Felszólalás adatai

WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 35. és 36. §-a foglalkozik a művi meddővé tétel kérdésével. Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy felelős és egyben alkotmányos törvényre van szükség a művi meddővé tétel szabályozásánál, hiszen az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egészségügyről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévet betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél elvégezhető, emiatt az Alkotmánybíróság az egészségügyi törvény vizsgált rendelkezését 2006. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. A 2005. november 17-én elfogadott, erre vonatkozó határozatról kiadott közlemény szerint az alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésében szereplő emberi méltósághoz való jog széles körű védelemben részesítette a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Az önrendelkezéshez való jog alapján az emberek az alkotmánnyal összhangban lévő jogszabályi korlátok között szabadon dönthettek a családi élet, a házasság, a gyermekvállalás kérdéseiben.

A családtervezési célú meddővé tétel többféle módon indokolható, de minden esetben tisztában kell lenni azzal, hogy mivel jár, illetve milyen eredményei vannak. A káros következmények rendkívül ritkák, mégis fontos, hogy tisztában legyenek velük azok, akik erre elszánják magukat. A gond akkor van, ha igény merül fel a művi meddővé tétel visszafordítására, mivel a fogamzóképesség visszaállítása igen kis százalékban sikeres, vagyis gyakorlatilag visszafordíthatatlannak tekintendő, ezért a beavatkozás mindenképp alapos megfontolást és felelősségteljes döntést kíván.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelt feladattá vált, hogy jogi szinten szabályozzuk azokat a körülményeket, amelyeken belül egy mai fiatal felelősségteljesen el tudja dönteni, hogy meddővé kívánja-e tenni magát akár egész életére. A meddővé tétel körülményeihez azonban elengedhetetlen egy olyan szigorú szabályozás, amely érint minden, ezzel kapcsolatba hozható területet és kérdéskört, figyelembe véve az állam népesedéspolitikai és egészségvédelmi szempontjait. Az önrendelkezési jog, az alkotmány és az alkotmánybírósági határozat tiszteletben tartása mellett is jól szabályozott feltételekhez kell kötni a művi meddővé tétel lehetőségét. Olyan jogszabályt kell alkotnunk, amely kiállja az alkotmányosság próbáját is, tiszteletben tartja az önrendelkezés jogát is, ugyanakkor tekintettel van az életkori sajátosságokra, valamint az ország demográfiai helyzetére is.

A mostani javaslat következtében bővülne azon személyek köre, akik e tekintetben fennálló önrendelkezési jogukkal élhetnek. A polgári törvénykönyv szerinti cselekvőképesség és az önrendelkezési jog teljes körű gyakorlásához egységesen előírt életkori határ a 18. életév. Ez az az életkor, amelynek betöltése után az egyént megilleti a jog, hogy önállóan, felelőssége tudatában döntsön, vagyis ezen életkor betöltésével a jog értelmében az egyének az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezzenek. Az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján a 18. életévet betöltött cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes, a 18. életévet be nem töltött korlátozottan cselekvőképes, valamint cselekvőképtelen személynél végezhető el.

A művi meddővé tétel elvégzésére kijelölt orvos a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről. Tájékoztatja továbbá arról, hogy amennyiben a kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó szándékát fenntartja, a tájékoztatást követő 6 hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése szükséges.

(13.40)

Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál megjelenik, és nyilatkozik arról, hogy a kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.

A 26. életévét betöltött kérelmező esetében a tájékoztatását követő három hónap elteltével kell ismételten megjelennie az egészségügyi szolgáltatónál, és a megjelenését követő három hónap elteltével kerülhet sor a beavatkozás elvégzésére. A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell előterjeszteni.

Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha szakorvos véleménye alapján a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges, vagy egészségügyi okból nem javasolható. A beavatkozás elvégzését megelőző kötelező várakozási idő meghosszabbításával a javaslat védelmet kíván nyújtani a meggondolatlan döntéshozatallal szemben.

Saját gyermek vállalása vagy művi meddővé tétel tekintetében nem teljes mértékben cselekvőképes személy is lehet döntésképes. Ezt a tényt alátámasztja a polgári törvénykönyvnek a cselekvőképesség korlátozását csupán egyes ügycsoportokra vonatkozóan is megengedő szabálya, továbbá maga az egészségügyi törvény is több privilegizáló rendelkezést tartalmaz a betegjoggal kapcsolatban a 16. életévüket betöltött kiskorúak, illetve akár a cselekvőképtelen személyek vonatkozásában.

A korlátozottan cselekvőképes személyek esetében szükséges fokozottabb garancia biztosítása érdekében a javaslat szerint a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselőjének, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy által megnevezett azon cselekvőképes személynek a hozzájáruló nyilatkozata is. Ebben az esetben nagyobb befolyásolhatóságának ellensúlyozására szükséges a gyámhatóság jóváhagyása is. Amennyiben a személy az előírt hozzájárulásokat nem kapja meg, a bíróság dönt a beavatkozás elvégezhetőségéről, lehetőséget adva az érintett személy önrendelkezési jogának védelmére.

A cselekvőképtelen személyek esetében merül fel a legerőteljesebben azon garanciarendszer szükségessége, mely kizárja a művi meddővé tételi beavatkozásnak az érintett személy akarata ellenére történő elvégzését. A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges, vagy egészségügyi okból nem javasolható, illetve ha a cselekvőképtelen személy gyermeke felnevelésére nem képes, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik, ha a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával nem ellenkezik, vagy ha a bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat véleményem szerint megfelel az alkotmánynak, ugyanakkor biztosítja a felelősségteljes döntés meghozatalát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)