A felszólalás szövege:
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A migrációs válság kezdete, 2015 óta hallgatjuk, hogy a migrációt kezelni kell, mert megállítani úgysem lehet, a határokat nem lehet megvédeni. Emlékezzünk, ez volt sok nyugat-európai kormány álláspontja, és ez volt a magyar ellenzéké is, hiába próbálják azóta megtagadni akkori önmagukat. Magyarország azonban mindössze két hónap leforgása alatt felépítette a déli határzárat, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a migránsok titokban szökjenek be az országba.Kiderült, hogy a határokat igenis meg lehet védeni, csak akarni kell. Ezt követően nem lehetett többé azt mondani, hogy a közös határok védhetetlenek. Ezért aztán módosítottak egy kicsit a hazugságon, és innentől kezdve azt mondták, hogy a tengeri határok azok, amiket nem lehet megvédeni. Hiába képes erre Ausztrália, a maga jóval hosszabb tengeri határait megvédve, Európa esetében ez állítólag lehetetlen.
Mindeközben a Földközi-tengeren sokadszorra fordult bevándorlók százaival egy hajó, amelyet a migránsok Európába szállítására létrejött úgynevezett nem kormányzati szervezetek egyike üzemeltet. Becslések szerint tavaly a tengeri úton Olaszországba érkező afrikai bevándorlók legalább 40 százalékát ezek a szervezetek szállították, ami legalábbis felveti annak gyanúját, hogy együttműködnek az embercsempészekkel. Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa természetesen támogatásáról biztosította ezt a szervezetet is, ami nem is csoda, hiszen az lényegében a Soros-terv végrehajtásán munkálkodik.
Most azonban valami megváltozni látszik, az olasz kormány végre megelégelte ezt, és a belügyminiszter a múlt héten megtiltotta, hogy a migránshajó kikössön. Kijelentette: az új olasz kormány véget vet annak a gyakorlatnak, hogy ezek a szervezetek ahogy az imént Dömötör Csaba államtitkár úr fogalmazott egyfajta taxiként szállítsák Európába az illegális bevándorlókat. Mondanom sem kell, hogy a liberális sajtó és a Soros-szervezetek azonnal rárontottak az olasz kormányra.
Tisztelt Államtitkár Úr! A migránshajó visszaküldésével Olaszország bebizonyította, hogy a tengeri határokat igenis meg lehet védeni, és az embercsempészetnek gátat lehet vetni. Jelente ez fordulatot? Jelentie ez azt is, hogy Európa végre felismeri, hogy meg kell és meg lehet védenie magát és közös határait? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm államtitkár úr válaszát, és azt kell mondanom, hogy elfogadhatatlan, hogy az európai országoknak egy része megpróbálja az összes többi ország biztonságát is kockáztatni azzal, hogy a migrációt nyíltan vagy burkoltan támogatja. Nagy öröm számomra, számunkra, hogy nagyot változott a világ, ahogy államtitkár úr is említette, hiszen az akkori osztrák kancellár 2015-ben nagyon durván kritizálta Magyarországot. A mai osztrák kancellár, mint ahogy ön is említette, egyfajta tengelyről beszélt, persze meg is kapta ezért a kritikát. Nagyon örülök annak, hogy végül is Magyarországnak lett igaza ebben a kérdésben, és egyre többen támogatnak minket. Köszönöm, elfogadom a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából azért nyomtam gombot, mert Szél Bernadett képviselő asszony, képviselőtársunk a délelőtt folyamán budakeszi lakosként kicsit úgy beszélt Budakesziről, mintha az ő választókerülete lenne. Ez egyáltalán nem is lenne probléma, sőt derék dolog akár, a probléma ott van, hogy fogalma sincs arról, hogy a választókerületben mi zajlik. Olyan dolgokat mondott itt, amelyek részben megoldottak már, például a bicikliút; Budakeszin, Biatorbágyon, Budaörsön elnyert pályázatok folyamatban vannak. Az uszodáról beszélt, arról az uszodáról, ami a ’19-es költségvetésben benne van, Budakeszin lévő uszodáról, de ezeket most csak így példaként ragadtam ki. Jó az, ha valaki, még ha nem is megválasztott képviselő egy választókerületben, a közösség dolgaiért szót emel itt a Házban. Csak ezek komoly dolgok, és komoly dolgokról komolytalanul, hozzá nem értve, úgy, hogy bár ott lakik, de soha senki egyetlen közösségi rendezvényen őt még nem látta, nemcsak Budakeszin, de a választókerületben sem, azt gondolom, az idejébe igazán beleférne az, hogy néha legalább egy-egy városi rendezvényre eljöjjön. De ha erre nincs lehetősége, akkor a magam részéről felajánlom neki, mint ahogy minden egyes, a választókerületben élő polgár számára: nyitott az irodám, ismert a telefonszámom, kérjen információt, nagyon szívesen segítek neki, fogjunk össze, és a választókerület érdekében dolgozzunk együtt, de ez csak úgy megy, ha értelmesen és komolyan tesszük ezt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes országok különböző területeken különböző témákban szoktak kétoldalú megállapodásokat, bilaterális szerződéseket kötni. Van kulturális, gazdasági, adózási, kettős adóztatást elkerülő, vagy éppen a bűnüldözés területén vagy a kölcsönös kiadatást szabályozó szerződésekről beszélhetünk, mint ebben az esetben is.
(18.50)
A közbiztonság megteremtése minden államnak egy kiemelt feladata, hiszen a közbiztonság az állampolgárok mindennapi közérzetét nagyon erősen befolyásolja, de a közbiztonság bűnüldözés és bűnmegelőzés nélkül nem nagyon képzelhető el, mindezt pedig, a bűnüldözést, de különösen a bűnmegelőzést nagyon nehéz megvalósítani, ha a büntetés visszatartó erejét az állam nem tudja szavatolni, jelesül, ha a büntetés végrehajthatatlan lesz. Ez abban a pillanatban csökkenti a visszatartó erőt.
A globalizáció által a világban a mobilizáció kiteljesedésével természetesen a bűnözők előtt is nagyon komoly lehetőségek nyíltak meg. Ahogy államtitkár úr itt már említette éppen Thaiföldet, de nagyon sok egyéb országban is az elmúlt időkből pontosan tudjuk, hogy bűnözők, magyar bűnözők a bűnüldöző szervek, illetve a büntetés-végrehajtás elől elmenekültek, úgyhogy ezért is nagyon fontos ez az egyezmény, amely Magyarország és a Thaiföldi Királyság között megköttetett.
Összesen csak két dolgot emelnék ki ebből az előttünk fekvő törvényjavaslatból; egyrészt azt, hogy nagyon részletesen szabályozza és meghatározza azt, hogy milyen bűncselekményekre vonatkozik a kiadatás. Nagyon részletesen szabályozza az eljárási rendet, a tárgyi bizonyítékok átadását, úgyhogy ezt mindenképpen szerettem volna kiemelni. A másik pont pedig az, hogy alig egy hónappal ezelőtt köttetett a szerződés, 2018. szeptember 26-án, és ezt külön szeretném megköszönni a tárcának, hogy éppen azért, mert egy ennyire fontos bűnmegelőzési eszközről van szó, ilyen gyorsan itt van a Ház asztalán, hiszen ahogy államtitkár úr is mondta, a becikkelyezés feltétele annak, hogy ez életbe lépjen.
A Fidesz képviselőcsoportja a maga részéről támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és ezt kérem képviselőtársaimtól is. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor először magam is olvastam ennek a törvénynek a címét, akkor én is úgy jártam, mint az elnök úr, hogy először hirtelen Ausztriát olvas az ember, hiszen meglehetősen idegen dolog egy ausztrál-magyar kőolajipari együttműködés, éppen a távolság okán, és ahhoz, hogy ez érthetővé váljon, ezt részben itt az államtitkár úr már megjegyezte. Én talán annyit tennék még hozzá, hogy az egész onnan eredt, hogy 1973-ban egy nagy kőolajár-robbanás, olajválság sújtotta az egész világot, és sokan talán erre nem is emlékeznek. Akkor bizony voltak országok, ahol a gépkocsiforgalmat is le kellett állítani vagy csökkenteni kellett, az ipari felhasználásról nem is beszélve, tehát nagyon komoly válság volt, és akkor ez hozta létre a Nemzetközi Energia Ügynökséget, hiszen az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éppen azért hozta létre ezt az ügynökséget, hogy koordinálja, szabályozza az olajipar, illetve az olajkitermelés és -felhasználás teljes vertikumát. Mára ez a ’70-es évek óta inkább a kőolaj világpiaci árának, illetve a kőolaj stabilizálását kívánja létrehozni, de a legfontosabb a globális energiaellátásnak a biztosítása.
(9.10)
Éppen ezért írták elő ezt a bizonyos 90 napos tárolási kötelezettséget. Azt hiszem, éppen a magyar kőolajiparnak, illetve a MOL-nak egy nagy elismerés, hogy túl azokon az országokon, amiket itt államtitkár úr is felsorolt, Bulgária és így tovább, Ausztrália is Magyarországot választotta. Túl azon, hogy ez egy bértárolás, tehát ennek mindenképpen akár nemzetgazdasági bevétele is van, mindenképpen növeli azt a biztonságot, ami a hazai vagy a régiós ellátást jelenti, hiszen ha ne adj’ isten, ebben a régióban történne bármiféle komolyabb ellátási probléma, akkor megállapodások alapján ezek a készletek csak itt vannak, és ezeket, nyilván az ausztrál kormányzat engedélyével, használni is lehet.
Egy nagyon fontos lépés ahogy államtitkár úr is mondta ez a megállapodás a magyar-ausztrál kapcsolatok bővítésében, úgyhogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja mindenképpen támogatja ezt, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény elfogadását támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztett törvényjavaslat a világ feltörekvő nagyhatalmával, Kínával történő kapcsolataink folyamatos fejlesztésének, a keleti nyitás politikájának egyik építőköve. Ez a lassú építkezés hosszú távú befektetést jelent, amiből leginkább gyermekeink fognak profitálni egy óhatatlanul átalakuló világban. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2017-ben, Pekingben jelezte azon szándékunkat, hogy Kína és Magyarország között érdemes lenne továbbfejleszteni a felsőoktatási együttműködést. Már ekkor szóba került egy kínai egyetem Magyarországon történő alapítása, majd ugyanebben az évben sor került egy Kína és a közép-kelet-európai országok miniszterelnökeit tömörítő csúcstalálkozóra. Itt a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a sanghaji Fudan Egyetem között létrejött egy szándéknyilatkozat, amely egy MBA double degree, azaz egy magyar-kínai üzleti diploma megszerzésére alkalmas képzés indítását helyezte kilátásba.
E képzésnek az alapjait 2018-ban fektették le egy újabb szándéknyilatkozat keretében, amely szerint a képzés már ’19 februárjában elkezdődne. A végső megállapodást 2018-ban Magyarország és a Kínai Népköztársaság között Sanghajban írták alá.
Az 1905-ben létrejött Fudan Egyetem Kínában a három legjobb egyetem közé tartozik, sőt nemzetközi szinten is figyelemre méltó helyet foglal el. A Times Higher Education Ranking rangsora alapján jelenleg a világ 105. egyetemeként van nyilvántartva.
Jelen törvényre azért van szükség, mert az Európai Unión kívül, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében Magyarország Kormánya és az adott székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatására.
Ehhez hasonló megállapodások korábban is kerültek már kihirdetésre, többek között az amerikai Notre Dame Egyetem, a McDaniel College vagy a kínai Heilongjiang Egyetem ügyeiben. Ez a megállapodás megteremti a Fudan Egyetem magyarországi működésének feltételeit, jogi státuszát, tevékenységét, valamint az alkalmazandó jogszabályokat és rendelkezéseket.
A Fidesz a maga részéről támogatja a törvényjavaslatot. Kérem képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Itt ellenzéki képviselőtársaimtól számítottam azért erre, hogy itt a CEU szóba kerül. Rögtön a jobbikos hozzászólás azért az úgy eléggé a mainstreamba vágott bele. Szabó képviselőtársam jól indult. Tehát olyan jól elmondta, hogy a Fudan Egyetemmel miért is kötünk egy ilyen megállapodást. Azért, mert 1905-ben alapították, azért, mert a három legjobb egyetem között van, azért, mert minden szakon van képzése Kínában, Sanghajban.
Boldogok lennénk, ha a CEU-val ugyanezt meg lehetne tenni. A CEU-nak semmiféle képzése nem volt korábban az Egyesült Államokban. Most valami ulibulit összeütöttek azért, hogy hátha, ami szintén nem egyetemi képzés, hanem valamiféle papírt ad, tehát abszolút nem felel meg ezeknek. Azt meg nem gondolnám, hogy a CEU majd innen elköltözik valahová. Itt két külön dologról van szó. Van egy Közép-európai Egyetem Budapestre bejegyezve angolul CEU , és van egy CEU Amerikából. És amikor azt mondta, hogy egyetemek közötti megállapodások milyen jól működtek itt a CEU saját magával állapodott meg. (Szabó Sándor: Nem egészen.) De. A Közép-európai Egyetem Magyarországon és a CEU New York állapodgatott meg, és két diplomát adtak ki.
Mi pontosan azért hoztuk ezt a törvényt, és azt szeretnénk, hogy ilyen együttműködések legyenek, mint ez. Amikor egy rangos kínai vagy akármilyen, vagy akár amerikai egyetem és egy rangos magyar egyetem között két olyan diplomát adnak ki, amely mind a kettő megfelel mind a két országban, és van mögötte tudás és tapasztalat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés vitája minden évben lehetőséget ad arra, hogy a kormány következő évi céljairól és az azokhoz rendelt forrásokról eszmét cseréljünk. Ezt most a következő néhány percben a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése tekintetében szeretném megtenni.Ez egy hálás feladat, hiszen a KKM költségvetése dinamikusan nő, akár csak egyébként a költségvetésben meglévő bármilyen fejezet. Jövőre sem lesz ez másként, hiszen az idei 287 milliárd helyett a tárca jövőre már 309 milliárdból gazdálkodhat. A minisztérium központi szervezetének működtetésére az ideinél közel egyharmaddal, 3,9 milliárd forinttal több forrás fordítható, amelynek nagyrésze személyi juttatásokra megy.
Minden évben öröm beszámolni a külképviseleti hálózattal kapcsolatos fejlesztésekről. Az idei, 2019-es év költségvetésében kiemelkedően jelentős forrás állt rendelkezésre erre a célra, de jövőre sem lesz ok a szégyenkezésre, a két legjelentősebb tétel a teheráni és a dublini magyar nagykövetség épületeinek felújítása, amelyre összesen 1,6 milliárd forintot tervezünk költeni.
Ehhez képest szerényebb ugyan a költségvetési vonzata, de szeretnék külön említést tenni Magyarország jeruzsálemi külgazdasági irodájának megnyitásáról is. Ezt az irodát Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közösen nyitotta meg idén márciusban.
Természetesen jelentősége van a két ország közötti politikai kapcsolatok szempontjából is, hiszen egy jeruzsálemi nyitás mindenképpen szimbolikus, de a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók. Izrael ma azok közé az országok közé tartozik, amelyek a globális innováció központjai, hajtóerői. Cégei a legmodernebb technológiákat fejlesztik és használják, és a magyar vállalkozások számára ez a külgazdasági iroda jó lehetőséget kínál arra, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a folyamatokba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a KKM gazdaságfejlesztési, külgazdasági céljait illeti, ezek évek óta két egyforma fontos lábon állnak. Az egyik a beruházás, a másik az exportösztönzés. A tárca költségvetése növekedésének legnagyobb része is a beruházásösztönzési célelőirányzat, amely 50-ről 80 milliárd forintra növekszik. Az ebből nyújtott támogatások célja mindenekelőtt a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése és ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Ez a kormány stratégiai beruházáspolitikájának páratlanul sikeres eszköze. Az elmúlt öt év mindegyikében megdöntötte az előző év rekordját, és 2018-ban már 98 nagyberuházás érkezett az országba, összesen nem kevesebb, mint 1380 milliárd forint értékben.
Ráadásul ezek a beruházások most már igen komoly béreket is hoznak magukkal. Míg a 2017-ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig egy évvel később, 2018-ban már 420 ezer forint, ez 40 százalékos növekedést jelent. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy most már zömében magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bíró beruházásokról beszélünk.
A magyar gazdasági környezet kifejezetten versenyképes, a beruházási környezet pedig kifejezetten vonzó. A 9 százalékos egykulcsos társasági adó lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy többet fordítsanak munkabérekre, ezáltal magasabb szaktudást, magasabb hozzáadott értéket képviselő munkavállalókat is meg tudnak fizetni.
(11.30)
Szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, hogy az Eximbank jövőre 12,2 milliárd forint értékben nyújt kamattámogatást, illetve 7,3 milliárd forintnyi tőkeemelésre is sor kerül.
A KKM exportfejlesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres. Az elmúlt két évben a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót.
A kötött segélyhitelezés növekménye is jelentős, jövőre már 17,9 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. Ebből a kedvezményes hitelből a támogatott országok magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak. 2020-ban várhatóan, a tervek szerint hét ország kerül majd a kedvezményezettek körébe: Vietnam, Mongólia, Koszovó, Srí Lanka, Ukrajna, a Zöld-foki Köztársaság és Kenya. Megjegyzem, hogy az afrikai térség legdinamikusabban növekvő és a fekete kontinens drasztikus népességrobbanásának fő motorja, Nigéria jelenleg nincs ebben a körben, javasolnám a kormányzatnak, hogy esetleg ezt az álláspontot is érdemes lenne megvizsgálni, illetve felülvizsgálni. Ezek a kötött segélyhitel-programok hozzájárulnak Magyarország láthatóságának, ismertségének, népszerűségének javításához, ami hosszú távon nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és hazánk érdekérvényesítő képességének növeléséhez járul hozzá, de a magyar vállalkozások térnyerését is segíti ezeken a piacokon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európát sújtó bevándorlás 2020-ban is a legfontosabb külpolitikai kérdés marad. A migrációban mi nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot látunk, ezért fontosak azok a programok, amelyek hozzájárulnak a migráció kiváltó okainak helyben történő kezeléséhez. Ebbe a körbe tartozik többek között a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében Ugandának nyújtott 1,3 milliárd forintos támogatás. És itt utalnék ismét vissza Nigéria kérdésére.
Végezetül megemlítem, hogy a minisztérium költségvetésében olyan kisebb, de fontos tételek is szerepelnek, mint a mexikói földrengés okozta károk helyreállításának vagy a csángó-magyar együttműködési programnak a támogatása. Az első keretében Magyarország a mexikói partnerrel közösen felméri a földrengés következtében az egyes történelmi épületekben keletkezett károkat, és részt vesz azok helyreállításában. A két épület, amelyre az együttműködés kiterjed, Mexikóváros Juarez negyedében lévő Jézus Szíve templom és a tepoztlani kolostortemplom. A célra jövőre a kormány 1,1 milliárdot fordít.
Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy a KKM fejezetében számos nemzetpolitikai cél is megjelenik, elég csak a határon túli magyarok által lakott területeken megvalósított gazdaságfejlesztési programokra gondolni. Ezek egészülnek most ki a csángó-magyar együttműködési programmal. A program célja, hogy a legnehezebben hozzáférhető nemzetrész, Csángóföld is nagyobb figyelemben részesülhessen; gazdaságfejlesztési és oktatási programokat, ingatlanfejlesztést foglal magába, melynek koordinálását Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott végzi.
Összefoglalva, képviselőtársaim: a KKM költségvetési fejezetében számszerűsítve is tetten érhető az a töretlen fejlődési pálya, amelyen az ország majd’ egy évtizede halad.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)