Felszólalás adatai

DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP): (A szónoki emelvényről:) Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondolom, az a korábban elfogadott szabály, mely szerint a hozzászólásokat itt mondjuk el, nem változott, úgyhogy kérek engedélyt, hogy itt mondhassam el a hozzászólásomat.

Valóban, az illetéktörvény vitája kapcsán nem szokott éles vita lenni a parlamentben, nem jellemző az, hogy túlzott, nagy érdeklődést váltana ki az illetéktörvény. Most egy kicsit talán más a helyzet, elsősorban a tételes illetékek emelése, valorizálása miatt. Tulajdonképpen az illetéknél van egy bejárt rendszer, sok évtizedes gyakorlat, amelyen igazában változtatni nem is igen kell. Itt végül is az illetéktörvény meghatározza a vagyonszerzési illetékeket, eljárási illetékeket, ebben alapvető változtatások nincsenek. Van egy pontja - és erre majd kitérnék - az illetéktörvénynek, ez az igazgatási és bírósági szolgáltatási díj szabálya, amelyet az illetéktörvény szerint külön jogszabály állapít meg - erre a kérdésre vissza fogok térni.

Végül is elhangzott itt az expozéban is, hogy az illetéktörvény módosítására most miért kerül sor; részben a szervezeti változtatás miatt a bíróságoknál - teljesen indokolt a változtatás. A valorizáció miatt is indokolt valamilyen mértékű változtatás, hogy nem ennyi, ez már elhangzott itt a parlamentben, és én is ki fogok erre is térni; a szigorítások, ami két esetben megjelenik az illetéktörvény-módosításban; és a fiatalok lakáskedvezménye mint egy új konstrukció.

A valorizációnál a fő kérdés az, hogy a tételeknek az inflációhoz való igazítása ténylegesen megfelel-e az infláció mértékének, vagy eltér attól. Végül is helyeselhető kormányzati célkitűzés az inflációellenes politika, az infláció visszaszorítása. Úgy gondolom, ebben már ma is vannak komoly eredmények, ami az elmúlt időszak gazdaságpolitikájának tulajdonítható. Ennek tulajdonítom én azt, hogy jövőre 11 százalékos inflációval lehet kalkulálni. De ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, sok mindennek meg kell valósulnia, sok feltételnek teljesülnie kell. E feltételek közül most csak egyre hivatkoznék, mégpedig arra, hogy az államnak nagyon visszafogottan kell a közterhekkel bánnia, és akárhogy is nézzük, az illeték is közteher. Tehát az illetékmértékek megállapításánál lényegesen nagyobb visszafogottságot kell az államnak tanúsítania ahhoz, hogy ténylegesen ez a jövő évi 11 százalékos infláció megvalósítható legyen, pontosabban csak ilyen mértékben valósuljon meg, és ne legyen nagyobb.

Az illetéktörvény-módosítás a tételes illetékek esetében néhány területen többszörösére emeli az illetékeket, ami nyilvánvalóan súlyos terhet jelent az érintetteknek, de gazdaságpolitikai okokból is ellenezzük, és ellenzem. Konkrét példákra szintén vissza fogok térni, de hivatkoznék a bizottsági előadók által korábban elmondottakra, különösen a költségvetési bizottság alelnökének a bizottsági véleményt tolmácsoló előadására; valóban nem értünk egyet ezzel a mértékkel.

De először visszatérnék a szolgáltatási díjakra. Ez nem új módosítás, nem valamifajta módosítás az illetéktörvényben, hanem régóta benne levő megoldás.

(16.20)

Látható azonban, hogy egy jó szándékú rendszerrel mostanság visszaélnek az országban. A törvény, amikor a díjakról szól, akkor egy külön jogszabályról beszél, amely ezt megállapítja. A jogszabályok mibenlétéről pedig - hogy ki adhat ki jogszabályt és milyen jogszabályokat - a jogalkotásról szóló törvény szól. Ez esetben, én úgy gondolom, hogy miniszter vagy minisztérium adhat ki rendeletet, és ma egyébként úgy tűnik egyébként - és kérem képviselőtársaimat, nézzenek szét a saját területükön -, hogy elég nagy anarchia van a díjak körül, igen magas díjakat állapítanak meg egyes területeken. Nem akarok itt most konkrét intézményeket megnevezni ezen a helyen, de nagyon szívesen elmondom az általam tapasztaltakat képviselőtársaimnak.

Úgy gondolom, hogy ez a rendszer, ami most már egy kicsit elszabadult, kezdi szétverni az egész illetékrendszert. Ezt most azért mondtam el az illetéktörvény módosítása kapcsán, mert ez olyan pont, amely ugyan módosításként nem szerepel az illetéktörvényben, de úgy érzem, a kormánynak fel kellett volna figyelnie erre, és valamifajta módosítással elérnie a szigorítást.

A konkrét benyújtott javaslatok közül szó esett a cserét pótló adásvételről, vagyis az eladott és vett lakás különbözeti illetékének a szigorításáról - ezzel tulajdonképpen egyet tudunk érteni -, valamint az ingatlanforgalmazóknál a kedvezmény igénybevételének időhatárhoz kötéséről. Ez is egy szigorítás, amivel szintén egyet tudunk érteni. Kedvező változtatásnak minősítjük az úgynevezett ifjúsági kedvezményt - a módszere itt elhangzott, tehát én nyilván arra nem térek ki -, úgy gondolom, ez valóban csökkenti a fiatalok lakáshoz jutásának a költségeit, persze legfeljebb 40 ezer forinttal, de ez is nagyon jó és nagyon fontos, így ez is támogatandó. Viszont én nem tartom megnyugtatónak az igénybe vevő nyilatkozat alapján való jogosultságát, mert rengeteg problémát okozott már korábban is a hasonló jogi megoldás. Tehát azt hiszem, az nem valódi garancia, hogy garanciának minősülne a bírság és a szankció, ha valaki nem megfelelő vagy nem valós nyilatkozatot tett.

És van az én szememben egy másik kérdés is. Ha valamifajta ilyen kedvezményt próbálunk törvénybe beiktatni, akkor mindig megjelennek valamifajta kiskapu-lehetőségek vagy valamifajta igazságtalanságok. Azt hiszem, hogy már most csírájában ott van egy nagy igazságtalanság, hiszen gondoljanak bele, ha egy fiatal örököl egy lakásrészt - márpedig egyre többen fognak örökölni, hiszen nagyon sok lakás magántulajdonba került az elmúlt évek során, tehát az elkövetkezendő években nyilvánvalóan sok lakásöröklés lesz majd -, tehát örököl egy lakásrészt, mondjuk, egyötöd részben, egyhatod részben, akkor ő már lakáshoz jutott fiatal? És ezek után majd a nyilatkozatát úgy kell megadnia, hogy neki már van lakása? Pedig hát ez a lakás neki nem lakás, mert oda soha nem fog tudni beköltözni, legfeljebb eladhatja, de akkor már volt lakása. Tehát a törvény nyilvánvalóan nem tud minden ilyen kérdést szabályozni, ezért nagyon nehéz ilyenfajta kedvezményeket törvénybe beiktatni.

Visszatérve a módosítani szándékolt tételes emelésekre, tehát az illetéktételek emelésére, nagyon súlyos a tehernövekedés a cégbírósági bejegyzési illetékeknél. Ezekből a tételes emelésekből nyilván csak kiragadok néhányat, mert nem szeretném az egészet felsorolni Nagyon-nagyon sok olyan emelés van, amellyel nem tudunk egyetérteni a mértéke miatt. Tehát visszatérve a cégbírósági bejegyzési illetékre, kiemelem, hogy a jogi személyiségeknél a minimum illetékbejegyzés 10 ezer forintról 60 ezer forintra emelkedik, tehát hatszoros az emelkedés. Jogi személyiség nélküli társaságoknál 5 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik, négyszeres az emelkedés. A többi eljárás is legalább megduplázódik. Ezt különösen a jogi személyiség nélküli társaságoknál tartom sérelmesnek, hiszen a kormány politikájának egyik eleme a kis- és középvállalkozások segítése. Na már most, ha a jogi személyiség nélküli társulásokat ily mértékben sújtják a cégbírósági bejegyzéseknél, akkor ezen a területen ez a politika biztosan nem valósul meg.

A bírósági eljárási illetékek növekedése is lényegesen meghaladja az inflációt - és ez már semmiképpen nem valorizálás -, vagy pedig említeném az államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékét. Itt a fellebbezésnél vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után korábban 100 forint volt az illeték mértéke a jelenlegi törvény szerint, és ez 200 forintra emelkedik, megduplázódik. Én kétségbe vonom, hogy ezek után teljes mértékben megvalósul az a bizonyos elv, amely szerint ne sérüljön senki jogérvényesítési lehetősége akár az államigazgatási eljárásban, akár a bírósági eljárásban, még akkor is, ha valóban lehet illetékfeljegyzési jogot, illetve illetékmentességet kérni az eljárások kapcsán. Mert tandíjmentességet is lehetett korábban kérni, tisztelt képviselőtársaim, és nagyon sokan éltek is vele, az egyetemre járók mintegy 20 százaléka, önök mégsem tartották ezt megfelelőnek és elegendőnek.

A kérdés tehát a jogérvényesítés lehetősége és teljeskörűsége. Egyáltalán nem indokolható a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor a 25 százalékos illetékemelés: a köbcentiméterenként 8 forintról 10 forintra történő emelés. Valóban, a költségvetési bizottságban elhangzott, alelnök úr is elmondta: miközben előttünk van egy 50 százalékos emelés a gépjárműadóban, miközben természetesen a fogyasztási adót is majd valorizáljuk az üzemanyagoknál, tehát én nem féltem olyan nagyon az autósokat, nem értük ejtek könnyeket, de azért mégiscsak meg kell nézni, hogy meddig terhelhetek, különösen ha azt vesszük figyelembe a gépjármű-átírási illetéknél, hogy nem elsősorban a gazdag, módos emberek szoktak használt gépkocsikat venni, hanem általában azok a vidéki szegény emberek, akiknek megélhetési lehetőségük valamifajta használt autó, amivel el lehet gurulni a szőlőig, és meg lehet művelni adott esetben, és ehhez egy százezer forintos használt autó is megfelelő, amire fizethet további tízezer forint illetéket az átíráskor.

Tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy sérülni látszik az alapelv, az az alapelv, hogy az illeték nem adó. És szintén elhangzott a költségvetési bizottság ülésén, hogy az illeték nem tartalmazhat burkolt adóztatást, kizárólag a ténylegesen felmerülő közigazgatási és bírósági költségek megtérítésére kerülhet sor az illetékek kifizetése kapcsán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormányzati Képviselők! Kérem, fontolják meg az általam elmondottakat, kérem, fontolják meg a költségvetési bizottság alelnöke által a költségvetési bizottságban kialakított véleményt. Kérem, hogy ha mindez kevés, akkor olvassák el a bizottság októbert 6-ai ülésről készült jegyzőkönyvet, ott a bizottság kormánypárti témában szakértő alelnöke szintén elmondta mindezt, vagy részben elmondta azt, amit itt én is elmondtam. Úgy érzem, hogy ezek a vélemények szakmailag megalapozottak. Mindenféleképpen módosító indítványokat fogunk benyújtani a tételekre vonatkozóan az illetéktörvény tárgyalásához, és remélem, hogy legalább részben támogatni fogják, és ilyen módon egy közösen kialakított új, módosított illetéktörvényt fogadhat el a parlament.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)