Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Font Sándor fantáziája engem mindig meglep, és mindig meglepetést tud nekem okozni. Azt gondolom, hogy ez a science fiction kategóriájába tartozik, és egy olyan könyvet írhatna erről, ami lehet, hogy érdekelné azokat az embereket, akik értékelik a jó fantáziát és a fantáziadús gondolatokat; egyébként ennek az országnak befektetésekre, tőkére van szüksége ahhoz, hogy azokat a fejlesztéseket meg tudjuk valósítani, amelyeket magunk elé tűztünk.

A munkajövedelmek vonatkozásában egyébként jó hírem van: 141 milliárd forint marad az emberek zsebében a személyi jövedelemadó-kulcsok változása, csökkentése miatt. 141 milliárd forint - Font Sándor, tessék felírni valahova! A 2004. évi adó- és járulékszabályok 2004. évi módosításai alapvetően az igazságos közteherviselést szolgálják, azonkívül a vállalkozók versenyképességének növelése érdekében történnek. Az igazságosabb közteherviselést szolgálják azok az intézkedések, amelyek tovább csökkentik a munkavállalók adóterheit, szűkítik a társadalom igazságérzetét bántó adókedvezmények körét, illetve némiképp emelkedik a külön adózó jövedelmek adója.

A vállalkozók versenyképességének növelése érdekében az alábbi intézkedések történnek: a társaságiadó-kulcs mérséklődik, nőnek, szélesednek a beruházásokat ösztönző adókedvezmények, növekszik a foglalkoztatást segítő kedvezmények mértéke, és jelentősen kiterjed az eva választási lehetősége.

Én a magam részéről szeretnék kicsit részletesebben foglalkozni az evával - eva egyenlő sikertörténet. Miről is beszélhetnénk akkor, amikor a 2003-ban bevezetett új adónemet több mint 60 ezer egyéni és társas vállalkozás találta olyanfajta adózási formának, amely számára megfelelő. Azt gondolom, hogy fideszes képviselőtársaim már az akkori vitában is tévedtek, de tévedtek már nagyobbat is. Ez a 60 ezer fős vállalkozói kör a mintegy 850 ezer működő magyarországi vállalkozásnak mintegy 7,5 százalékát képviseli. Azt gondolom, hogy első blikkre, első látásra ez nem egy rossz szám.

Két ok miatt kellett a törvényt módosítani: részben a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák megoldása és pontosítása volt a cél, másodsorban az általános forgalmi adóról szóló, jogharmonizációból következő módosítások miatt. Jelentősen egyszerűsödnek a bejelentési szabályok. A bejelentési szabályok módosításával bővülhet az evát választók köre, arra számítunk, hogy esetleg további több ezer, több tízezer vállalkozás is választhatja ezt az adózási formát. Az evát választók körét bővítheti továbbá az az új rendelkezés is, amely szerint a továbbiakban nem lesz kizáró feltétel az, ha az adózó az adóévben szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel rendelkezik.

A módosítás által egyértelművé válik, hogy előtársaságként történő működés esetében akkor is választható az egyszerűsített vállalkozói adó, ha az adózó tevékenységét a következő évre történő áthúzódás miatt nem fejezi be az adóalanyiság adóévét megelőző második adóévben, azaz az adóévet megelőző második naptári évben. Lényeges változás, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alapja jelentősen, mintegy 60 százalékkal nő: a jelenlegi 15 millió forintos árbevételi határ 25 millió forintra történő emelését tartalmazza ez a javaslat.

A bevételnek nem minősülő tételek körének bővítése egyértelműsíti a bevétel meghatározását, eszerint nem számít bevételnek a nyújtott kölcsön, a hitel visszafizetett összege, illetve a visszatérített adó. Meghatározásra kerül az is, hogy a kereskedelmi utalvány esetében mi tekinthető bevételnek. A bevétel megszerzésének időpontja is pontosabbá válik, és összhangba kerül a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályozással.

(21.20)

Az eljárási szabályok szempontjából a bejelentésre vonatkozó szabályok változása az egyik leglényegesebb módosítási javaslat, a bejelentés szabályai jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy az eva alá már bejelentkezett adóalanynak nem kell minden év december 20-áig újra nyilatkozatot tennie az egyszerűsített vállalkozói adó választásáról.

Az adóalanynak csak akkor kell nyilatkozatot tenni, ha ki akar kerülni a törvény hatálya alól, vagy már nem felel meg a törvény ilyen rendelkezésének. A jelenlegi törvénymódosítás részletes felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az adóalanynak mikor és hogyan kell bejelentenie azt, ha már nem kíván evaalany lenni. A nyilvántartási kötelezettség vonatkozásában, az egyszerűsített nyilvántartást vezetők esetében a melléklet módosításaként a bizonylatokra vonatkozó rendelkezés külön szabályozza a pénztárgép használatára kötelezett adóalanyokra vonatkozó rendelkezéseket.

Néhány gondolatot arról, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó az idei bevezetés óta milyen eredményeket ért el. Mint említettem, több mint 60 ezer egyéni és társas vállalkozás választotta ezt az új adófajtát, és 2003-ban az állami költségvetés 16 milliárd forint bevételt várt ettől az adóformától, ettől az adófajtától. Már az első két negyedévben beérkezett befizetések összege is elérte a 20 milliárd forintot. Én azt gondolom, hogy ha valami már a fél év alatt 20 százalékkal többet hoz, az azt jelenti, hogy az evások megfelelő jogkövetést, együttműködési és adófizetési készséget tanúsítottak, ugyanis csak így lehet ebből az adónemből a tervezettnél már jóval nagyobb költségvetési bevétel is.

A 60 ezer vállalkozásból 9864 evás folyószámlájára nem került evaelőleg könyvelésre az első negyedév után, ezért az APEH vezetése vizsgálatot rendelt el. A mulasztók mintegy 10 százalékát ellenőrizték, a vizsgálatba bevont adózók 67 százaléka egyéni, 33 százaléka társas vállalkozás volt, tükrözve a mulasztók vállalkozásforma szerinti megoszlását. Az APEH-ellenőrzések augusztus elején befejeződtek, és arra a megállapításra jutottak, hogy a nem fizető evások 55 százalékának nem keletkezett bevétele, következésképpen nem is kellett evát fizetnie. A maradék 45 százalék vizsgálata során kiderült, hogy 29 százalékuk átutalta az egyszerűsített vállalkozói adót, de nem jelent meg a folyószámlán egyéb hibák miatt, például nem az eva, hanem más, szja- vagy társaságiadó-folyószámlára utaltak, vagy nem jó számlaszámot jelöltek meg, illetve olyan is volt, hogy a bankjuk rossz számlaszámra továbbította az összeget.

A revíziók mindenesetre pozitív hatással jártak, az adózók többsége még a vizsgálat lezárta előtt pótolta a mulasztását. Időközben már a második negyedévi fizetéseket is elemezve kiderült, hogy a vizsgált körben a bevételt realizáló vállalkozások aránya 45-ről 62 százalékra nőtt, és 29-ről 2 százalékra csökkent az evafizetésre kötelezett, ám ezt elmulasztók aránya.

Összefoglalva, eva egyenlő sikertörténet, a 16 milliárd forinttal szemben már 20 milliárd bevétel volt, és azért említettem ezt az adóhivatali vizsgálatot, hogy lássuk: az evát választók megfelelő jogkövetést és együttműködést tanúsítottak az adóhatósággal szemben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)