Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! 1990-ben, a rendszerváltás idején Antall József miniszterelnök úr egy olyan közigazgatási, államigazgatási rendszert épített ki, az általa vezetett kormány, amely kiállta az idők próbáját. Kiállta az idők próbáját, az alapját pedig a magyar közjogi hagyományok képezték, és az alapját képezte a modern európai gyakorlat, ahogy a modern európai demokráciák gyakorlatában ez történni szokott, vagy amilyen intézményrendszert ott építettek ki és ott működtettek. Hogy ez a rendszer kiállta az idők próbáját és jó volt, azt az elmúlt 16 esztendő mutatja. Az első szabad választásokat követő második választásokon, 1994-ben, amikor Horn Gyula alakíthatott kormányt, alig nyúlt a rendszerhez. Talán egy minisztériumot, a Külkapcsolatok Minisztériumát szüntette meg, de a rendszer többé-kevésbé érintetlen volt. Aztán 2000-ben történt néhány kiigazítás, de igazán drasztikus változások nem történtek.

Komoly változásra ez év tavaszán került sor, amikor részben indokolható okokra visszavezetve, a miniszterelnök úr úgy döntött, hogy csökkenti a minisztériumok számát, csökkenti az államigazgatás szereplőinek a számát, és ennek áldozatul esett a Belügyminisztérium is, amelynek feladata tulajdonképpen két tárcához került. Két tárcához került, és az elmúlt fél év azt mutatja, hogy ez a beavatkozás, ez a műtét nem volt sikeres, hiszen a rendszer azóta a zavar jeleit mutatja.

Tegnap arról beszéltem napirend előtt, illetve a válaszban, hogy ha egy rendszer nem működik, akkor az alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogyha egy jól működő rendszert a működtető egyének, a szubjektumok nem képesek megfelelő módon kezelni és működtetni, a másik az, hogyha a rendszerben lelhető fel valami zavar, valami hiba. Az elmúlt 16 esztendőben döntő többségben a működtető szubjektumok hibáira vezethető vissza a tapasztalható hibák sokasága. Most azonban mással állunk szemben, hiszen a tárcák vezetői, szakemberei jól végzik a munkájukat, de valószínű, hogy a rendszer tehetetlensége és a rendszer hibája az, amelynek tapasztalói lehettünk augusztus 20-án, aztán megtapasztalhattuk a szeptember 17-18-19-ei eseményeket, azokat az éjszakákat, és megtapasztalhattuk október 23-át.

Aztán a tapasztaláson túl a reakciók azok, amik igazán ijesztőek, hiszen rendőrkapitány, rendőrfőnök megy a televízióba, politikai kihívásoknak, politikai vitáknak kell hogy a részesévé váljon. Nem ez a dolga! Ez a belügyminiszter dolga egy normális rendszerben, a belügyminiszter dolga, hogy politikai jellegű kérdésekre politikai természetű válaszokat adjon, és közben ügyeljen arra, hogy az alárendelt intézmények szakmai működése is kifogástalan legyen. Ma nem ennek vagyunk a tanúi, ma nem ez történik. Sőt úgy tudom, hogy egy másik változtatásra is készül a kormány: a közigazgatási államtitkárok megszűnt státusát kívánja visszaállítani. Hiszen az sem volt egy igazán bölcs döntés, hogy ezt a 16 éve jól működő rendszert megszüntették, és egy másikkal, amely úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, váltották ki.

Arra kérem a kormány jelen lévő képviselőit és az államtitkár urat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy bírálják felül a fél évvel ezelőtti döntést, és hozzanak egy olyan döntést, amely, ha nem is a Belügyminisztériumot állítja vissza, de akkor legyen egy rendészeti minisztérium, ahol az összes szerv olyan politikai érdekképviselettel rendelkezik, ami Magyarország, a Magyar Köztársaság rendjét hivatott biztosítani, ezeknek a szerveknek legyen önálló politikai képviselete a kormányban, és legyen meg az a szakmai irányításuk, ami ezeknek a szerveknek a normális működését biztosítja és garantálja. Ez nemcsak a kormány munkájának a sikerét fogja elősegíteni, hanem az egész ország érdeke ez, hiszen az, hogy ez az ország boldoguljon, hogy itt rend legyen, normális élet legyen a mindennapjaink része, nemcsak a kormánynak, nemcsak a politikusoknak, hanem az egész országnak érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)