Felszólalás adatai

ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit.

Tisztelt Országgyűlés! A nyári rendkívüli ülésszak 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Podolák György és Németh Zsolt jegyző urak lesznek a segítségemre. Szeretném mindenkinek a figyelmét fölhívni arra, hogy a csipkártyájukat a megfelelő módon használják, ne feledkezzenek meg ennek használatáról.

Szokás szerint a napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a mai munkát. Elsőként Lukács Tamás frakcióvezető-helyettes úrnak adom meg a szót, a Kereszténydemokrata Néppártból.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Csak Magyarország számít" - hangzott el eme falak között egy héttel ezelőtt, és ebből az következne, hogy őseink bölcsességét követve megpróbálnánk az ország helyzetét közösen javítani. Őseink bölcsessége tudniillik abban állt, hogy amikor az ország bajban volt és körbehordozták a véres kardot, akkor képesek voltak a vitáikat félretenni és az ország érdekében nem beszélni, hanem cselekedni. Azonban föl kell hívnom a kormánypártok és különösképpen a miniszterelnök úr figyelmét, hogy ez a felelősség mindenekelőtt a kormányé, a hatalom birtokosaié, mert nekik kell azokat a gesztusokat, azokat a lépéseket megtenni, amelyekkel az együttműködés feltételeit megvalósítják.

Önök egy olyan csomagot nyújtottak be egyensúlyjavítás címén, amelyben egymással össze nem függő, egymással nem koherens intézkedéseket kívántak megtenni az egyensúlyjavítás érdekében. Egy része pénzügyinek nevezett, elvonási tünetekkel járó intézkedések, a másik része viszont államháztartási reform, illetőleg közigazgatási reform címet kellett volna hogy viseljen.

Nézzük az elsőt! Miért nem lehetett együttműködni a pénzügyi csomagnak eme részében? Úgy gondolom, ahhoz, hogy a bajokat kezeljük, mindenekelőtt őszinteségre kell törekedni. Hogy az európaiságot egy kicsit idézzem, Robert Schumant idézem: őszinteség nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nem lehetséges egyetértés. Több kísérletet tettünk annak érdekében, hogy megismerhessük az ország valóságos helyzetét, hogy miből adódott az a hiány, ami decembertől 4,7 százalékos GDP-hiányra volt beállítva a költségvetésben, és ma 9,7, de egyes elemzők már 11 vagy 12 százalékról is beszélnek. Nem a számokkal akarok dobálózni, hanem a valóságos folyamatokat megismerni. Azt gondolom, hogy a kapcsolati tőke működtetése az, amiben megfogható ennek a hiánynak az oka. Tudniillik más normális költségvetési menetekben tervezhető lenne, tervezhetők a nyugdíjak, tervezhetők a közalkalmazotti bérek, tehát a különleges kiadásokat kellene górcső alá venni.

Föl kell tennem a Pénzügyminisztérium képviselőjének a kérdést, hogy hajlandó-e válaszolni-e arra, ismételten műfaji megkötöttség nélkül, hogy ebben a helyzetben 40 milliárd forintot miért engedtünk el Iraknak. Erre az emberek várják a választ, különben nem várható az emberektől, hogy áldozatot vállaljanak, ha csak a bevételi oldalt kívánják növelni. A Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a bevételi oldal növelésének jobb, kíméletesebb és társadalompolitikai szempontból elfogadhatóbb módszere, ha az adóalapot növeljük, nem az adókat változatlanul növeljük, és nem azoknak a terheit növeljük, akik eddig is a teherviselők voltak. De ennek, az egyensúly megteremtésének másik oldala pedig az volna, hogy a másik oldalon valódi kiadáscsökkentéseket hajtsanak végre, vegyék figyelembe végre az Állami Számvevőszék egyes területeken végzett vizsgálatának jelentéseit, és számoljanak be a parlamentben, hogy az Állami Számvevőszék jelentései egy asztalfiókba kerültek, vagy valóságos intézkedéseket hoztak.

Rátérve röviden az úgynevezett közigazgatási reformra, szabad legyen idéznem a történelmi párhuzam okán a Szabad Nép 1956. június 29-ei cikkét az államapparátus egyszerűsítéséről és területrendezéséről, ahol Apró Antal, a PB tagja nyilatkozik: "A kormány az utóbbi hetekben több határozatot hozott az államapparátus egyszerűsítésére alsóbb szervek, különösen a tanácsok hatáskörének növelésére. De a határozatok, intézkedések megvalósításának egyik előfeltétele, hogy a szükséghez mérten az eddigieknél nagyobb területű megyéket, járásokat hozzunk létre."

Tehát úgy tűnik, hogy nincs új a nap alatt, és úgy tűnik, hogy amikor önök egyetértést kértek tőlünk a közigazgatási reformhoz, a beterjesztéshez elfelejtették a hatásköri és feladatjegyzékeket is hozzárendelni. Tehát amikor csak intézményeket akarunk átalakítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) feladat- és hatáskör nélkül, abban az együttműködést az ellenzékkel nem várhatják.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: A napirend előtti felszólalásra Katona Tamás államtitkár úr kíván válaszolni.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Ön a hozzászólásában jó néhány olyan közigazgatási reformbeli kérdést is fölvetett, amelyekre nem tisztem válaszolni. Ilyen mélységű történeti fejtegetésbe, különösen ennyi tévedésnek a kiigazításába én most nem kezdek bele, mert az öt perc kevés. Van viszont jó néhány olyan dolog, amire, azt gondolom, szükséges és célszerű reflektálni, hiszen ön az ország gazdasági helyzetének jó néhány olyan elemét említette, amiről elég sokat beszéltünk már; lehet, hogy erre nem volt alkalma eddig odafigyelni.

Először is az ország gazdasági helyzetéről: az ország helyzete közismert mindenki számára; egy dinamikusan növekvő gazdaság mellett az államháztartás helyzete mindenképpen kiigazításra szorul, mert az elmúlt néhány évben olyan mértékű életszínvonal-növekedés valósult meg, ami megterhelte az államháztartás forrásait.

(9.10)

Ahhoz, hogy a továbbiakban is kiegyensúlyozottan tudjunk növekedni, erre a kiigazításra szükség van, ezért nagyon helyes, hogy a parlament tegnap elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. Ez azért is fontos, mert így az államháztartás bevételei és kiadásai ebben az évben egymással egyensúlyban tudnak változni, olyan módon, hogy egyenlő arányban valósulnak meg a bevételnövekedések és a kiadáscsökkenés.

Csak emlékeztetem arra a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány saját hatáskörében körülbelül annyi kiadáscsökkentésről határozott az elmúlt hetekben, mint amennyi bevételnövekedésről döntött tegnap az Országgyűlés a pénzügyi tárgyú törvények módosítása keretében.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ezek a módosítások nemcsak azt a célt szolgálják, hogy a bevételek növekedjenek, hanem azt is szolgálják, hogy az adóalap szélesedjen. Jó néhány olyan intézkedést fogadott el most tegnap az Országgyűlés, amelyek nemcsak az adótételek növekedését jelentik, hanem azt is, hogy szélesedjen az adóalap, így például az adóelkerülés lehetősége csökkenni fog. Ezért vezettük be többek között azt, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek a jövedelmezősége ezt lehetővé teszi, a minimálbér kétszerese, mintegy 125 ezer forintos alap után fizessenek járulékot. Ez különösen fontos, hiszen joggal hivatkozott erre sok ellenzéki képviselő is, hogy igen jelentős a járulékelkerülés: egymillió ember után fizetnek minimálbér után járulékot, miközben nyilvánvaló, hogy szerencsére nem egymillióan vannak azok, akik minimálbért kapnak, hanem ennél jóval kevesebben, a számítások szerint 30 százaléknyian.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az a házipénztáradó került bevezetésre, amely az irreális mértékű házipénztárak reményeink szerinti megszüntetésére szolgál, és még jó néhány olyan intézkedést hoztunk, amelyek lehetővé teszik, hogy szélesedjen az adóalap, hiszen ez az adóalap-szélesítés teremti meg a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben az adómértékek is csökkenhessenek.

Az valóban nagyon fontos, hogy a valós helyzetet ismerje az ország közvéleménye, és remélem, azért ez az ismeret szélesedik. Az meglep persze, hogy egy országgyűlési képviselő nem ismeri a valós helyzetet, vagy úgy gondolja, hogy nem ismeri a valós helyzetet (Soltész Miklós: Horn Gábor, Kuncze Gábor sem!), hiszen ezeket rendre nyilvánosságra hozzuk. Ha valaki megnézi azt, hogy a Pénzügyminisztérium milyen információkat közöl a gazdaság helyzetéről, az államháztartás helyzetéről, és ezt összehasonlítja más országok pénzügyminisztériumainak adatszolgáltatásával, szeretném jelezni, lényegesen szélesebb körű ez a szolgáltatás. Tehát ilyen módon ezek ismertek.

Még valamit, ami az államháztartás hiányára vonatkozó adatokat jelenti: jó néhány olyan egyszeri tétel szerepel az idei adatok között, amelyek folyamatosan nem jelentkeznek. Az pedig őszintén meglep, hogy a frakcióvezető-helyettes úr, ha jól látom, nyolcadszor felvetette ezt az iraki adósságelengedési kérdést. Úgy látom, úgy tesz, mintha nem értené a lényeget; ezt már nagyon sokszor megválaszoltuk.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)