Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Akár megtisztelő is lehetne, hogy ellenzéki képviselőként előterjesztője lehetek annak az alaptörvény-módosításnak, aminek az a célja, hogy a közigazgatási bíróságot kivezesse az Alaptörvényből. Ha jól tudom, erre még nem volt példa az elmúlt kilenc évben, hogy egy ilyen súlyú ellenzéki javaslatot tárgysorozatba vegyenek. Egészen addig optimista voltam, amíg meg nem láttam a holnapi napirenden szereplő törvényjavaslatot az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról, amiben szépen visszacsempészik az eredeti javaslatot, amit már a közigazgatási bíróságok megteremtésével akartak. Ugye, ez a javaslat arról szól, hogy a közhatalmat gyakorló szervezet már közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a rendes bíróság nem úgy dönt, ahogy ő szeretné; magyarán, ahhoz az Alkotmánybírósághoz, ami teljesen a Fidesz hatalma alatt áll, és ezzel gyakorlatilag az eredeti közigazgatási bíróságokra nincsen szükség.

De szerintem érdemes végigmenni, hogy mi a tanulsága annak, hogy eljutottunk idáig. Ugye, mi 2018. december 12-én nemcsak a rabszolgatörvény ellen tiltakoztunk és demonstráltunk, és nem fizikai erőszakot alkalmaztunk, ahogy a házelnök büntetésében is olvasható, hanem obstruálni próbáltuk a közigazgatási bíróságok elfogadását, mert már akkor is láttuk, hogy ez mennyire összeegyeztethetetlen a jogállammal. Úgy tűnik, hogy igazunk volt, hiszen a Fidesz azóta belátta, hogy nem kellenek közigazgatási bíróságok.

2018 júniusában fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény hetedik módosítását, amelyben bevezetésre került egy új, önálló közigazgatási bíróság bevezetése. A javaslatunk ezt kívánja módosítani. De mit is jelentett az eredeti fideszes javaslat? Amíg addig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, addig a javaslat szerint erre már csak a közigazgatási bíróságokon kerülhetett sor. Az új közigazgatási bíróságok döntöttek például adóügyekben, építési ügyekben, itt mondták volna ki a végső szót a tüntetésekről, sztrájkokról, de a politikailag kényes választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is. Tehát mivel a politikailag kényes ügyek itt dőltek volna el, nagyon nem volt mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire lettek volna függetlenek a mindenkori kormányzati hatalomtól. Ez kulcskérdés volt, ez volt az a kérdés, ami miatt legfőképpen nem támogattuk a közigazgatási bíróságok felállítását.

A legnagyobb probléma tehát a bírói kinevezésekkel volt. Az eredeti javaslat lényege röviden így foglalható össze: az lehetett volna közigazgatási bíró, akit a mindenkori igazságügyi miniszter akart, addig, amíg az igazságügyi miniszter akarja, és általában úgy döntött volna, ahogy az igazságügyi miniszter azt akarta volna. Az akkori miniszter, Trócsányi László, az előterjesztő válasza erre az volt, hogy személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthetett volna, és minden döntése a nyilvánosság előtt zajlott volna.

Láttuk azokat a döntéseket, amelyek a nyilvánosság előtt születtek, és amik arról szóltak, hogy a független állami intézmények élére kiket neveznek ki. Láthattuk, amikor a köztársasági elnököt, Áder Jánost megválasztották, aki a Fidesz volt frakcióvezetője, ő hivatott a nemzet egységét megtestesíteni. Aztán láthattuk, amikor az Állami Számvevőszék vezetőjét megválasztották, a Fidesz volt képviselőjét, Domokos Lászlót, tegnap is itt volt, majdhogynem végigölelgette az egész Fidesz-frakciót. Úgy néz ki, már csak a látszatra sem adnak. Aztán láthatjuk az Alkotmánybíróságot, hogy volt fideszes képviselők, volt fideszes miniszterek ülnek benne, és láthatjuk a döntéseket is, hogy egy irányba mutatnak. És láthatjuk a legfőbb ügyészt is, aki a Fidesz volt képviselőjelöltje, és láthatjuk a döntéseit. Na, ezek után kellett volna nekünk abban bíznunk, hogy a Fidesz nem pártkatonákat fog jelölni a közigazgatási bíróságokra.

(19.50)

A másik probléma az anyagi függetlenség volt. Ez a Velencei Bizottság kritériuma volt, és kívánsága is volt, hogy ez teljesüljön. Itt is a mindenkori igazságügy-miniszter gyakorlatilag szabadon állapíthatta volna meg a közigazgatási bíróságok költségvetését, ráadásul a munkáltatói jogokat is a miniszter gyakorolhatta volna a törvényszéki elnök felett.

De a legelkeserítőbb az egészben, hogy gyakorló egykori jogászok tűzön-vízen védték ezt a javaslatot. No, nem elsősorban Trócsányi Lászlóra gondolok, aki a nevét adta ehhez, és utána csodálkozott, hogy nem fogadták tárt karokkal Európában, hanem például a miniszterelnök úrra vagy a házelnök úrra, bár a házelnök úrról tudjuk, hogy mi a véleménye a fékek és egyensúlyok rendszeréről. De ők mind egykori Fidesz-alapítók, akik joghallgatóként a Bibó Szakkollégiumba jártak. Én biztos vagyok abban, hogy nem ezt tanulták a Bibó Szakkollégiumban. Valószínűleg azzal kezdték a tanulmányaikat, hogy az alkotmányjogban elmélyedtek, Montesquieu-ben elmélyedtek, és a hatalmi ágak szétválasztását tanulták meg. A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja, vitathatatlanul ez a demokratikus jogállami berendezkedés alapja. Ezeknek az ágaknak a hatáskör tekintetében intézményi, személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. A törvényhozó hatalom törvényekkel korlátozza a bírói hatalmat és a végrehajtói hatalmat, a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalmat korlátozza esetleg a parlament feloszlatásával, új választások kiírásának jogával, a bírói hatalom pedig ellenőrzi a törvényalkotás alkotmányosságát és ezen keresztül a törvényalkotókat. Ez a demokrácia fundamentuma. Önök sokszor hivatkoztak az utóbbi napokban arra, hogy az önkormányzati választás bizonyítja, hogy itt demokrácia van, hiszen az ellenzéki pártok megnyertek pár nagyvárost.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg önök ilyen javaslatokkal állnak elő és ilyen javaslatokat akarnak elfogadni, mint ez a közigazgatási bíróság, addig nem beszélhetnek arról, hogy itt teljes körű demokrácia van. Teljes mértékben szembement a hatalmi ágak elválasztásával ez a javaslat. A Fidesz ezekkel az elvekkel ment szembe a közigazgatási bíróságra vonatkozó javaslatával.

Hogy az átlagemberekhez is közelebb hozzam ezt a kérdést: a hatalmi ágak szétválasztása őket is védi attól, hogy a mindenkori kormány hatalmaskodjon felettük. Ilyen volt például, amikor a magánnyugdíjakat vették el, ilyen volt, amikor a korkedvezményes nyugdíjat vették el. Ha lett volna egy független Alkotmánybíróság, akkor ezeket valószínűleg nem sikerült volna ezektől az emberektől elvenni.

Az a legszomorúbb az egészben, hogy a Fidesz nem azért változtatott az álláspontján, és nem azért vonta vissza a közigazgatási bíróságokat, mert az ellenzéki pártok számos alkalommal elmondták a parlamentben és a parlamenten kívül, és nem azért, mert az emberek többsége, akiket az ellenzéki pártok képviselnek, azt gondolta, hogy ez rossz irány, hanem azért, mert a Néppártban azt mondták, hogy ez már túl sok, ezt már nem szabad. Magyarán, maguknak fontosabb volt a Néppárt véleménye, mint a magyar képviselők, a magyar emberek véleménye. Gulyás Gergely nyilatkozta azt 2019 májusában egy kormányinfón, hogy azért van szükség a közigazgatási bíróságok visszavonására, mert egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll, ami a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg. Ez a legelkeserítőbb az egészben. Arra kérem a fideszes képviselőket, hogy ha legközelebb egységesen, ilyen elánnal szólalnak fel az ellenzéki képviselők egy alaptörvény-módosítás ellen, akkor ennél komolyabban vegyék figyelembe a véleményünket.

A Párbeszéd annak érdekében nyújtotta be az Alaptörvény nyolcadik módosítását, hogy az Országgyűlés tiszta vizet öntsön a pohárba. Ha a fideszes képviselők valóban elálltak a független bíráskodás elleni támadástól, akkor módosító indítvány nélkül fogadják el a Ház előtt lévő módosítást, ugyanis ez nem szolgál mást, csak visszaállítja az Alaptörvény hetedik módosítását megelőző változatot. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatunkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)