Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amelyik egy nagyon régi problémát kíván rendezni. Egy olyan problémát, amely még a rendszerváltás előtti időkre vezethető vissza, valamikor a 80-as évek végére, amikor Magyarországon a privatizációs időszak elkezdődött.Nagyon sok olyan épület van Magyarországon, amelyik 1945 után, tehát a világháború után épült, és még a rendszerváltás ideje előtt befejeződött az építése. Akkor, az akkori sajátos viszonyoknak megfelelően nagy tervezővállalatok voltak, és ezek tervezték ezeket az épületeket. Az épületek megtervezését követően aztán az állam ezeket a jogokat, amelyek a tervezéshez kapcsolódó jogok és a tervekhez kapcsolódó szerzői jogok és egyébként a fizikai tulajdonjoga is a terveknek, tehát a fizikai alkotásoknak, azokat magánál tartotta, és a különböző tervezővállalatoknál voltak ezek a jogok. (Sic!) Ez a tervállomány egyébként egy nagyon értékes tervállomány, azért is, mert a XXI. század kihívásainak megfelelően gyakran előfordul, hogy az akkori technológiáknak megfelelő épület a mai technológiáknak már nem felel meg, tehát az átépítésére, áttervezésére, funkcionális megváltoztatására folyamatosan szükség van. Ezért átgondolásra érdemes, hogy vajon mit kezdjünk azokkal a szerzői jogokkal, amelyek ezeknél az épületeknél felvetődtek.

Vannak itt egykori gyárak, erőművek, sok ember tartózkodására vagy akár lakhatására alkalmas épületek. Itt át kell gondolni azt a problémát, amely tulajdonképpen a privatizáció időszakából ered. A probléma pedig abban áll, hogy annak idején, amikor a privatizáció megtörtént, a szerzői joggal többféle dolog történhetett. Az egyik ilyen dolog volt, amikor a privatizációs szerződés rendezte a szerzői jog további sorsát, azaz a tervekhez kapcsolódó jogok átszálltak az úgynevezett jogutódra vagy arra a vállalatra, amelyik megvásárolta, kivásárolta. Többféle forma volt elképzelhető, de rendezve volt a szerzői jog.

Vannak olyan esetek is, amikor a vagyonátadásra vonatkozó szerződések nem rendezték megfelelően a szerzői jog sorsát, és tulajdonképpen egy vélt állapot jött létre. Ez a vélt állapot azt jelentette, hogy ezek a jogok átszálltak az utódtársaságra. Nem véletlenül mondom, hogy utódtársaság, mert ezek a társaságok nem voltak feltétlenül jogutódjai az eredeti társaságnak. Ez a jogbizonytalanság bizony sok bizonytalanságot okoz a mai napig, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása vagy a közelmúltban történt meg, vagy a közeljövőben meg kell történnie. Ezért ezeknek a jogoknak a kérdése rendkívül nagy jelentőségű, hiszen a tervekkel együtt az átdolgozás jogát is meg kell szerezni annak érdekében, hogy az áttervezés is megtörténhessen. A szerzői jog úgy épül föl, hogy kétféle jog van, az átruházható és a nem átruházható jogok. A nem átruházható jogok a személyhez fűződő jogok, amelyek a szerző személyéhez kapcsolódnak; az átruházható jogok olyanok, mint például a tervek átdolgozhatóságának a joga is. Ezeket a kérdéseket érdemes rendezni.

Természetesen fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak nincs egyetlen olyan eleme sem, ami a tulajdonviszonyokat bármilyen formában érintené, vagy az uniós joggal szembemenő rendelkezései lennének. Oda kell arra figyelni, hogy e tekintetben is jogbiztonság legyen Magyarországon. Inkább arra kell odafigyelni, hogy erősítse a jogbiztonságot, és tiszta helyzetet legyen képes teremteni, hogy ne kelljen hosszú időt várni annak érdekében, hogy Magyarországon ez a kérdés rendezett legyen, ne kelljen hosszú időt várni annak érdekében, hogy megállapodás jöhessen létre a szerző/tervező vagy a vélt jogtulajdonos között, hiszen ez a kettő e tekintetben is elválhat egymástól.

Amikor a privatizációs szerződések nem tartalmazták a megfelelő rendelkezést, annak a jogkövetkezményeit már egészen jól ismerjük. Tudjuk, hiszen több épület esetében ezzel meg kellett küzdeni, és akkor vagy hosszadalmas perek, vagy az idő nyerése érdekében megállapodások rendezték ezeket a helyzeteket.

(14.10)

Szeretnénk, ha olyan szervezet jöhetne létre Magyarországon, amelyik rendezhetné ezeket a jogokat, sőt a jogokat egy helyre tudnánk összegyűjteni. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy legyen egy olyan állami nyilvántartásunk, amelybe bekerülhetnek ezek a jogok, láthatnánk ezeket a jogokat, láthatnánk azt, hogy a szerzői jogok hol csoportosulnak. Ez egy olyan nyilvántartás lenne, amelyik átfogóan tudná tartalmazni a korábbi épületekhez tartozói szerzői jogok sorsát.

Szeretnénk elérni, ha az állami tulajdonú és az államot megillető jogok is egy helyre csoportosulnának, és a Lechner Tudásközpont lenne az a valós tudásközpont, ahol egyébként ezeket a terveket fizikailag is ápolnák, a jogok odakerülnének, s onnan lehetne aztán igénybe venni vagy igényjogosultságot benyújtani vagy igényt benyújtani arra, hogy valaki az áttervezés jogát megszerezze. Így egy helyre kerülne a törvényjavaslat következtében az az alapvető rendelkezési lehetőség, hogy mit kell tenni azoknak a jogoknak a tekintetében ezeknél az épületeknél, amelyek az államot megillető szerzői jogi jogosultságot jelentik.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a jogszabály az úgynevezett árva mű tekintetében is rendelkezéseket tartalmaz. Eddig is az SZTNH, tehát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt az, akinek voltak jogosultságai arra vonatkozólag, hogy a szerzői jog esetében nyilatkozzon.

Ebben egy pontosan az építésügyben, bár ez ott viszonylag kevésszer jelentkezik, de mégis, hiszen ott általában ismerjük a tervező személyét, mégis előfordul ilyen eset, és pontosan az áttervezésre vonatkozó jog, tehát az a jog, ami a mű átdolgozását jelenti, az nincsen meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Tehát ő pont erre vonatkozólag nem tud engedélyt adni, ezért ezt a lehetőséget szeretnénk kinyitni és ezt a jogot megadni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ebben a teljesen speciális, az építésügy szempontjából teljesen speciális esetben.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a jogszabály nagyon sok problémát képes megoldani, és segíteni tudja az állami beruházásokat is, az állami beruházások mellett pedig az egyéb összes szerzői jogi nyilvántartásra vonatkozó nyilvántartás megalkotásával mindenkinek egy iránymutatást, segítséget tud adni azzal, hogy hol kell keresni a szerzői jog jogosultját, így az építőipar számára, az építésügy számára és a mérnöktársadalom számára nagyon nagy segítséget jelent.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)