Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a Jobbik képviselői, és úgy gondolom, sok ellenzéki képviselő az általános vita kereteit nem meghaladva, de azért igen mélyen igyekszik közbeszerzési kérdésekkel foglalkozni, már csak azért is, mert fatális hiba lenne önmagában az EKR rendszer kozmetikai jellegű, sokszor egyébként jó irányú módosítóiról beszélni. Értem én, hogy ez fekszik előttünk, de egy beteget is holisztikus világnézet szerint kellene hogy vizsgáljanak minden egészségügyi intézményben, itt sem lehet egyetlen betegségcsoportra leszűkíteni a vizsgálódás tárgyát. De természetesen már az indoklással vitatkoznunk kell, hiszen az EKR rendszert kiváló módon, nagyon jól kimunkált és szofisztikált módon, jó irányba lehetett volna bevezetni, amennyiben a teljes spektrumra vonatkozik.

Azt is el kell mondjam, hogy itt már az alapcél tekintetében vita van közöttünk. Értem én, hogy lényegében uniós előírásnak tesz eleget Magyarország Kormánya azzal, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszert bevezette, és egyfajta pozitív értelmű állatorvosi lovat próbál belőle csinálni. Itt a pozitív előjel tűnt el az idők folyamán, hiszen azt látjuk, hogy azok a visszaéléstípusok, amelyek a korábbiakban is felmerültek, módszertanukban átalakultak, de lényegükben megmaradtak.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

S el szeretném mondani, hogy ha mondjuk, arról vitatkozunk államtitkár úrral  és köszönöm, hogy ön nemcsak felolvasta az általános indoklást, hanem saját gondolatokkal bővítette az elhangzottakat , tehát ha az a vitakérdés merül fel, hogy a kkv-nyilatkozatot és egyes nyilatkozatok megtételének kötelezettségét én támogatom-e, vagy pedig azt támogatom, ami ebben van, hogy ez a nyilatkozati forma kerüljön eltörlésre, én az eltörlés mellett vagyok vállalkozásfejlesztési szempontból. Tehát bőven fogunk tudni találni ebben a csomagban olyan pozitív irányú javaslatokat, amelyek a jelenlegi rendszernek a kozmetikázására alkalmasak, tehát jobbá teszik azt az állatorvosi lovat, amit pár évvel ezelőtt létre tetszettek hozni.

A helyzet viszont az, hogy nem ez volt sem a magyar cél, sem a nemzeti érdek, de még az általam egyébként annyira nem kebelre ölelt Európai Unió célja sem ez volt. Semmiképpen nem lehetett az a cél, hogy gyakorlatilag egyetlen céget jelöljenek ki az EKR működtetőjeként, monopolhelyzetbe hozzanak egy olyan társaságot, amely tulajdonképpen a teljes ismeretségi kört képes a közbeszerzési piacon helyzetbe hozni. A cél ugyanis a verseny kiszélesítése lett volna egyik irányból  majd mutatószámokkal bizonyítjuk, hogy ez sajnos mennyire nem sikerült , és nyilván a piac tisztítása. Amikor monopolhelyzetről beszélek  látom, hogy államtitkár úr jegyzetel , ne arra gondoljon, hogy én azt állítom, hogy itt egyetlen cég működhet a teljes piacon, senki más, és törvényileg tiltanak be mindenki mást, aki működik; azt mondom, arról beszélek, hogy ki van helyzetben ezen a piacon.

Azt is látjuk, hogy itt azért a közbeszerzési piac tekintetében, ha visszautalunk, mondjuk, arra az OLAF-jelentésre, amely hasonló piaci mechanizmusokat vizsgált, ott kimondásra került, hogy nemcsak a közbeszerzésen induló társaságok esetleges visszásságaival lehet baj, tehát Magyarországon is a korrupció melegágya nem kizárólag a társaságok működése, hanem pontosan a mögöttük álló tanácsadói kör… (Tuzson Bence közbeszól.) Értem én, hogy ön szerint más terület, szerintem pedig nem, és nyilván, amíg rendreutasítás nem érkezik ezen a területen, addig szeretném rendszerben szemlélni ezt a kérdést, mert a 2020-ig tartó finanszírozási ciklusban nagyjából 8000 milliárd forintról beszélünk, és ennek az 1 százaléka, államtitkár úr, elszámolható tanácsadói díjakra. Tehát itt azért egy olyan 80 milliárdos tételről beszélünk, ahol az összeg döntő többsége álláspontom és állításom szerint kormányközeli cégeknél és ügyvédi irodáknál landol.

Értem én, hogy ezen vita során sem kellemes erről információmorzsákat hallani, de ezt nem nagyon lehet megspórolni, főleg a tekintetben  hogy jót is mondjak, itt a „jó” idézőjelben értendő , hogy a Korrupciókutató Központ vizsgálódása szerint a 2009 és 2016 közötti közbeszerzések vizsgálata során, több mint 150 ezer eset vizsgálata során arra jutottak, hogy a közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak. Összességében, nem szeretném az összes adatot felsorolni, de a végkövetkeztetés az, hogy az érintett időszakban nagyjából 2000-3000 milliárd forint az az összeg, amit teljesen feleslegesen fizetett ki a magyar állam, tehát ami korrupciós mechanizmusokon keresztül csak ezen szűk szegmensben elfolyt. Én értem, hogy az EKR bevezetése óta módszertani változások voltak, és ne is vitatkozzunk ezen. Annak is örülök, hogy a hirdetmény nélküli eljárások számának a leszorítása bizonyítható módon bekövetkezett. Tehát ebben nincsen vita közöttünk.

Ugyanakkor azt is egyértelműen állítom, talán Bajkai képviselőtársammal vitatkoztunk arról, hogy az egyszemélyes vagy egyetlen jelentkezős közbeszerzések aránya mennyivel csökkent, én azt állítom, hogy még a mostani szint is olyan, amire nemhogy büszkék lehetnének, hanem ami európai szégyenpadra szorítja Magyarországot. Ha pedig a 2010 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az egyszemélyes vagy egyetlen jelentkezős közbeszerzések aránya évenként változó módon, de azért 25 és 33 százalék között volt, miközben a nyugat-európai átlagot vizsgálva azt látjuk, hogy legfeljebb a közbeszerzések 12 százalékánál fordult elő ott ilyen arány. Nagyon kevés olyan nemzetgazdaságot találnak, ahol ennyire szűk a befutók köre, és egy ennyire szűk gazdasági kör az, amely képes egyébként furcsa túlárazások, furcsa kerekítések mentén lefölözni azt az elképesztő haszontömeget, amely Magyarországon tulajdonképpen nem is titokban kerül lefölözésre. A különféle korrupciós mechanizmusokról, módszerekről nyilván majd normál felszólalásaink során részletesebb kifejtést tudunk adni és kérdéseket feltenni ezt illetően.

De amellett, hogy szeretném hangsúlyozni, hogy az EKR kozmetikázása tekintetében számos pozitív elmozdulás van ebben a csomagban, összességében a rendszert nem tudja tisztává, korrupciómentessé tenni, és amíg Magyarországon a korrupció ilyen foka fennáll, felelőtlenség lenne részünkről ezt a javaslatcsomagot támogatni, sokkal inkább egy korrupcióellenes ügyészség felállítását, amely teljes körben képes szemlélni ezeket a folyamatokat. Hogy egy példát mondjak államtitkár úr számára  és megint egy pozitív kiemelés -: nagyon örülök, hogy a GVH, a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatilag külön kérvény nélkül betekinthet most már azon iratokba, amelyek esetleges vizsgálódásaihoz fontosak. Megint egy másik vitakérdés köztünk, hogy a GVH vizsgálataiból hány olyan ítélet születik a folyamatábra végén, amely hasonló korrupciós mechanizmusokat leplez le. De sokkal jobban örülnék annak, ha teljes körű módon az összes érintett információ elérhető lenne. Ehhez nem elég transzparenssé tenni, mondjuk, magukat a szerződéseket, nem elég pdf formátumú fájlokat feltölteni egy internetes oldalra, hanem kutatható, értelmezhető adatbázist kell kiépíteni, ahol az erre hivatottak a szükséges vizsgálatokat lefolytathatják. Amíg ennek a jelei sincsenek meg, addig nagyon nehéz lenne nyugodt lélekkel támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)