Készült: 2024.09.26.21:36:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

132. ülésnap (2011.11.09.), 144. felszólalás
Felszólaló Fülöp István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:26


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a szócsatát hallgattam, eszembe jutott, hogy a stílus maga az ember. A szocialistáknak ez a stílusa, a bekiabálás, az arrogancia, ahogy Lukács Zoltán képviselő úrtól is hallottuk. Hiszen nekik nagyon fáj az, hogy rendet akarunk tenni, és ezen a területen is rendet akarunk tenni, és rendet is fogunk tenni, akkor is, ha ez nekik nem tetszik.

Tukacs képviselő úr említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jött. Magam is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jöttem, és ismerem, ismerjük megyei képviselőtársaimmal az ottani helyzetet. Az elmúlt 8 évben is tapasztaltuk azt, hogy ugyanazért a munkáért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alacsonyabb bér járt, tehát nem tudták megoldani ezt a problémát. Mi ezt is hosszabb távon orvosolni fogjuk. Azt sem igazán tudta az előző munka törvénykönyve megoldani, amit a szocialisták támogattak, hogy bizonyos munkaadók fölvették a munkavállalót 4 órás munkaidőben. Tehát feleannyi bért kapott, de a munkaadó mégis 6 órában dolgoztatta - tudnék ilyen, akár külföldi tulajdonú cégeket, üzleteket mondani -, és kénytelen volt 4 órás bérért 6 órában dolgozni, és a szakszervezet nem védte meg, és az önök munka törvénykönyve sem védte meg.

Örvendetes tény viszont, hogy az új munka törvénykönyve már a bevezetőjében is kiemeli, miszerint a tisztességes foglalkoztatás kereteit kívánja megteremteni. Ez a szellemiség a korábbi törvényről sajnos nem volt mindenben elmondható. Az alapszabadság továbbra is 20 nap lesz, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak, életkor szerint maximum 10 nap pótszabadság jár. A javaslat emellett megőrzi a gyermekek után járó pótszabadságot, új elem, hogy ennek igénybevételére mindkét szülő jogosult. Új pótszabadságot állapít meg a nagyobb regenerációs igényre tekintettel az egészségkárosodást szenvedett munkavállalóknak is. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - legfeljebb két részletben - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama 14 napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződésben lehet rendelkezni arról, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki a munkáltató.

A törvénytervezet fejleszti a védett kor intézményére vonatkozó szabályozást. A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évre vonatkozik, azonban a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha a szülés vagy a gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének tartama alatt sem.

A javaslat megtartja a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmét, és úgy rendelkezik, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles lenne megtéríteni az általa okozott kárt. Az úgynevezett elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.

A hétvégi pihenés és a normális családi élet védelmét szolgálja, hogy vasárnap, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében foglalkoztatható a munkavállaló, amelynek végzése vagy közérdeket szolgál, vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

A törvény tehát több ponton lényeges előrelépést jelent a munkavállalóknak, miközben a munkaerőpiac igényeire és az összetett gazdasági helyzetre is kellő tekintettel van.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Bravúros volt. - Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai