Felszólalás adatai

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Babák Képviselő Úr! Azért nem telt el hiába ez a négy és fél óra, mert ma először eljutott odáig a képviselő úr, hogy az egészségügy pénzből gazdálkodik. Már nem éltünk hiába, ha sikerült ezt a felismerést a képviselő úrban elültetni, mert legalább addig is eljutott, hogy alulfinanszírozott.

Akkor beszéljünk is arról, hogy mi az, hogy alulfinanszírozott. Vajon kevés a forrás? Akkor az lenne a kormányzás lényege, amit a képviselő úr pártja javasolt, hogy akkor harmadoljuk meg a járulékfizetést? Abból több forrás lenne? Akkor, mondjuk, nem a bevételi oldal, mert akkor ön azt már megoldotta. Akkor biztosan túl sok a kiadás. Mire költünk sokat? Erre még a képviselő úrnak van sok ideje, ma ezt esetleg elmondhatná; vagy melyek azok az ellátások, amelyek hiányoznak ebből az egészségügyből. Miből kellene még több egészségügyi ellátást nyújtani, hogy, mondjuk, az ön által olyan kárhoztatott előjegyzési rendszer vagy várólista ne alakuljon ki? De az is lehet, hogy akkor a gyógyszerre kellene kevesebbet költeni, úgy, ahogy a képviselő úr mondta, hogy túl sokat költünk gyógyszerre.

Kérdezze meg Iván képviselő urat, aki azt mondja, hogy a gerontológia tárgykörébe tartozó esetekre pedig túl kevés forrás jut. Azt mondja a képviselő úr, az ön padtársa, hogy kevés jut a gyermekgyógyászati ellátásokra. Akkor arra kellene egy kicsit; vagy az is lehet, hogy az indokoltság szerint sorba állítsuk az igényeket. Akkor mégiscsak kell egy olyan várólista, amelyikben csak és kizárólag szakmai szempontok lesznek figyelembe véve.

Én tehát azt kérem a képviselő úrtól, hogy ne éljen vissza a képviselők politikai vitában megadatott korlátlan felelőtlenségével, mert amit ön itt művel, az egy nagyon durva demagógia, és úgy gondolom, hogy most már mindenki, aki nézett bennünket a televízióban, ennek ékes bizonyítékát kaphatta, ha önt egy ideig figyelte.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)