Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A képviselő úr elfogadta a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Gidai Erzsébet, a MIÉP képviselő asszonya, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: "Ki a felelős CW AG Bank veszteségéért, avagy meddig független a Magyar Nemzeti Bank?" címmel. Tessék, képviselő asszony!

DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm a szót. Pénzügyminiszter Úr, illetve Államtitkár Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az ismert, nem olyan régen fejezte be a parlamenti albizottság a CW AG Banknál történt visszaélésekről a vizsgálatát, és ennek során számtalan szabálytalanságot, rossz pénzkihelyezést és a gazdasági bűncselekménnyel felérő tranzakciókat tárt fel, amelyeknek természetesen a felelősségét a Magyar Nemzeti Banknak és mindenkori elnökének kell közvetlenül is vállalnia.

Ennek során még nem ismeretes a végleges veszteségnek a nagysága, tehát mintegy 160 milliárd forintra rúg, de vannak már olyan becslések, amelyek 200 milliárd forintot kitevő veszteséget tártak fel. 1992-ben már kitudódtak ezek a szabálytalanságok, de komolyabb intézkedés nem történt, sőt 1996-ban újból aláírtak egy garancialevelet, Hárshegyi alelnök úr, amelyben ismét megígérték, hogy a keletkezett veszteségeket megfinanszírozzák.

1997-ben kinevezett a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy ismeretlen, igen kétes hírű holland vezérigazgatót, ez a holland vezérigazgató tovább szaporította a veszteséget, és jutalmául a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1,2 millió dollárt utalt ki a számára végkielégítésként. Ezt követően, 1998-99-ben megkezdődött ugyan a végelszámolás, de újabb veszteségek keletkeztek, még a végelszámolás alatt is. Hadd emeljem ki többek között azokat az elhíresült ügyleteket, mint a Gigastorage-ügy, az ugandai rézbányászat ügylete sok száz millió schillinget vitt el, anélkül, hogy egy grammnyi rezet is kibányásztak volna; vagy az 1998-as BCL Trading és a Nádor 95 hírhedt cég között egy olyan hamis acélszállítási ügyletet finanszírozott meg a CW AG Bank, amely mögött nem állt tényleges üzletlebonyolítás, és az újabb veszteséget jelentett. (Folyamatos zaj.)

Kinevezték a végelszámolót, Láng Lászlót, aki - mint korábban a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa - ugyan a bankszakmához nem értett, de mint végelszámoló újabb veszteséget teremtett a banknál, ezért a Magyar Nemzeti Bank elnöke százmillió forint végkielégítéssel jutalmazta. Tessék már összehasonlítani egy 80 ezer forintos traumatológusnak a fizetésével a százmillió forintos végkielégítést, ami 1200-szor több, mint az életet mentő traumatológusnak a fizetése, és megkapta mindezt egy olyan személy, aki további veszteséget halmozott fel az adófizető családoknak a zsebére és számlájára.

Ezért kérdezem: ki a felelős ezekért a garázdaságokért, meddig terjed a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, és mikor vonják már felelősségre a mindenkori Magyar Nemzeti Bank elnökét, jelenleg a távozó Surányi Györgyöt, ezekért a hamis, bűncselekménnyel felérő tranzakciókért? (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Megkérem a képviselőket, hogy nagyobb figyelemmel és csendben hallgassuk a felszólalókat! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. Tessék!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy ön is kezdte az interpellációját, egy parlamenti albizottság vizsgálta a CW AG Banknál kialakult helyzetet, aminek éppen ön is tagja volt, tehát elég jól informált ebben a kérdésben. Ez az albizottság a gazdasági bizottság elé, illetve más bizottságok elé terjesztette jelentését, amit a parlament éppen ezen az ülésszakon, pénteken fog megtárgyalni, nyilvánvalóan ön jelen lesz ennél a napirendi pontnál, és el fogja mondani a véleményét, illetve meg fogja tenni a javaslatait.

Ön az interpellációjában sok vélt, valós vagy valótlan gazdasági ügyletről, veszteségekről beszélt, engedje meg, hogy ezekre én tételesen ne reagáljak. Abban egyet kell értenünk, nem kívánom, hogy a dolgok elébe menjünk, hiszen az Országgyűlés fog foglalkozni ezzel a kérdéssel, és meg fogja hozni a határozatot a megfelelő időben. Azonban azt valóban el kell mondanom, a jelentést megismerve, hogy a rossz hitelek és befektetések túlnyomó része valóban megtörtént, és az leginkább az 1995 előtti időszakra terjed. A veszteség megítélésében van különbség, hiszen ez a jelentés a veszteséget mintegy 90 milliárd forintra becsüli.

A hitelezési veszteségek realizálása az 1995-öt követő időszakban történt meg, annak kapcsán, hogy a CW AG portfólió-tisztítás, majd végelszámolás során a rossz követeléseket eladta, vagy az adósokkal megállapodva adósságmérséklést hajtott végre. A pénzügyminiszter részéről ezt a folyamatot érte kritika az elmúlt évben, ennek következményeként sor került az érintett vezetők jutalmának megvonására, és mint ismeretes, a miniszter úr a vezérigazgató végkielégítése kapcsán is rosszallását fejezte ki. A miniszter úr, mint tulajdonos, ennyit tehetett. De amint tudjuk, ismerjük egyes személyeknek a véleményét ezzel kapcsolatban, úgy ítélték meg, hogy ez a tevékenysége a pénzügyminiszter úrnak mélyen sérti a Magyar Nemzeti Banknak a függetlenségét, amivel természetesen mi alapvetően nem értünk egyet. A végelszámolás befejezése kapcsán ismét lehetőség nyílik majd arra, hogy áttekintsük a portfólió-leépítés folyamatának célszerűségét és szabályosságát, és ezt követően lehet majd dönteni a felelősség kérdéséről.

Ami pedig a Nemzeti Bank függetlenségét illeti, mi úgy ítéljük meg, hogy a Nemzeti Bank függetlensége mind személyi, mind intézményi kérdések tekintetében, mind pedig a pénzügyek tekintetében biztosított. Való igaz azonban, hogy a készülő jegybanktörvény olyan javaslatot fog majd hozni a tisztelt Ház elé, amely meg fogja engedni, ha a tisztelt Ház többsége támogatja, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank tekintetében is végezhet majd elemzést, illetve vizsgálhatja, ellenőrizheti a költséggazdálkodást. Mi úgy ítéljük meg, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően és az EU-s normákkal összhangban a monetáris politikai döntések teljesen függetlenül, önállóan születhettek meg ebben az országban.

Ami pedig az MNB költséggazdálkodását és a leányszervezetekben folyó kereskedelmi banki üzleti tevékenységet illeti, ilyen mértékű függetlensége természetesen nem lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hiszen ezt, mint ahogy láthatjuk is, az Országgyűlés megfelelő bizottságai, szervei ellenőrzik, ez történik most, a napokban is. Én kívánom, hogy ezt a munkát pénteken közösen folytassuk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e az államtitkári választ.

DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét arra, hogy csak részben informálódott az ott történt dokumentációkból és az ott létrehozott és keletkezett veszteségekről, mert 1995 után is számtalan veszteség keletkezett, 1998-ban, 1999-ben is, hiszen már korábban a Boston-csoport jelentéséből is kiderült ez, majd a későbbiekből. Ez az egyik, amit szeretnék hozzátenni, tehát nemcsak 1995-re vagy az azt megelőző időszakra kell tenni a veszteségek felhalmozódását.

A másik: azért a pénzügyminiszternek, illetve a kormányzatnak lett volna olyan joga, hogy például a százmillió forintos végkielégítést le tudja állítani, hiszen lehetősége lett volna arra, hogy ezt a forrást, miután veszteség keletkezett Láng László révén, nem lett volna szabad odaadni számára végkielégítésként.

Szeretném azt is megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnöke, tehát jelenleg Surányi György, közvetlenül felelős a tettekért, erre nem volt szíves kitérni. Ha a 160 milliárd forintot az egészségügynek adta volna a kormányzat, akkor az egészségügyet rendbe lehetett volna hozni, sőt még az oktatásra is jutott volna. Sajnálom, de nem tudom elfogadni a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: A képviselő asszony nem fogadta el a választ, így tehát kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az államtitkári választ 142 igen, 12 nem, 78 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Molnár Róbert képviselő, független, interpellációt nyújtott be a szociális és családügyi miniszterhez: "Lakbér szociális alapon" címmel. Az államtitkár asszony fog rá válaszolni. Tessék, képviselő úr!