Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Számos módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ha már Bánki Erik képviselő úr szóba hozta a köztisztviselői törvény módosítását, akkor annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy ezt természetesen támogatjuk, csak az a gond, képviselő úr, hogy megálltak az úton. Éppen ezért a Burány Sándor képviselő úr által jegyzett módosító javaslat megfontolását kérem a Fidesz-frakciótól, ugyanis Burány képviselő úr javaslata tartalmazza az illetékhivatalokra vonatkozó pozitív megkülönböztetést. Ez teljesen rendjén van, úgy tűnik, ebben egyetértés mutatkozik a Fidesz és köztünk vagy legalábbis Bánki Erik és köztünk.

Mi azt mondjuk, hogy a figyelmünket az önkormányzatokra is ki kell terjeszteni, és az önkormányzati adóhatóság feladatkörébe tartozó munkakört betöltőkre is ki kell terjeszteni ezt a pozitív megkülönböztetést. Arra kérem a képviselő urat, hogy a frakciójában küzdjön azért, hogy ha már meglépi az illetékhivatalok irányába az elmozdulást, akkor még egy lépést tegyen meg, és akkor valahol szerintem a költségvetési bizottság meg tudja találni a módosító javaslatnak azt a végső formáját, amit ön és Burány Sándor gerjesztett, és ez talán így elfogadásra kerülhetne.

Az ajánlás 67. pontjában láthatjuk azt, hogy hogyan építi a klientúráját a kormány, ami önmagában még nem baj, mert egy társadalmi szervezetnek a térítésmentes ingatlanhoz juttatásáról van szó, de elég nagy, mély válság van az agrárgazdaságban. Tudjuk nagyon jól, hogy a minisztérium - amelynek egyébként sajnálom, hogy nincs itt a képviselője - nem tud megbirkózni azokkal a problémákkal, amelyek az agrárgazdaságban mutatkoznak.

Az látszik, hogy az érdek-képviseleti szervezetek szintén nem tudnak szót érteni az agrártárcával, hiszen nincs is kivel szót érteni. Egyetlenegy, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége az, amelyik még némileg próbál segíteni - legalábbis kívülről nézve úgy tűnik számomra - az agrártárcának abban, hogy tovább már ebben a mocsárban, amibe belevitte az agrárgazdaságot, ne süllyedjen el. (Babák Mihály: Jaj! Már benne volt!) Úgy néz ki, meg is jutalmazza a kormányzat, hiszen a költségvetési bizottság előterjesztést készített módosító javaslat formájában - amit az előterjesztő egyébként támogat -, hogy megfelelő ingatlant kapjon ez a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

Én támogatom ezt, kapjon, de akkor kapjon más érdek-képviseleti szerv is, amelyik most már azon dolgozik, hogy az új kormány felállása után milyen módon hozza ki az agrárgazdaságot ebből a válságból. Meg kell nézni, hogy kik azok, akik már a jövőn dolgoznak, és nem a jelent próbálják valamilyen módon kezelhetővé tenni, és ezeknek a szervezeteknek is olyan ingatlanjuttatást kell biztosítani, amivel méltó módon tudnak a jövőn dolgozni.

Az ajánlás 69. pontjához már Kovács Kálmán SZDSZ-es képviselőtársam hozzászólt, én magam is ennek a szakasznak az elhagyását javasoltam. A költségvetési bizottsági ülésen nagy vita folyt erről a kérdésről, és ott engem meggyőztek a kormány képviselői arról, hogy mindenképpen célszerű egy korlátot beépíteni. Azzal teljes mértékben Kovács Kálmán képviselőtársammal értek egyet, hogy az, amit a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-n keresztül a kormány megvalósít, az ország eladósodási folyamatát indította el és terjeszti ki, miközben úgy próbál tenni, hogy ez nem a központi költségvetés és a Nemzeti Bank együttes eladósodási folyamata.

(12.00)

Világosan kell látni, hogy ez mindenképpen beleszámít abba az eladósodási folyamatba és mértékrendszerbe, amit figyelembe kell venni akkor, amikor az eladósodásról beszélünk.

A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény vitáját már korábban lefolytattuk, most már hatályba is lépett. Sajnos, ott korlát nélküli - erről győztek meg, hogy korlát nélküli - az a kezességvállalás, amit a kormány fel tud vállalni. Tehát most, amit beépített a kormányzat, gyakorlatilag ahhoz képest, amit eredetileg elfogadtak - bár mi már akkor is kifogásoltuk, hogy az nem megy, hogy korlátok nélkül vállaljon kezességet a kormány a Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvételei után -, az még rosszabb, mint amit most belefogalmaztak. Tehát ilyen formában én megadom magam, meg is adtam a költségvetési bizottsági ülésen, csak a mértékekkel nem tudok azonosulni, hogy ilyen mértékben kiterjesztik a költségvetés eladósodását az MFB-n keresztül.

A Magyar Fejlesztési Bankról nagy vitát folytattunk a költségvetési bizottsági ülésen, és megdöbbenésemre szolgál az, ami anyagot most a pénzügyminiszter úr - egyébként dicséretes módon - eljuttatott hozzánk. Bauer képviselő úr kísérletet tett arra, hogy megpróbálja megtudni, milyen jövőbeni terhet jelent a Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvétele a későbbiek során. A bizottsági ülésen arról kaptunk tájékoztatást - és ezt egyébként is tudjuk a gazdasági miniszter előadásából -, hogy az autópályához mindenképpen hitelfelvételre van szükség. Megismerhettük azt, hogy a gázüzletág felvásárlásához - amit egyébként a Magyar Fejlesztési Bank kapott feladatul - hitelfelvételre van szükség.

A Széchenyi-tervben a gazdasági miniszter megjelenített erre az évre olyan 130 milliárd forintot, amiből költségvetési forrásként rendelkezésre áll 32 milliárd forint, tehát még hiányzik 100 milliárd forint, és most értesülünk arról, hogy gyakorlatilag még meg sem kötötték azt a hitelszerződést, ami az autópálya-finanszírozás ez évi forrásait biztosítaná. Ugyanakkor pedig nem beszél ez az anyag - amit mi most megkaptunk, és sajnos ezt senki más nem láthatja rajtunk kívül, csak a költségvetési bizottsági tagok -, egyáltalán nem szól arról a többi hitelfelvételről, amiről egyébként a bizottsági ülésen szóltak.

Azt mondom, hogy természetesen nem szerencsés elhagyni azt a törvényi szakaszt, amit a kormány beépített, viszont a mértékeket mindenképpen egy ésszerű szintre kell levinni. Az a nagy gond, hogy ésszerű szintre akkor tudjuk levinni, hogyha tudjuk azt, hogy milyen jövőbeni kihatása van az egyes forrásbevonásnak.

Most borzasztó érdekes a dolog, hogy a pénzügyminiszter ad egy tájékoztatást, amelyben nem tudja megmondani, hogy milyen jövőbeni kihatásai lehetnek a Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvételének, ők pedig be tudják írni azokat a korlátokat, amelyekről Kovács Kálmán képviselőtársam beszélt, aminek az összértéke 800 milliárd forint.

Számomra, képviselő számára egyszerűen úgy tűnik, hogy nincs megalapozva a kormánynak azon javaslata, hogy itt milyen mértékre kell bekorlátozni a kezességvállalást, vagy pedig nem akarják megmondani a képviselőknek. Szerintem mind a kettő nagy hiba! Tehát az, hogy 2001 végén nem tudják megmondani, hogy milyen kihatásai lehetnek az MFB eladósodásának, azt gondolom, hogy az a kormányzati alkalmatlanságnak egy mérőfoka.

Tehát nyilvánvaló, hogy kapcsolódó módosító javaslattal lehet korrigálni azt a törvényi szakaszt, ami itt a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozik, csak most azzal vagyok bajban, államtitkár úr, hogy ahhoz, hogy korrekt és védhető módosító javaslatot nyújtsak be, ahhoz önök a szükséges segítséget nem adták meg. Amit megadtak, abból pedig az derül ki számomra, hogy sajnos az ez évi Széchenyi-terv, úgy, ahogy van, nem teljesül, legalábbis amit a gazdasági miniszter mondott, hiszen még csak aláírás előtt van az a 180 milliárd forint összegű hitelmegállapodás, amiből finanszírozni kellene az év hátralévő részében az autópálya-építést. Nem tudom, hogy majd decemberben fogják-e leginkább elkölteni azt a pénzt, bár úgy tudom, hogy az autópályát november-decemberben már nehezen lehet építeni; akkor pedig nem tudom, hogy mekkora pénzeszközt fordítottak az autópálya-építésre ebben az évben, hogyha a hitelforrásokat még a mai napig nem biztosították.

Még egy módosító javaslatról szeretnék szólni. Az ajánlás 82. pontjában a költségvetési bizottság beadott egy módosító javaslatot, amely arról szól, hogy a nemzeti audiovizuális archívum létrehozására el kell különíteni 14 milliárd forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! 14 milliárd forintot, és ennek a másik lába - mert nem lehet egylábas a javaslat - az ajánlás 86. pontjában fogalmazódik meg, hogy a személyi jövedelemadó bevételi előirányzatát meg kell emelni 14 milliárd forinttal. Ugye, nem gondolják komolyan azt, hogy november végén hirtelen talált 14 milliárd forint személyi jövedelemadót a költségvetési bizottság? Egyébként meg kell mondanom, hogy a költségvetési bizottságban erről nem lehetett értelmes vitát folytatni, mert azok, akik ezt a vitát kezdeményezték, illetve akik a módosító javaslatot kezdeményezték, azok igazából e tekintetben felkészületlenek voltak.

Fel kell tenni a kérdést, hogy ki fogja az év hátralévő részében elkölteni a 14 milliárd forintot. Jó lenne, hogyha államtitkár úr - úgy, ahogy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénynél felállt és elmondott néhány gondolatot - elmondaná, hogy mi a szándékuk a 14 milliárd forinttal. Mert ugye tudjuk, hogy az egészségügyi intézmények megsegítésére, mondjuk, 10 milliárd forintot gondolnak - ami persze még nem teljesen látszik - biztosítani. Melyik új kft., kormányhoz közeli kft. vagy részvénytársaság fogja elkölteni a 14 milliárd forintot?

Az teljesen egyértelmű, hogy a Televízió megsegítésére szolgál a 14 milliárd forint. Nem tudom, hogy mi alapozza meg a 14 milliárd forintos többlet személyi jövedelemadó-bevételt, és ha van 14 milliárd forint többlet személyi jövedelemadó, akkor azt vajon miért nem az önkormányzatokkal osztják meg. Miért nem adnak az önkormányzatoknak is a többletbevételből?

Ez egyébként generális kérdés volt már korábban is, hogy jelentős többletbevételei származnak a kormányzatnak a különböző adónemekből, de például a személyi jövedelemadóból, hogyha október közepén felismeri a kormány - mivel támogatja ezt a javaslatot -, hogy van 14 milliárd forintos bevétele, akkor azt gondolom, hogy meg kellene segíteni azokat az önkormányzatokat, amelyek egyébként azért vannak nehéz helyzetben, mert az inflációs rátát úgy tervezte meg a költségvetésben a kormány, hogy az csak az ő pozícióját javítja, az önkormányzatokét pedig kevésbé.

Nos, tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy mindenképpen egyrészt a 82. és a 86. számú módosító javaslat teljes mértékben megalapozatlan; nem is tudom, hogy miért kell egy olyan archívumért fizetni, ami egyébként a magyar nemzet tulajdonát képezi - kinek kell ezért fizetni? Miért kell ezt egyáltalán megvásárolni? Miért nincs az jó helyen ott, ahol van, miért kell ezért kidobni az ablakon 14 milliárd forintot?

Megmondom, hogy miért kell. Megtalálták azt a jogcímet, hogy ezen a jogcímen lehet a Magyar Televízióba átpumpálni 14 milliárd forintot. Erről szól a történet; de akkor világosan meg kellene mondani és a médiatörvényt kellene módosítani ahhoz, hogy a Magyar Televízió Rt.-t 14 milliárd forinttal megsegítsék. Egyébként felteszem a kérdést, hogy vajon miért kell azok után, hogy tavaly megvásárolta az ÁPV Rt. a székházat - ha jól tudom, 12 milliárd forintért -, átvállalt a költségvetés, illetve elengedett közel 10 milliárd forintos köztartozást, akkor nem tudom, hogy most miért indokolt még 14 milliárd forinttal megtámogatni a Magyar Televízió Rt.-t.

Az előbbi hozzászólásomban már jeleztem, a másfél milliárd forint köztartozás elengedésénél, hogy a kormánynak erősödik a politikai befolyása a köztévénél - ha még lehet erősíteni, mert úgy gondolom, hogy már elég erős. Most aztán a 14 milliárdnál végképp felerősödik, és ez nagyon helytelen, hogy ilyen módon össze lehet kapcsolni a politikát a közszolgálati médiával.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy érdeklődéssel várom az ön mondanivalóját ezen kérdésekkel kapcsolatban, akár a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatban, akár az önök által támogatott költségvetési bizottsági javaslattal kapcsolatban, hogyan állunk a személyi jövedelemadóban... (Tállai András: A költségvetési bizottságnak te vagy a tagja!) A költségvetési bizottság által benyújtott javaslatot, amit a kormány támogatott, államtitkár úr, és nem tudta megmagyarázni a bizottsági ülésen!

Elnök asszony, köszönöm a türelmét.

(12.10)