illetve évente jelenik meg az ország egészére vonatkozó agrárjelentés.

Mindezek alapján nem tartom indokoltnak és szükségesnek, hogy az Országgyűlés politikai vitanapot tartson a magyar vidék felemeléséhez szükséges teendőkkel kapcsolatban, hiszen egyébként az Országgyűlés minden napján ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Köszönöm kérdését, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Sallai R. Benedek képviselő urat, hogy elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő úr!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az volt a kérése, hogy fogadjam el a válaszát, de hát hogy lehet elfogadni, amikor a kisgazdaságokról beszél, miközben Csányiból csinálnak mintagazdaságot? Hogy lehet elfogadni, miközben az állami földet odaadják nagygazdáknak és milliárdosoknak, és önök pozitív eseményként hozzák a „Földet a gazdáknak!” programot. Ez elfogadhatatlan. Az állami termőföld támogatását továbbra is a kedvezményezetteknek egy elenyészően kis százaléka veszi fel. Hát önök a kis- és nagybirtokosokkal szemben a nagybirtok támogatói lettek, és ez az, ami kivérezteti a vidéket. Hosszú távú és folyamatos programról beszél, ami 2012-ben indult és 2020-ig tart. Túl vagyunk a felén, és nincs érdemi előrelépés, ellenben minden törekvésük ellentétes.

Az a megállapítása pedig, amit a végén tett, hogy az állami földekből nagyjából a kis- és közepes gazdaságok megerősítését szolgálták, bocsásson meg, államtitkár úr, tisztelettel mondom, de ez nagyjából a szemenszedett hazugság. Így aztán nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen, 29 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Burány Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mikor hagyják abba végre a trükközést?” címmel. Burány Sándor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   79-85   85-91   91-97      Ülésnap adatai