Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Bekövetkezett az, amitől féltem, amikor arról volt szó, hogy egyben tárgyaljuk az egész törvényjavaslatot. Az iménti felszólalással visszatértünk az általános vitához. Mivel nem ajánlási pontok szerint megyünk, ebből adódón néhány felszólalás lassan ismételten az általános vita hangulatát idézi, és a szerint a metodika szerint folyik, nem pedig a részletes vita szerint. De essünk túl ezen!

(22.30)

Néhány megjegyzést szeretnék tenni az elhangzottakhoz.

Az egyik, hogy közben itt már tisztáztuk Farkas Imrével, mi a teljes bizonyító erejű magánokirat és a közokirat közötti különbség, tehát én most ezt nem szeretném kifejteni.

A munkaidő-beosztással kapcsolatosan Perlaki Jenő egy részletes módosító indítványt adott be, ilyen módon én a magamét visszavonom és támogatom Perlaki Jenő módosító indítványát, hiszen rendkívül fontos az, hogy ne legyen kötött az önkormányzatok munkaidő-beosztása. Gondoljunk csak bele, vannak olyan önkormányzatok, például a Balaton-parton, ahol nincsen értelme a nyári szezonban 8 órától 16 óráig nyitva tartani a polgármesteri hivatalt, hiszen ebben az időben mindenki éppen strandol. Vannak, különösen most az okmányirodákkal előtérbe került olyan ügyek, amelyek kapcsán hosszított nyitva tartást kell alkalmazni a polgármesteri hivatalokban, hiszen olyan nagy az ügyfélforgalom, tehát adott esetben 6-7 óráig is nyitva kell tartani, főleg a hét első felében. Ilyen módon én támogatom Perlaki képviselőtársam módosító indítványát, amely egyrészt európai jogharmonizációs elemeket is beemel ebbe a módosító indítványba, másrészt megoldja ezt a problémát.

Az illetményalappal kapcsolatosan Németh Zsolt és több képviselőtársunk is szólt már arról, ami a "jobban" fizető önkormányzatoknál okoz némi problémát, hiszen gyakorlatilag befagy az illetményalap a jól megfizetett szakemberek tekintetében, illetve a fiatal pályakezdők esetében nehéz diplomás, felsőfokú végzettséggel bíró fiatal munkaerőt alkalmazni. A magam részéről különösen veszélyesnek tartanám azt, ha bent maradna a törvényben, hogy 10 százalékkal lefelé is el lehet térni az illetményalaptól, tehát ha már egységesítjük az illetményalapot, legalább attól lefelé ne lehessen eltérni.

Egy teljesen speciális kérdéskörről is szeretnék szólni a mai vitában, tisztelt Országgyűlés, ez pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kérdés, amely "kilóg" az általános szabályok alól. Gondoljanak csak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a vagyonnyilatkozatok őrzése és az ellenőrzési eljárás lefolytatása kikerül a nemzetbiztonsági szolgálati körből és a közszolgálati ellenőrzési hivatalba kerül, azok esetében, akik adott esetben hírszerzők vagy olyan munkakörben vannak, ez jelentősen megnehezítené ennek az ellenőrzési eljárásnak a lefolytatását! Ezért a 281. ajánlási szám alatt módosító indítványt nyújtottam be, hogy az elkövetkezendőkben ez az irányító miniszter hatáskörébe tartozzon.

Ugyancsak e körben tartom fontosnak, hogy a hivatásos állományú tagok a teljesítményértékelést bíróság előtt megtámadhatják. Ezeknek a szolgálatoknak a tagjai esetében adott esetben az a cél, hogy ne legyenek ismertek, és ha a bíróság elé mennek a teljesítményértékelést megtámadni, akkor ez a cél természetesen nem lesz elérhető.

Tudvalévő, hogy ma már az országban minden ágazatnak napja van, így Semmelweis-nap az egészségügyi dolgozóknak, pedagógusnap a pedagógusoknak. Ezért úgy gondolom, az eddig egy kicsit tőlünk távol álló, titokzatos szervezetek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, amelyek március 1-jén alakultak meg, polgáribbá tehetők azzal is, ha az ünnepnapjuk nyilvánosan megünnepelhető, és úgy gondolom, így elérhetőbb az a cél, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - amelyeket ma is csak titkosszolgálatokként emlegetnek - sokkal inkább emberközelbe kerülhessenek, nyilván azok a tagok, akik nincsenek fedésben, illetve nyilvánosan megjelenhetnek.

Ennyit szerettem volna elmondani, tisztelt Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)