Felszólalás adatai

(9.10)

Nekem különösen megtiszteltetés, hiszen ebben az ágazatban valamilyen módon szereplő vagyok.

Szeretném kiemelni az előzményeit annak a törvényjavaslatnak, amely most az asztalunkon van, hiszen egy olyan örvendetes dolog történt 2010-ben a Magyar Országgyűlésben, amely, azt hiszem, párját ritkítja, ugyanis a szőlészet és a borászat külön albizottságot kapott, és a mezőgazdasági bizottságon belül lehetőségünk van az ágazat problémáival foglalkozni. Én úgy gondolom, hogy az albizottságok közül a mezőgazdasági bizottság szőlészeti és borászati albizottsága az egyik legintenzívebben dolgozó albizottság volt, hiszen már több mint tíz ülést tartottunk, és ami nagyon fontos, az az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is rengeteg olyan egyeztetést folytattunk le, amelynek köszönhetően a kormány pontosan tisztában van azzal, hogy milyen egyszerűsítésekre van szükség az ágazatot érintően.

Külön öröm számomra, hogy a szakmai szervezetek, nevezetesen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Vindependent, illetve a Pannon Bormíves Céh képviselői folyamatosan ott voltak ezeken az egyeztetéseken, és érezhető volt, hogy egyöntetűen és egybehangzóan mindig is amellett álltak ki, hogy a szőlészet és a borászat adminisztratív terheit csökkenteni kell. Ha csak a szomszéd országba, Ausztriába megyünk, láthatjuk azt, hogy nagyságrendekkel kisebb adminisztratív terhei vannak az ottani gazdáknak, míg a magyar borászoknak rengeteg olyan papírmunkát kell elvégezniük, amely elveszi az időt a szőlőtermeléstől, a bortermeléstől - magától a kreativitástól. Ez a törvényjavaslat pont azt célozza meg, hogy ezeket az adminisztratív terheket csökkentsük. Üdvözlendő, hogy gazdabaráttá válik ez a rendszer, hiszen onnantól kezdve, hogy a telepítési és a kivágási jogok kezelése átkerül a hegybírókhoz, sokkal könnyebb lesz ezzel kapcsolatban az ügyintézés.

Én úgy gondolom, hogy mivel ez az albizottsági vitán és a bizottsági vitán is felmerült, nagyon fontos, hogy a műveletlen területeket hogyan kezeljük. Ugyanis - és tisztelt képviselőtársaim, talán ez az egyik legfontosabb - az, hogy én egy történelmi borvidéken szőlőt birtokolok, legyek én egy 400 négyszögölös gazda vagy egy 10 hektáros gazda, nemcsak rang, hanem kötelezettséggel is jár. Kötelezettséggel jár, mert a szőlőnek alázat kell, a szőlőt tisztességesen kell megművelni, és kötelezettséggel jár azért, mert ha műveletlenül hagyom a szőlőt, akkor a szomszéd szőlőjét is veszélybe sodrom, hiszen olyan fertőzési gócot teremtek, amelynek következtében akár az adott dűlő befertőződhet.

Én úgy gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal - akár a harmadik országba irányuló exportot, akár a telepítési és kivágási jogokat illetően és minden tekintetben - gazdabaráttá tesszük ezt a törvényt, és a magyar szőlő- és bortermelés fejlődése szempontjából egy nagyon fontos ponthoz jutottunk el. Azonban remélem és az albizottság elnökeként garantálom, hogy részünkről egy folyamat kezdetét mutatjuk most, hiszen a magyar borászat átfogó reformja még várat magára; rengeteg olyan kérdés van, amelyet tisztáznunk kell. A törvényjavaslat feltételezi azt, hogy a hegybíróknál és egyébként az egész magyar szőlő- és borágazatban az egyablakos rendszer kialakuljon. Az egyablakos rendszernek pedig a lényege, amiről már Fazekas Sándor miniszter úrral itt a Ház falai között beszélgettünk, az iszbir-rendszer - az integrált szőlő- és borinformatikai rendszer -, ez a rendszer fogja tudni ezeket a javaslatokat igazán kiszolgálni. Gyakorlatilag - mint a kormányablak a közigazgatásnál - az iszbir-rendszer pontosan azt szolgálja, hogy a gazda bemegy a hegybíróhoz, és egy olyan adatszolgáltatási rendszer alakul ki, amelynek köszönhetően nem kell folyamatosan hivatalokba járnia, legyen az a földhivatal vagy legyen bármilyen hivatal, akár az MVH, hanem a hegybírónál minden adatot lead, és láthatóvá válik akár a hatóságok, akár a hegybírók és minden olyan szereplő részére a magyar borágazat, amely ezzel foglalkozik. Én nagyon remélem azt, és ezt tegnap az albizottsági ülésen is megtárgyaltuk, hogy még talán ez év folyamán az ágazat szereplői és mindannyian láthatjuk azt az integrált szőlő- és borinformatikai rendszert vagy ennek a tervét, amely aztán mint egy egyablakos adatszolgáltatási rendszer megjelenik a hegyközségeknél.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy ma egy nagyon fontos ponthoz értünk a szőlő- és borágazatban, és én úgy gondolom - és ezt láthattuk tegnap az albizottság ülésén is -, hogy a szakma minden résztvevője üdvözli ezt a törvényt. Bár vannak természetesen apróbb észrevételek, gondolom, az ellenzék részéről is lesznek apróbb észrevételek, de úgy gondolom, hogy egy olyan törvényről van szó, és az ország egy olyan fontos mezőgazdasági ágazatáról van szó, ahol nincs nagy véleménykülönbség közöttünk, mert mindannyian tudjuk, hogy az az ország, ahol szőlő és bor van, gazdag ország, annak az országnak, amelynek bora van, kultúrája van. Az az ország, ahol minőségi borok találhatók, márpedig Magyarország minőségi bor tekintetében Európa- és világszinten is élenjáró, még akkor is, ha ezt a világ még nem ismeri el, és ennek az egyik oka az, hogy a marketingen még rengeteget kell segítenünk, és ez is egy fontos része az ágazat reformjának, ettől függetlenül ez az ország, a magyar bor, a magyar bortermelők megérdemlik azt, hogy különös módon foglalkozzunk magával az ágazattal. Ezért a szőlészeti és borászati albizottság elnökeként, a mezőgazdasági bizottság tagjaként, villányi borosgazdaként az összes magyar borosgazda nevében üdvözlöm és köszönöm a kormánynak ezt az erőfeszítését.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)