Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, amikor megláttam az ellenzéknek ezt a kérését, hogy erről a témáról, a magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséről vitatkozzunk, kicsit elszégyelltem magam; jobb lett volna, ha ez nekünk jut eszünkbe, nekünk, kormányon lévőknek, hogy mutassuk meg, hogy mit tettünk eddig, és esetleg nézzük már meg, hogy mit tettek elődeink, akik egyáltalán valamikor is kormányoztak, nem pedig a partvonalról, kormányzási tudás és technika nélkül próbálnak javaslatokat tenni vidékfejlesztésre, mezőgazdaság támogatására.

Nem volt kérdéses, hogy a 2010-es kormányváltáskor az új kormánynak a termőföld megtartása volt a legizgalmasabb kérdés, nagyon közeledtünk a tízéves moratórium lejártához, azaz, amikor a külföldieknek is ‑ az európai lakosokat értjük ez alatt, a külföldiek alatt ‑ elméletileg meg kell nyitni a termőföldvásárlás lehetőségét. Igen jelentős törvényalkotással értük el azt, amit állítottunk, hogy nem engedélyezzük és nem akarjuk, hogy külföldiek kezébe termőföld kerüljön. Az más kérdés, hogy ezt a jogszabályunkat jelenleg vitatja az Európai Unió, sőt bírósági szakaszban van, de állítjuk, hogy ebben a kérdésben nekünk van igazunk. Reméljük, a végeredmény is ez lesz.

De az a szándék, amelyet a miniszterelnök úr jelentett be, hogy a mezőgazdaság márpedig stratégiai területe lesz a kormánynak, ma már érzékelhető. Hogy mit is jelent egy ilyen döntés? Ez azt jelenti például, hogy a magyar GDP egyik motorja a mezőgazdaság lett az elmúlt időszakban. Soha nem gondolta volna senki, hogy a magyar mezőgazdaságra stabilan lehet számítani abban, hogy a növekedéshez jelentős részben járuljon hozzá.

Mutatják a számok, hogy a mezőgazdaság kibocsátása hat éve minden évben nő, és minden évben az előző évi rekordot dönti meg, amit senki nem prognosztizált volna, hogy ilyen teljesítményre képes a magyar agrárium. Ugyanezt teszi az agrárexport nominális értékében, külkereskedelmi egyenleg értékében, és mondjuk meg, hogy hat év alatt az export és a külkereskedelmi többlet mintegy 35-37 százalékkal növekedett. Mint említettem, ezt senki nem merte megjósolni a magyar mezőgazdaságról, s nem véletlen, hogy a miniszter úr expozéjában még sejteti és érezteti, hogy további lehetőség rejlik véleményünk szerint is az agráriumban.

(15.30)

Hogy a 2016-os évre visszatekintsek: itt 29 százalékát adták az agrártermékek az exportunk összességének. Ez egy félelmetes erő, én remélem, érzik mindamellett, hogy milyen nagyon komoly exportőrök, kibocsátók telepedtek meg Magyarországon a szolgáltatás és a termelés területén.

Ugyanakkor egy jelentős változás is történt. Közismert, hogy a földtörvénnyel és az Alaptörvénnyel jelentős mozgásokat idéztünk elő, különösen a nagybirtokrendszer lebontásával kapcsolatosan. Ez azt is jelenti, hogy 1200 hektárnál nagyobb területet nem bérelhetnek a közeljövőben a társas vállalkozások, 1200 hektár felett már nem jár semmilyen területalapú támogatás. Ennek eredményeképpen egyébként az utóbbi években mintegy egyharmadával csökkent az ezer hektárnál nagyobb gazdasági területek aránya.

A vidékfejlesztés a másik nagyon nagy lába a mezőgazdaság mellett, ahol befolyásolni lehet a vidéki élet minőségét. Itt egy kitűzött cél volt, hogy kézimunkaerő-igényes területek felé vezessük el a fejlesztéseket. A forrásoknak több mint 50 százaléka egyébként beruházásokat támogat, és ezt a foglalkoztatási célt tükrözi.

A 80 százaléka ezeknek a forrásoknak a kis-, közepes családi gazdaságokhoz kerül el, illetve őket célozza meg, a pályázat feltétele eleve olyan, hogy ők legyenek az alanyai. Megjegyzem, hogy március 31‑éig a létező összes 68 pályázat megnyitásra került, ez a teljes mintegy 1300 milliárd forintos pályázati pénzalapot jelenti.

Hogy ugyanerre az időszakra visszatekintsek a 2007-2013-as ciklusban: ekkor a 79-ből 31 pályázat került csak megnyitásra, a kifizetés romokban hevert. Közismert, hogy 2010-ben az új kormánynak kellett nagyon komoly beavatkozást tenni, hogy ne ragadjanak bent uniós pályázati pénzek, és minden pénzt le tudjunk hívni. Ez olyan sikeres lett, hogy az EU versenylistáján „dobogós helyezést” és nagy figyelmet kapott, hogy Magyarország iszonyú erőt kifejtve, de végül is minden pályázati pénzt, ami rendelkezésre állt, azt le tudott hívni.

A mostani pályázatnál egyébként egy igen jelentős változás is történt vidékfejlesztés területén, mégpedig az, hogy előleg igénylése is lehetséges, takarékszövetkezeti rendszeren keresztül pedig még komoly támogatást is kapnak ezek az igénylők.

Az agráriumnál egyértelmű volt, hogy próbáljuk tartani azt a két pillért, ami a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztési támogatásokat jelenti. Megjegyzem, hogy 2007 és ’13 között 10,4 milliárd euró volt a Magyarország számára felhasználható forrás, 2014 és ’20 között 12,3 milliárd euró, mintegy 2 milliárd euróval nagyobb lesz ebben a ciklusban a felhasználható pénzmennyiség.

És még egy adatot hadd tegyek hozzá: a hazai költségvetésből jelentős mértékben támogatjuk az agráriumban érintett termelő vállalkozásokat. Közismert, hogy sertés-, baromfiterületen egyáltalán nincs támogatás; szarvasmarha-, juh-, tejágazat, dohányágazat területén pedig részbeni és ezt kiegészítő nemzeti támogatásokat adunk. 2010-ben ez a támogatási összeg 51 milliárd forint volt, 2017-ben 95 milliárd forint. A 2018-as költségvetésben, amit most tárgyalunk, még további 3 milliárd forinttal növeltük a hazai költségvetés terhére kifizethető, mezőgazdasági termelést segítő támogatást. Új kárenyhítési rendszert vezettünk be, és ezt most tovább szeretnénk vinni a jégeső-elhárító rendszerrel, amellyel Magyarország teljes lefedését szeretnénk megvalósítani.

Hadd említsek meg olyan kuriózumot, mint a tanyafejlesztési program, amely igazi magyar specialitás, és talán a mezőgazdaságunk egyik nagy büszkeségét, jellemző alakját, és ebben el kell ismerni az ellenzéki pártok együttműködését is, ez a GMO-mentessége Magyarországnak, amely a legnagyobb ereje most, állítom, az agráriumnak.

De itt teszek említést arról a különlegességről, arról a hungarikumról, amellyel a hungarikum­tör­vényt megvitattuk és bevezettük, és ezzel a speciális termékek felé irányítottuk a fogyasztók figyelmét.

Az agrároktatás olyan külön téma, amelyre néhány mondatban, külön részletekkel kitérni már nem szeretnék, de mindenesetre azt állítjuk, hogy amit ígértünk, hogy a magyar vidék versenyképességének a növekedését szeretnénk, a munkahelyteremtést növelni és a vidéki életminőséget javítani, ebben a hat évben ez biztosan sikerült.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)