Felszólalás adatai

ELNÖK: A képviselő úr a választ elfogadta. Lukács Tamás, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: "Tőkésített dübörgés, avagy miért rossz tulajdonos az állam!" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr - nyilván személyes érintettség okán - nem kíván személyesen válaszolni az általam feltett kérdésekre. Ön mint liberálisnak mondott politikus, azt állítja, hogy az állam rossz tulajdonos, ezért az állami vagyont privatizálni kell. Azt viszont soha nem állította az egészségügyről, hogy dübörögne, ezért az a megoldás, hogy versenyt kell teremteni az egészségügyben. Nos, tisztelt miniszter úr, ha itt lenne, feltenném a kérdést, hogy úgy tűnik, elméleti tételeit ön a gyakorlatban kívánja, illetve kívánta igazolni.

A nyilvános cégadatok szerint a Meditcom Orvosi Informatikai és Kommunikációs Szolgáltató Kft.-nek ön többségi tulajdonosa volt, és ebben a kft.-ben 2004. február 13-án törzstőkeemelést hajtottak végre. Így vált 2004. június 16-án az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Részvénytársaság a kft. tagjává, vagyis törzstőkét vásárolt, ami állami befektetést jelent, hiszen a társaság tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding. Ezáltal az ön társasága 170 millió forint állami támogatáshoz jutott. A tőkeemelés alapját 2 darab szoftver mint szellemi apport képezte, és ezen szoftverek értékelése úgy történt meg 250 millió forint értékben, hogy az értékelést a felügyelőbizottság egyik tagja tette meg. A szoftver tárgya 8 járóbeteg-ellátási központ fejlesztése.

A cégbíróságon található mérlegadatok szerint a társaság eredménye 2004-ben 5 millió forint, 2005-ben 4 millió forint volt. Furcsa - kevésbé furcsa - módon ebben az időszakban egy MSZP-s országgyűlési képviselő neve is felbukkan a cégben, és nyilván az állam mint jó befektetést, ezt a céget választotta ki, és ilyen értékben elfogadta a szellemi terméket. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy amikor miniszter lett, tulajdonrészét értékesítette.

Az egész történetből számomra az derül ki, hogy ön a gyakorlatban kívánta igazolni, hogy az állam rossz tulajdonos, az egészségügyi vonatkozású szellemi termék viszont nem szolgálta a versenyhelyzet kialakítását az amúgy a tönk szélén álló egészségügyben. Furcsa, hogy amikor dübörög a gazdaság, akkor az ön cége ilyen tőkeinjekció után éppen vegetál.

Tisztelt Miniszter Úr! Ezek után kérdésem: akkor is rossz tulajdonosnak tartotta az államot, amikor a Meditcom Kft. részére szellemi termék apportja címén ilyen mértékű tőkefeltöltést biztosított? Az ön minisztersége alatt - amikor még dübörgött a gazdaság - történtek-e hasonló tőkeemelések? Ebből a tőkeemelés utáni állapotból származott-e bármilyen haszna az egészségügyi járóbeteg-ellátásnak?

A kérdéseim nem arra irányulnak, hogy a cégadatok által alátámasztott tények jogszerűek-e, hanem hogy erkölcsösnek minősíti-e. Csak egyet kérek, azt ne válaszolja: ami az hogy, nagyon is!

Válaszát nemcsak én várom, hanem az ország közvéleménye is. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Garamhegyi Ábel államtitkár úrnak. Államtitkár urat illeti a szó.

DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül sajnálatosnak tartom, képviselő úr, hogy a kérdése nem arra irányul, hogy a tények jogszerűek-e, hanem arra, hogy erkölcsösek-e. Ha véletlenül ugyanis erkölcsösek lennének, akkor minden bizonnyal találna valami más kifogást is ebben az ügyben.

Szeretném viszont felhívni a figyelmét egy apróságra. Az állami befektetés és az állami támogatás az ön kérdésében rendszeresen összemosódik. A befektetésben a befektető hasznot vár el, a tőke a befektető birtokában marad, és mint tulajdonrészt, bármikor értékesítheti. A támogatás nem profitorientációval történik, és végleges átadást jelent. Ennek a két dolognak az összemosása számomra erkölcsi kérdés, ha tévedés, akkor ezúton követem meg a képviselő urat.

A nevezett kft.-ben nem a teljesség, hanem számomra a tisztesség igényével meg kell jegyezni, hogy Kóka János a tulajdonrészét értékesítette, a tulajdonrész értékesítése után semmiféle működési hatása nincs a cégre, tehát ilyen szempontból nem tudja azt megítélni és befolyásolni, hogy a társaság milyen gazdasági tevékenységet folytat.

A kérdésében megfogalmazta, hogy ebben az időszakban a GKM más portfóliójába tartozó cégekben is történt-e tulajdonosi beavatkozás, tőkeemelés. Erre azt tudom mondani, hogy 100 százalékban állami tulajdonú cégeknél vagy az állami és a magántulajdonos közös cégeiben is került sor tőkeemelésre, 100 százalékos állami tulajdonú cégeknél értelemszerűen az állam, míg a közös tulajdonoknál az állami és magántulajdonos közös tulajdoni hányaduk arányának megfelelő mértékű tőkeemelést végzett. Az utóbbi esetekben a struktúra nem változott, az állami és a magántulajdonos együttesen adtak a cégnek fejlődése szempontjából fontos tőkeinjekciót.

Végül pedig az állam tulajdonosi szerepéről azt tudom mondani, hogy továbbra is a versenyt, az elvárható versenyben működő magántársaságok hatékony és körültekintő gazdálkodását részesítjük előnyben a védett piaci körülmények között tevékenykedő, állami garanciákkal körülbástyázott cégekkel szemben. Azt gondoljuk, hogy az állam feladata a piac, a fogyasztók védelme, a verseny pedig magánszereplőkre tartozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ. A képviselő urat illeti a szó.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Természetesen a választ azért nem fogadom el, mert miközben én konkrét dolgokat és tényeket soroltam fel, addig a válasz általánosságokat takar.

De most nézzük sorban! Felállított a kormány egy korrupcióellenes bizottságot a sajtóhírek szerint. A korrupció fogalmába beletartozik az is, ahogyan az állami pénzekkel bánunk. Magam a cégadatok alapján közöltem, hogy 2004 októberében valóban kilépett Kóka miniszter úr a cégből, azonban már tőkeemelés után és névértéken adómentesen kivehette azt a pénzt, amit egyébként állami pénzként beleraktak.

A kérdésem arra irányult - amire nem válaszolt az államtitkár úr -, hogy bármilyen haszna volt-e ebből a tőkeemelésből a járóbeteg-ellátásnak, az úgynevezett szellemi apportból, amelyet a felügyelőbizottság egy tagja értékelt. Zárójelben megjegyzem, hogy annak az MSZP-s képviselőnek a cégben való megjelenése egyébként a vagyonnyilatkozatában - itt az Országgyűlésben - nem található meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

(16.50)

Tehát azt gondolom, ha volt elég idejük a nyáron ezeknek a cégadatoknak a... (Kikapcsolják a mikrofonját.)

ELNÖK: Képviselő úr! Elfogadja a választ vagy sem?

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Nem fogadom el. (Taps a KDNP soraiból.)

ELNÖK: Mint ahogy jelezte már korábban is, nem fogadja el a választ. Ezért kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkár úr válaszát 155 igen szavazattal, 112 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Csapody Miklós, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Parlamenti idegenvezetés, avagy mit kell tudni a Szent Koronáról" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úr válaszol. A képviselő urat illeti a szó.