Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy rendkívül rövid, ámde tartalmát tekintve rendkívül jelentős előterjesztés, hiszen azoknak a látvány-csapatsportágakat képviselő szövetségeknek, egyesületeknek, alapítványoknak ad lehetőséget egy könnyebb beruházásra, fejlesztésre, amelyek az eddigi jogszabályok értelmében szükséges önerőt a fejlesztéseikhez nem tudták előteremteni.A társaságiadó-kedvezmény rendszerét 2011-ben vezette be a magyar parlament, elsőként az európai uniós tagországok közül mi voltunk azok, akik a látvány-csapatsportágak utánpótlás-fejlesztésére egy speciális adókedvezmény-rendszert vezettünk be. Miután az első ilyen adókedvezmény-rendszer Magyarországon került bevezetésre, ezért az Európai Bizottsággal való egyeztetés során számos kérdést sikerült tisztáznunk, és örömmel mondhatom önöknek, hogy az a rendszer, amelyet 2011-ben elindítottunk, az elmúlt nyolc évben számos kiemelkedő eredményt hozott.

Annak a hat csapatsportágnak, amelynek a sportegyesületei, sportvállalkozásai, illetve alapítványai vagy maguk a szövetségek igénybe vették ezeket a támogatásokat, igen jelentős eredményeket sikerült elérniük az utánpótlás-nevelés terén, nemcsak a nemzetközi és hazai eredményekben, hanem a sportoló gyermekek számát illetően is.

Hogy néhány számot megosszak önökkel, tisztelt képviselőtársaim, a támogatási rendszernek köszönhetően az igazolt sportolók száma több mint duplájára emelkedett, 111,4 százalékkal nőtt a tavalyi év végéig. A támogatás több mint 80 százaléka, amelyet a szövetségek jóváhagytak, valójában lehívásra is került, tehát olyan programok indultak, olyan működési támogatások kerültek megítélésre, amelyeket a szövetségek, a sportegyesületek és a sportvállalkozások le is tudtak hívni.

(10.40)

A sportolók számát illetően: a Magyar Jégkorong Szövetség adatai szerint 2011-ben mindösszesen 2305 gyermek sportolt a jégkorong sportágban, az ő számuk 2018-ra 5887 főre emelkedett, azaz közel kétszeresét tudták igazolt sportolóként jegyezni.

A Magyar Kézilabda Szövetségben ennél is jóval látványosabb volt a változás, hiszen mindösszesen 24 ezer gyermek sportolt rendszeresen 2011-ben a kézilabda sportágban, 2018-ban viszont már több mint 80 ezer, 81 212 fő sportolt rendszeresen.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének adatai is impozánsak, hiszen 24 642 gyerek kosárlabdázott 2011-ben, 2018-ban viszont már 69 969 fő vett részt ebben a sportágban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Ugye, itt volt a legtöbb igazolt sportoló, 2011-ben is 158 682 fő, az ő létszámuk 266 133 főre nőtt 2018 végére, és 2019 végéig ez a 280 ezret is elérheti.

A Magyar Vízilabda Szövetség is több mint duplájára tudta növelni az igazolt sportolók számát, hiszen 4223-ról 9836 főre nőtt a sportolók száma.

És végül a Röplabda Szövetség, amely legutolsóként, 2017-ben a törvénymódosítással csatlakozott a látvány-csapatsportágak és így a tao által támogatott sportszövetségekhez: ők 6167 főről 19 174 főre növelték a létszámukat. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ebből is látszik, hogy a sportra áldozni, a sportra szánni érdemes, hiszen ezek a gyermekek, akik hetente minimum három, de általában öt alkalommal sportolnak, és a hétvégén különböző versenyeken, tornákon vesznek részt, órákat töltenek a szabad levegőn, a sportpályán, nem pedig otthon, a számítógép mellett vagy éppen az utcán csellengve.

A mostani törvénymódosítás, tisztelt hölgyeim és uraim, a létesítményfejlesztések további erősítését kívánja támogatni. Azt vettük észre az elmúlt évek során, hogy a társasági adó mértékének csökkenésével, amely Európában egyedülálló módon 9 százalékra csökkent Magyarországon az elmúlt évek során, a társasági adó kerete is nyilvánvalóan leszűkült. Jó néhány olyan önkormányzat, kisebb sportegyesület szeretne olyan fejlesztéseket elérni, amely a saját térségükben, a saját járásukban vagy a saját régiójukban meghatározó a sportág fejlesztését tekintve, viszont ebben az esetben ők a 30 százalékos önerőt a fejlesztésekhez nem tudják előteremteni, hiszen a törvény mai rendelkezései szerint az infrastrukturális fejlesztésekre a beruházási összeg 70 százaléka hívható le támogatásként, míg a működési területen ez a mérték 90 százalék. Tehát ez a módosítás azoknak az egyébként nagyobb beruházásokban gondolkodó egyesületeknek, alapítványoknak, sportvállalkozásoknak vagy azoknak a sportszövetségeknek a programjait hivatott támogatni, amelyek 300 millió forint fölötti beruházásokban gondolkodnak, és nincs lehetőségük arra, hogy a beruházáshoz a szükséges önerőt előteremtsék, ezért a törvény módosítása lehetővé teszi számukra azt, hogy akár nulla százalék önerővel is nekivághassanak ezeknek a fejlesztéseknek.

Természetesen a támogatási igazolások kiállításának a menetrendje nem változik a törvényben, tehát továbbra is a sportági szövetségek lesznek a felelősek azért, hogy csak és kizárólag olyan programokhoz adjanak támogatási igazolást, amelyek a sportág érdekeit, az utánpótlás-fejlesztés érdekeit szakmai indokok szerint is támogatják. Tehát azt gondolom, ez kellő garancia arra, hogy a pénz nem felesleges beruházásokra lesz elköltve, hanem kifejezetten és kizárólag olyan beruházásokra, amelyeket a sportági szakszövetségek támogatnak; és emellett ott van a kormánynak a kontrollja, hiszen az EMMI sportállamtitkársága az, amely ezeknek a programoknak, beruházásoknak a megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.

Arra kérem tehát önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül támogassák ezt a törvényjavaslatot, segítsük azokat a sportegyesületeket, alapítványokat, amelyek a beruházásukhoz szükséges önerőt nem tudják előteremteni, így, ezzel a törvényjavaslattal viszont megnyílik az út számukra is, hogy a sportág fejlesztését illetően, a gyermekek sportolási lehetőségeit biztosítandó létesítményfejlesztéseket valósítsanak meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)