Felszólalás adatai

Ez a törvényjavaslat azért is kiváló példa erre, mert amikor én ezt elkezdtem átnézni a hétvégén, elkezdtem felkészülni, hogy milyen véleményt képviseljünk, akkor még csak a szabálysértési törvényi rész volt az, amit én elértem, ezt a hétvégén töltöttem le az Országgyűlés honlapjáról. Hétfőn, a bizottsági ülésen szembesültem vele, hogy itt az egyébként sem rövid törvényhez képest egy kétszer akkora terjedelmű joganyag lett a vége ennek a javaslatnak, és a menekültügyi törvények és az idegenrendészeti törvények szintén belekerültek.

Ezt elegánsabb lett volna egyrészt egy javaslatban beterjeszteni. Lehet, hogy ezt azért rakták így egybe, mert itt év végén a határidők és a kitűzhető napirendek száma véges, és a Ház így is hajnalig fog ülésezni, hogy végig tudja tárgyalni a mára kitűzött javaslatokat, viszont akkor sem elegáns, hogy a szabálysértési kódexnek a felülvizsgálatát és az idegenrendészeti szabályoknak a felülvizsgálatát így, összerakva egy javaslatba hozzák be. Ez sok mindennek nevezhető, de elegánsnak nem. Ráadásul a felkészülést is nehézzé teszi abban az értelemben, hogy különböző változatokkal kell bajlódni.

De ha már az új kronológia a menekültügyi szabályokat veszi előre, akkor engedjék meg, hogy én is ezzel kezdjem a felszólalásomat. Megtudhatjuk az általános indokolásból, hogy az Európai Bizottság 2012 tavaszán a piloteljárás megindításával már előre mutatta azt, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítható Magyarország ellen, vagy ennek a megindítása várható, hiszen a menekültügyi szabályozással kapcsolatban több hiányosságot rótt fel.

A menekültügyi eljárások és az idegenrendészeti szabályok mindig egy kényes területet jelentenek egy ország politikájában.

(18.50)

Mi abból a tekintetből voltunk szerencsések véleményem szerint az elmúlt húsz évben, bár gazdaságilag egyrészről az szerencsétlenség, hogy nem tudtuk a nyugat-európai színvonalat hozni, viszont a bevándorlóknak emiatt kevésbé váltunk célországává, kevésbé, mint mondjuk, Ausztria vagy Németország, hiszen a jobb életszínvonal felé mentek a bevándorlók, a menekültek. Ahogy az Európai Unióba beléptünk, a szabályok egységesedtek, és számos kötelező irányelv és egyéb európai uniós jogi norma vonatkozik ránk, amelyeket át kell venni. Ezek nagy része kötelező és közvetlen hatállyal bír. De mégis egy ország szempontjából ezek a szabályok nagyon érzékeny belpolitikai kérdések lehetnek, és ebből a szempontból, ahogy említettem, Magyarország bizonyos szempontból még kivételt is élvez, mert a menekültek száma nem oly magas. De ha kicsit nyugatabbra megyünk, ott az EU-val szemben megfogalmazott kritika és az EU-tagságnak esetleg egy ellenérve is lehet már a menekültek nagy száma és a bevándorlók kezelhetetlensége.

Az egy jó irány, hogy a menekültügyi őrizetet és az idegenrendészeti szabályozást, idegenrendészeti őrizetet elkülönítik egymástól. Ez eddig is indokolt lett volna. Viszont úgy látom, az anyagban többször pozitívan kerül megfogalmazásra az integrációnak, a társadalomba való beillesztésnek a különböző célja. Ez engem kicsit elbizonytalanít, mert nem gondolom, hogy az lenne a fő cél, hogy minél több menekült és bevándorló jöjjön Magyarországra, és őket minél könnyebben, minél rugalmasabban tudjuk a magyar társadalomba integrálni. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió szabályozásán belül a maximumot kell kihozni, hogy minél kevesebbre szorítsuk a harmadik országokból jövő bevándorlók számát.

Az általános indoklás egyébként megjegyzi, hogy nagyon sok visszaélés történt az elmúlt időszakban, a menedékkérők gyakran eltávoztak a kijelölt helyről, illetve rosszhiszeműen gyakorolták a menedékkérelmeket. Ehhez képest egyébként az anyagban ez több helyen nem tükröződik vissza. Nagyon örülünk neki, hogy a menekülteket egyfajta jobb elhelyezés reményében és akár sportolási, művelődési lehetőségeket is említve fogják elhelyezni, de azért figyelmeztetnék arra, hogy ha valaki valóban menekültként érkezik, valóban olyan helyről jön, ahol üldözik, talán nem az lesz a legfőbb problémája, hogy a sport- és kulturális lehetőségeket a magyar állam milyen formában tudja teljesíteni. Sokkal inkább örülni fog annak, hogy esetleg abból az üldözött szituációból kikerül. Ha viszont ezt visszaélésszerűen gyakorolja, akkor ne a magyar állam legyen, aki ilyen extrajuttatásokat vagy extrakörülményeket biztosít.

Szintén az Európai Parlament és Tanács joganyaga alapján kerül az összevont engedély irányelv alapján bevezetésre, hogy a tartózkodási engedély és a munkavállalási engedély közelebb kerül egymáshoz, és egy összevont engedély keretében kerül kiállításra. Ezt, bár európai uniós joganyagról van szó, kicsit veszélyesnek tartom, lévén, hogy számos esetben a tartózkodás vagy a menekülti státus elismerése és a munkavállalás elválhat egymástól. Tehát nem gondolom, hogy feltétlenül az lenne az elsődleges cél, hogy mindenki itt ragadjon, aki ilyen kérelmet nyújt be.

Egy nagyon érdekes kérdés szintén, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság 2013. február 21-én, és nem másért, mint a vízumjogorvoslat hazai rendszerével kapcsolatosan. Tulajdonképpen azt kifogásolták, hogy egy vízumeljárás során nem feltétlenül kell hogy eljusson a bírósági szakaszig az ügy, és ha közigazgatási úton másodfokon elbírálásra kerül, akkor ez sérti azt a jogot, hogy mindenki bírósághoz fordulhasson az őt ért jogsérelem miatt. Egyébként - és erre ki fogok térni - itt hivatkoznak az európai alapjogi chartára. Hozzáteszem, hogy a szövegben szintén találhatunk egy olyan kedves megfogalmazást, hogy "az EU-jognak való megfelelés megkönnyíti a nemzetközi védelemben részesített külföldiek társadalmi beilleszkedését, megkönnyíti a legális migrációt, ezzel erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót". Ezek a mondatok nekem kifejezetten nem tetszenek, megmondom őszintén, mert én nem szeretném, ha a legális migrációt megkönnyítenénk a harmadik országok irányából. Egyértelműen egy olyan körben kell ezt tartani, ami feltétlenül szükséges, ha már az Európai Uniónak tagja vagyunk és az EU-jognak meg kell felelni, de tágabbra nem nyitnám, és főleg nem örvendeznék egy törvényi általános indoklásban annak, hogy milyen jó, hogy a harmadik országból bevándorlóknak megkönnyítik a bevándorlását és a letelepülését, munkavállalását.

De ahogy említettem, itt még a vízumjogorvoslat rendszerével kapcsolatosan önök beleírják, hogy azért is indulhatott ez az eljárás, mert az Európai Unió alapjogi chartájába és a jogorvoslati jogba ütközik, hogy a bírósági út nem adatik meg. Hozzáteszem halkan, hogy egyrészt pont tegnap akár a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainál is önök elutasították azokat a módosító indítványokat, amelyek a bírói útra, a bírói kontrollra vonatkoztak. Ebben az esetben érdekes módon az alapjogi charta önöket nem zavarta. Arra is figyelmeztetnék, mert ha az alapjogi chartát meglátom valahol, rögtön beugrik az, hogy hány ország volt az, ami ez alól mentességet kapott előzetesen vagy utólagosan. Nagy-Britannia, Lengyelország előzetesen megkapta a felmentést, és emlékezhetünk rá, hogy a csehek zsarolással elérték, hogy az alapjogi charta rájuk ne vonatkozzon, és így a Beneš-dekrétumokat életben tarthatják. Tehát azt hiszem, nem egy jó alapjogi hivatkozási alap ez a charta. Lehet, hogy hangzatos szólamok, és amikor a bevándorlás támogatásáról van szó, akkor ide lehet hozni, de amikor a magyarok jogvédelméről beszélünk, a magyarokat ért jogsérelmeket esetleg azért nem tudjuk kellőképpen szankcionáltatni az Európai Unióval, mert vannak olyan államok, amik külön és kívül helyezik magukat az európai alapjogi chartán, akkor egy kicsit visszás, hogy ebben az esetben erre hivatkozunk.

A 62. §-hoz benyújtott indoklást is kicsit érdekesnek tartom. Ebben az áll, hogy a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, ha kiutasító határozatot hoztak és az 12 hónap elteltével nem került végrehajtásra, akkor meg kell teremteni humanitárius tartózkodási engedély kiadásával a külföldi jogszerű tartózkodásának a lehetőségét. Hát, ha egyszer kiutasították, vagy volt egy olyan érdek, hogy ő esetleg ne kapja meg a kérelmében foglaltakat, hoztak ellene kiutasítási rendeletet, akkor ugyan már humanitárius céllal se vizsgáljuk felül ezeket a határozatokat. Hajtsuk végre ezeket, ha már egyszer megszülettek, abszurd, hogy megtörténhet, hogy nem kerül végrehajtásra. Ráadásul még a munkavállalás feltételeit is ehhez hozzákötnék, azzal indokolva, hogy méltánytalan, hogy bizonytalan helyzetben tartják ezeket a szegény, jóravaló bevándorlókat, akiket egyébként kiutasítottak, csak valami miatt nem hajtották végre ezt a kiutasítási határozatot. Ezt, megmondom őszintén, kicsit abszurdnak tartom.

A befogadási irányelvre hivatkozva újra csak előkerül az ingyenes jogsegély intézménye, amiről már korábban vitatkoztunk a tisztelt Ház előtt. Kimondásra kerül, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők ingyenes jogi segítségnyújtásban részesüljenek, és képviseletet vehessenek igénybe. Hozzáteszem: ezt az illegális bevándorlók esetében is elmondtuk, amikor ez a Ház előtt volt, hogy az EU-joganyag sem várta el az alanyi jogon való jogsegély nyújtását, már legalábbis a jövedelmi viszonyoktól független jogsegély nyújtását, hanem csak ha valaki erre jövedelmi viszonyai szempontjából rászorul, illetve a tagállamoknak megvan az a lehetősége, hogy rászorultsághoz kössék. Sajnos ez akkor sem történt meg, és úgy látom, hogy sokkal nagyobb kedvezményeket kapnak továbbra is a bevándorlók, mint a magyar emberek, hiszen jövedelemtől független ingyenes jogsegélyt és jogi képviseletet Magyarországon egy magyar állampolgár sem kaphat, legfeljebb úgy, ha igazolja rászorultságát.

(19.00)

Szintén megfogalmazásra kerül - és itt megint csak tulajdonképpen egyfajta hurráoptimizmusként kerül bele a törvénybe -, hogy a hosszú távú intézményi elhelyezés majd meg fogja gátolni a hatékony beilleszkedést, ezért ennek a lecsökkentése és az integráció indokolt. Ahogy már korábban is elmondtam, én ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni.

Összefoglalva a bevándorlási részeket - a szabálysértésekhez majd egy következő felszólalásban fogok hozzászólni -, úgy gondolom, nem minden esetben elég az, ha az európai uniós joganyagra hivatkozunk. Korábban is számtalan esetben bebizonyítottuk az Országgyűlés előtt, hogy bár ezek a törvények sokszor felháborítóak, és minden módon küzdeni kell ellenük, amikor megszületnek az Európai Unióban, de más esetekben meg mérlegelési lehetőséget biztosíthatnak az átültetés esetén, ha van ilyen. Ebben az esetben sem tudjuk kihasználni kellően ezeket a lehetőségeket, de ha ezen jogi vita is van köztünk, abban nem hiszem, hogy vita lehet, hogy ha egy joganyagban olyan megállapítások szerepelnek, amelyek azt sejtetik, hogy Magyarországnak örülnie kellene a harmadik országból jövő bevándorlóknak, és örülni kellene annak, hogy őket a társadalomba beilleszthetjük és integrálhatjuk, és hogy az európai uniós jog hatalmas vívmányaként kell megélnünk, hogy erre az integrációra most már lehetőség van, ezt elvként és zsigerből el kell hogy utasítsam. Azt hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül, és a Jobbik-frakció nevében is mondhatom, hogy mi ezzel nem tudunk egyetérteni, és ebben a formában nem tudjuk támogatni.

A szabálysértésekhez egy következő hozzászólás keretében szeretnék hozzászólni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)