Felszólalás adatai

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap késő este fejeződött be ebben a Házban az első reformtörvény, a gyógyszer-gazdaságossági törvény vitája. Ma újabb törvényekkel folytatjuk az egészségügy átalakításának programját.

(9.50)

Minden ország egészségügye, a fejlett országok kormányai ugyanazzal a dilemmával küzdenek: hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet úgy, hogy közben a polgárok terhei, az adók és járulékok csak elviselhető mértékben növekedjenek. Hiszen szerencsére nő az átlagéletkor - akkor is, ha Magyarországon nem a kívánt európai mértékben -, ez viszont egyre több és drágább egészségügyi szolgáltatások igénybevételével jár. Továbbá egyre hatékonyabbak, de drágábbak is a korszerű műszerek, kezelési eljárások, gyógyszerek. Végül a jóléti növekedés igényesebbé teszi az embereket, a betegeket is, és ez további költségnövekedéssel jár az egészségügyben.

Mindezek miatt nyilvánvalóvá vált, tőlünk gazdagabb országokban is, hogy a járulék fejében nem váltottunk arra jogot, hogy bármikor és korlátlan mennyiségben vehessünk igénybe egészségügyi szolgáltatást.

Magyarországon a költségrobbanásnak két további, mondhatnám, sajátosan magyar oka is van. Az egyik ok a kiterjedt, orvost és beteget egyaránt megalázó, a rendszer működését torzító hálapénz; másrészt az ötvenes években szovjet mintára létrehozott és gyakorlatilag változatlan formában tovább élő rossz egészségügyi és egészségfinanszírozási struktúra.

A második reformtörvénnyel, amit most tárgyalunk, véget ér a szocializmus a magyar egészségügyben is, és európai egészségügyet kívánunk teremteni. Sokan hirdetik az ingyenes egészségügy mítoszát, de ingyenes egészségügy nem létezik. Tegnap sem létezett, ma sem létezik. Az egészségügy igen drága szolgáltatás, amit az igénybevevőknek a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség elveinek érvényesítése mellett meg kell fizetniük. Jelenleg az egészségügyért Magyarországon kétszer fizetünk: a járulékainkkal tisztán, legálisan, és a hálapénzzel feketén, illegálisan. A hálapénz megalázó és erkölcstelen. A hálapénz igazságtalan a betegnek, mert az is fizet, akinek kevés pénze van, és nem tudható, mi jár érte. És igazságtalan az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak is, mert nemcsak egy részük, és nem is mindig csak az arra érdemes részük kapja. Ráadásul a hálapénz az egész rendszer hatékonyságát rontja. A statisztikákat vizsgálva bizonyos döntéseket nehéz mással magyarázni, mint azzal, hogy milyen ellátásért kapható esetleg több hálapénz.

A kormány elszánt abban, hogy a hálapénzrendszert megszüntessük. Ennek fontos eleme a most benyújtott második reform-törvényjavaslat. Teszi ezt részben azzal, hogy legális bevétellé alakítja. Ilyen eszköz a vizitdíj, vagy a választott orvosért fizetendő, a hálapénz nagyságrendjével hasonló összegű önrész. Másrészt teszi a törvényjavaslat úgy, hogy a korábban is létező előjegyzések, várólisták nyilvánosságra hozatalával megteremtjük az átláthatóságot, a köz kontrollját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden adat azt bizonyítja, hogy Magyarországon az európai átlaghoz viszonyítva is indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma. Az ingyenesség hamis illúziója miatt a betegek nem érzik azt, hogy az egészségügy, az egészségügyi szolgáltatás pénzbe kerül, és a betegek tudomásul veszik a hálapénzfizetés elvtelen és igazságtalan szokását.

Az indokolatlanul igénybe vett ellátások legnagyobb problémája, hogy azok az ellátás költségeit meghaladó, lényegesen magasabb egyéb vizsgálatokat és gyógyszerköltséget eredményeznek. A felesleges, indokolatlan és túlzottan magas számú orvos-beteg találkozás hátráltatja a szakmailag biztonságos, minőségi betegellátást, mert az indokolatlan vizsgálatok a rendelkezésre álló kapacitásokat, a betegekre fordítható időt és pénzt csökkentik. Ezért szükséges a jelen törvényjavaslattal - az európai országok kétharmadának gyakorlatához hasonlóan - Magyarországon is bevezetni az önrészfizetést az egészségügyben. A vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése a külföldi tapasztalatok alapján azt eredményezi, hogy erősödik az egyéni felelősségvállalás, és ésszerűsödik az ellátórendszer igénybevétele.

Nem véletlen, hogy a koalíciós pártok programjában szerepel, de szerepelt a vizitdíj az MDF választási programjában is, és a KDNP-nek a konvergenciaprogramhoz adott ajánlása is szólt az egészségügy látszatingyenessége ellen.

A törvényjavaslat alapján vizitdíjat a háziorvosi, valamint fogászati alapellátás igénybevétele során, kórházi napidíjat pedig az aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátás igénybevételét követően kell január 1-jétől fizetni.

A társadalombiztosítási rendszerünket jellemző szolidaritás elvének megfelelően egyes ellátásokat, illetve társadalmi csoportokat mentesítünk a díjfizetés alól. Így nem kell díjat fizetni a kötelező járványügyi intézkedések részét képező ellátásokért, a katasztrófa-egészségügyi ellátásokért, a hatékony szűrővizsgálatokért, a terhesgondozásért, a gyermekágyas anyák gondozásáért, a szülésért és a közvetlen életveszély elhárítására irányuló életmentő beavatkozásokért. A szülőknek a hatodik életévet be nem töltött gyerekek ellátása során nem kell díjat fizetniük.

A javaslat csökkenti a szociálisan rászorulók terheit is. Az a biztosított, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény jelen törvényjavaslattal történő módosításában foglaltaknak megfelelően kiállított igazolvánnyal rendelkezik, kedvezményes összegű vizitdíj és kórházi napidíj fizetésére köteles.

Annak érdekében, hogy a beutalási rend betartásában és az ügyeleti ellátások felesleges igénybevételének megelőzésében a biztosítottak is érdekeltek legyenek, szükséges emelt összegű vizitdíj-kötelezettséget előírni. Ezt kell fizetnie annak a biztosítottnak, aki a háziorvosi ellátást saját kezdeményezése alapján nem a rendelőben veszi igénybe, vagy nem annál a háziorvosnál veszi igénybe, amelyikhez be van jelentve. Ugyancsak emelt díjat kell fizetni abban az esetben, ha valaki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást, vagy a járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos ezt kezdeményezte. Aki a kizárólag beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül veszi igénybe, szintén emelt vizitdíjat köteles fizetni.

Azokban az esetekben, amikor a biztosítottat korábbi ellátása során valamilyen súlyos szabályszegés vagy egyéb más sérelem érte, és ezért ő a felkínált, választható szolgáltatók egyikében sem kíván ellátást igénybe venni, a biztosított kérelmére a biztosító engedélyezheti az ellátásnak külön díj nélkül egy másik egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételét.

Természetesen ezen eseteket leszámítva is el lehet térni a beutalási rendtől, lehet egyéni igény, egyéni értékrend szerint intézményt, orvost választani, de ennek a költségeit a betegnek részben vállalnia kell. Nem várható el a társadalomtól, hogy a biztonságos ellátás finanszírozásán túl az egyedi igényeket is teljes mértékben fizesse. Nem várható el, mert nem igazságos.

A szabad orvos- és intézményválasztás fontos jog, de tudjuk, alapvetően a jómódúak élnek vele, azok, akik kapcsolatuk alapján vagy hálapénzzel képesek ezt honorálni, mindennek a többletköltségét azonban a szolidaritási közösség fizeti meg. Ezért tartjuk indokoltnak és igazságosnak, hogy aki a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele során eltér a beutalási rendtől, vagy saját orvost választ, részleges térítési díjat fizessen. Ez a részleges térítési díj elérheti az ellátásért a biztosító által fizetett összeg 30 százalékát, de maximált felső határral. Ez az összeg az intézménynél marad, és azoknak a bérezésére kell fordítani, akik a többletmunkát végzik. Aki szabadon választ orvost vagy intézményt, most is fizet, a jelenlegi rendszerben, csak feketén, illegálisan, mindenki számára megalázóan.

A 30 százalékos részleges térítési díj összege hasonló nagyságú, mint a hálapénz. Ezért gondolhatjuk joggal azt, hogy ez az új szabály érdemben képes visszaszorítani a hálapénzt azzal, hogy legális mederbe tereli.

Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten sajtótájékoztatón mutattam be néhány esetet, amelyek bizonyították, hogy milyen pazarlások folynak ma az egészségügy finanszírozásában.

(10.00)

Számos esetben olyan ellátásokat is kifizet a járulékainkból gazdálkodó egészségbiztosító, amelyek nem történtek meg. Példának említettem többször egy olyan felnőtt férfi esetét, akinek a születését vagy mondhatnánk, az újraszületését hétszer finanszírozta a biztosító ugyanabban a kórházban, és állítólag ugyancsak hétszer boncolták fel. Mindegy, tisztelt képviselőtársaim, hogy adminisztrációs hiba vagy visszaélés vezet a pazarláshoz, a lényeg az, hogy ez sajnos megtörténik.

A most tárgyalandó törvényjavaslat egy olyan új eszközt vezet be, amely mindennek a visszaszorítását kell hogy eredményezze. Az új szabályok alapján valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz úgynevezett elszámolási nyilatkozatot adni a biztosítottnak, ha a biztosított kórházi ellátást vesz igénybe. Ebben a beteg számára érthetően, latin szaknyelv helyett magyarul írt elszámolási nyilatkozatban a biztosított tájékoztatást kap arról, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen ellátást, kezelést kíván a biztosító felé elszámolni, és ezért milyen összeget kér. Az elszámolási nyilatkozat tartalmazni fogja továbbá a kórházban töltött napok számát, a fizetendő kórházi napidíj és vizitdíj összegét, valamint a biztosított által fizetendő térítési díjat is, ha az adott ellátásért kell ilyet fizetni. Az elszámolási nyilatkozatot alá kell írattatni a biztosítottal. Ha ezt a szolgáltató elmulasztja, és ez egy ellenőrzés során bizonyítást nyer, akkor az adott ellátás után járó finanszírozási összeg 10 százalékát a kórház köteles a biztosító számára visszatéríteni - természetesen meg nem történt szolgáltatás elszámolása esetén a teljes összeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hálapénz visszaszorításának másik eszköze a nyilvánosság biztosítása az egészségügyi szolgáltatások szervezésében. A tárgyalandó törvénymódosítás kiterjed a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos szabályozás átalakítására is. Ilyen, előjegyzéseknek nevezett listák eddig is voltak, ám azt hálapénzzel, netán kapcsolatokkal befolyásolni lehetett. Ezt mindannyian tudtuk, csak minderről álszemérmesen hallgattunk. A javaslat szerint a biztosított a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult az ellátásra. Ettől eltérni csak ellenőrizhető szakmai indokok alapján lehet.

A javaslat rendelkezik arról, hogy ellenőrizhető és összehasonlítható, nyilvános legyen a várólista. A várólista adatai kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon tekinthetők meg a várólistát vezető intézmények honlapján, természetesen a beteg egyedi azonosító rendszer kialakításával ellenőrizni tudja a várólistán elfoglalt helyét, a lista változását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar társadalombiztosításban nemcsak azt nem tudjuk, hogy ki a biztosított, de azt sem, hogy aki biztosított, aki jogosult, az mire jogosult, azaz pontosan mi jár neki a pénzéért. Mivel nem tudjuk, mit várhatunk el és miért kell többet fizetni, ma ezeket a többleteket hálapénzért vesszük. De ebben az esetben nincs fogyasztóvédelem, nincs szociális érzékenység, nem tudjuk, eleget, sokat vagy keveset adunk, olyanért is fizetünk, ami pedig jár térítés nélkül. A kötelező egészségbiztosítás tényleges társadalombiztosítássá alakításának, a biztosítási elv megerősítésének alapfeltétele a biztosítási csomagok meghatározása. Olyan rendszert alakítunk ki, amely érvényesíti a szolidaritás elvét, de lehetőséget teremt arra is, hogy az öngondoskodás, az egyéni értékrend a mainál sokkal nagyobb, szabályozott szerepet kapjon az egészségügyi szolgáltatások vásárlásában.

A biztosítási csomagok megmutatják, hogy milyen szolgáltatás jár nekünk alanyi, biztosítotti jogon, és végül milyenek az esetleges önkéntes többletbiztosításért járó szolgáltatások. A szolidaritás és az öngondoskodás elveinek érvényesítésére három csomagot határoztunk meg.

Az alapcsomagot azok az ellátások alkotják, amelyeket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen igénybe vehet, függetlenül attól, hogy biztosított-e. Az alapcsomagban nyújtott ellátások fedezetét biztosított esetében az Egészségbiztosítási Alap, míg a nem biztosított személy esetében a központi költségvetés fedezi az ellátást nyújtónak. Az alapcsomag az életmentő beavatkozást, a mentést, valamint a járványügyi ellátásokat tartalmazza.

A második csomag a biztosítási csomag. Ez az az ellátási kör, amit a biztosítottak térítésmentesen vagy törvényben, jogszabályban határozott módon, részleges térítés mellett vehetnek igénybe. Tehát ezzel a csomaggal mindenki a lakóhelyétől, vagyoni, szociális helyzetétől függetlenül hozzájut, és azonosan jut hozzá a szükséges és általánosan hozzáférhető, ma is elfogadott ellátásokhoz. Itt már kiderül, ki a potyautas, akinek járulékköteles jövedelme van ugyan, de azt nem fizeti be, magyarul járulékcsaló, akiknek kezelését a tisztességesek kárára fizetjük. Az ellátások nem tetszőleges tartalommal, tetszőleges igénybevételi rendben vehetők igénybe, hanem adott, szakmailag is meghatározott tartalommal, megadott beutalási és eljárásrend szerint.

A harmadik, az úgynevezett kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes díjfizetés, önkéntes biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat. Amennyiben a biztosítási csomagot valaki más tartalommal, más eljárásrendben akarja igénybe venni, mint ahogy az jár, és ez orvosi szempontból is megengedhető, akkor saját pénze vagy önkéntes biztosítása terhére ezt megteheti. Ez a csomag tartalmazza a kényelmi többletszolgáltatásokat is. Természetesen ezekért a szolgáltatásokért külön felárat hivatalosan kell fizetni, a külön szobát, a választott orvost, az esztétikai célú műtéteket. Ezzel a csomaggal a pénzünkért alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást és nem egészséget vásárolunk.

De fizetni kell, ahogy ma is, csak a törvényjavaslat rendszerbe szervezi a különböző egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. Például gépjármű-vezetői, lőfegyvertartói, különböző foglalkozások alkalmassági vizsgálata, a hivatásos sportolók ellátása, a detoxikálás - kijózanítás -, a nem kötelező védőoltások. Ahogyan ez ma is történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmaz még egy szabályozást. Az Alkotmánybíróság 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, amely a művi meddővé tétel feltételeit határozta meg. Jelen törvényjavaslat célja az alkotmánybírósági határozatban foglaltak nyomán létrejövő helyzet újraszabályozása, a művi meddővé tétel új szabályainak megalkotása, fokozott garanciális elemek beiktatása az eljárásba. A javaslat szerint művi meddővé tételre irányuló beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el, kivéve az egészségügyi indokokból végzett beavatkozást és a cselekvőképtelen személyeken meghatározott, szigorú feltételek mellett végzett beavatkozást. A javaslat következtében tehát változna azon személyek köre, akik e tekintetben fennálló önrendelkezési jogukkal élhetnek.

A beavatkozás elvégzését megelőző kötelező várakozási idő meghosszabbításával a javaslat védelmet kíván nyújtani a meggondolatlan döntéshozatallal szemben. Ez azt jelenti, hogy 26 éves kor felett az eddigi három hónap helyett három plusz három hónap és a 26 év alatti kérelmező esetében hat plusz hat hónap gondolkodási idővel lehet kérelmezni a beavatkozást. Javasolt változás továbbá, hogy még a kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban is tájékoztassa a fogamzásgátlás egyéb, az irreverzibilitás veszélyeivel együtt nem járó lehetőségeiről, illetve a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről.

Elegendő gondolkodási időt hagyunk a kérelmezőnek, hiszen az említett tájékoztatást követő három, illetve hat hónap elteltével ismételten meg kell jelennie a kérelemben foglaltak megerősítése céljából.

(10.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvénymódosítások nagy lépést jelentenek a betegek érdekét szolgáló modern, hatékony és igazságos egészségügy felé. Kérem önöket, hogy e javaslatot vitassák meg és támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)