Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédség nemzeti ügy. Ez ugyan ma itt nem látszik.

Kettő és fél perc, államtitkár úr. Kettő és fél percet ér a magyar kormánynak a magyar honvédek jogállásáról szóló törvény eltörlése, minden egyes egyenruhás honfitársunk életét, munkáját, jogait és kötelességeit szabályzó jogszabály átírása, konkrétan eltörlése. Ennyit ér a magyar kormánynak, a Fidesznek és a KDNP-nek. Ennyit ér a miniszternek.

Arcátlanságnak tartom, államtitkár úr, hogy egy ilyen horderejű ügyben a magyar honvédelemért felelős miniszter nem mer vagy nem akar bejönni a magyar Országgyűlés épületébe.

A Fidesz vezérszónokának egy fontos üzenete volt, hogy nemzeti ügy a honvédelem. Képviselőtársaim! Azért, mert nemzeti ügy a honvédelem, rendeletben fogják a jövőben szabályozni az ott dolgozóknak a munkakörülményeit, jogait, kötelességeit? Azzal fejezik ki, hogy ez egy nemzeti ügy, hogy a magyar Országgyűlést kizárják abból, hogy a honvédség dolgaiba beleszóljon? Hogy lemondanak önként és dalolva országgyűlési képviselőként, ismét azt a gombot megnyomva arról, hogy a nemzet gyűlése mondja meg, hogy ezen a területen mi történjen? Az a nemzeti ügy, hogy innentől kezdve egy kormányrendeletben kedd reggel 8-kor vagy szombat éjjel 11-kor az életüket a hazáért feláldozni kész honfitársainkra vonatkozó szabályokat bárki kénye-kedve szerint átíratja? A KDNP vezérszónoklatáról meg azért nem tudok mit mondani, mert egyetlenegy épkézláb mondatot, sőt egyetlenegy objektív mondatot erről a javaslatról nem tudott vagy nem akart mondani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény tizenkettedik módosításának parlamenti vitájában már nagyon határozottan elleneztük a honvédek jogállására vonatkozó alkotmányos szabályok megváltoztatását az alábbi indokokra figyelemmel. A honvédek jogállására vonatkozó alkotmányos szabályok módosítása a jogállamiság leépítésének egy újabb rendkívül fontos mérföldköve. Ezúttal ugyanis alanyi jogként meghatározható alapjogok lerontását foglalják az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése a korábbi alkotmány 8. § (2) bekezdésével megegyezően rendelkezik arról, hogy  idézem -: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Ez alól a szabály alól a hivatásos katonák tekintetében maga az Alaptörvény fog kivételt megállapítani, amikor esetükben lehetővé teszi, hogy a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó szabályokat ne törvény, hanem kormányrendelet állapítsa meg.

Az alapvető jogok védelmének alaptörvényi szintű lerontása nem alábecsülhető jelenséggel bír a jogállamiság eróziói szempontjából sem. Az alacsonyabb jogforrási szint  törvény helyett kormányrendelet  nyilvánvalóan alacsonyabb jogvédelmi szintet eredményez. Ezen állítás igazságtartalmát a honvédség állománya saját bőrén tapasztalhatta meg az elmúlt években már. Ugyanis évek óta zajlik sunyi, alattomos módon a katonák törvényekben biztosított jogainak nyirbálása. A kormány rendeleteivel évek óta korlátozza a szolgálatteljesítés és leszerelés szabályainak érvényesülését, feljogosították a honvédelmi minisztert a jogállási törvény rendelkezéseinek felülírására, év elején  tavaly  pedig statáriális jelleggel tömeges kirúgásokat hajtottak végre. Ehhez eddig a hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatta.

(11.40)

Mindennek jelentősége messze túlmutat a hivatásos katonák jogfosztásán. Ezen újabb jogfosztás kárvallottjai azonban nem csak a magyar katonák. A Magyar Honvédség, mint minden katonai szervezet, szigorú függelmi rendben működik, alapja a feljebbvalók parancsainak végrehajtása. Csak pontos, világos és kellően részeletes, törvényi szabályokkal biztosítható, hogy e parancsuralmi működés ne váljon önkényessé. A törvényi szabályok adják azt a mércét, amely alapján a parancs kiadója felelősséggel tartozik, és adott esetben felelősségre vonható. Orbán Viktor célja e törvényekhez kötött működés felszámolása. Ezután a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány akarata lesz.

A Honvédszakszervezet megszüntetése ugyancsak illeszkedik a NER rendszerépítésébe, amely nem tűri meg a munkavállalók valódi érdekképviseletét. A Honvédszakszervezet megszüntetése különösen hangsúlyos figyelmeztetés kell legyen mindenki számára, aki a NER-rel való szervilis együttműködésre építi stratégiáját, a Honvédszakszervezet ugyanis kifejezetten lojális és csendes tevékenységet végzett az elmúlt években. A legdurvább kormányzati lépések, például a ’23. év eleji tömeges kirúgások után sem lehetett hallani tiltakozásukat, most mégis felszámolták ezt a szakszervezetet is.

Ami a jelenlegi javaslatot illeti, feltehetően az új jogállási kormányrendeletben megszüntetik majd a honvéd tisztjelölt és honvéd altisztjelölt státuszt, mert a javaslat következetesen törli az erre hivatkozást a különböző törvényekből. A honvédelmi alkalmazottak érdekvédelmét jelentősen ronthatja, hogy a jövőben nem lesz kötelező, csupán egy lehetőség a honvédelmi alkalmazottak tanácsának, illetve a honvédelmi alkalmazottak képviselőjének választása.

A megválasztást előíró törvényi rendelkezés jelenleg biztosítja az alkalmazottak képviselőinek megválasztását. Azonban, amint csak lehetőség lesz, a munkáltatók könnyen nyomást gyakorolhatnak azért, hogy e képviseleti formát ki se alakítsák az alkalmazottak. Elfogadhatatlan, hogy a honvédelmi miniszter pénzért árulhassa a címzetes ezredes és címzetes alezredes rendfokozatokat.

Tisztelt Országgyűlés! 2023. november 22-én, az Alaptörvény tizenkettedik módosításának benyújtásakor az alábbi közleményt adtuk ki, ami azóta is szó szerint igaz, és megállja a helyét.

„Évek óta zajlik sunyi, alattomos módon a katonák törvényekben biztosított jogainak nyirbálása. A kormány rendeleteivel évek óta korlátozza a szolgálatteljesítés és leszerelés szabályainak érvényesülését. Feljogosították a honvédelmi minisztert a jogállási törvény rendelkezéseinek felülírására, év elején pedig statáriális jelleggel tömeges kirúgásokat hajtottak végre. Ehhez eddig a hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatta.

Mostanra Orbán Viktor elérkezettnek találta az időt a katonák jogfosztásának teljessé és véglegessé tételére. A tegnap este benyújtott alaptörvény-módosítás szerint a katonák jogállását a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet fogja szabályozni. Ezzel a katonák válnak az első olyan foglalkoztatotti csoporttá, akiknek jogait nem védik törvények.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontosan tudható, mit jelent ez: a kormány és a Honvédelmi Minisztérium önkényét egyfelől, a katonák teljes kiszolgáltatottságát másfelől. Ezen újabb jogfosztás kárvallottjai azonban nem csupán a magyar katonák. A Magyar Honvédség, mint minden katonai szervezet, szigorú függelmi rendben működik, alapja a feljebbvalók parancsainak végrehajtása.

Csak pontos, világos és kellően részletes törvényi szabályokkal biztosítható, hogy e parancsuralmi működés ne váljon önkényessé. A törvényi szabályok adják azt a mércét, amely alapján a parancs kiadója felelősséggel tartozik, és adott esetben felelősségre is vonható. Orbán Viktor célja e törvényekhez kötött működés felszámolása, ezután a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány akarata lesz. Tehát az alaptörvény-módosítás célja és következménye, hogy nem a magyar nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege.”

Eddig az idézet, tisztelt képviselőtársaim. Miután ez a mai javaslat semmi másról nem szól, mint ennek az Alaptörvénynek a végrehajtásáról, ezért azt gondolom, hogy adekvát volt ezt most felolvasni.

Végezetül engedjék meg, hogy szóljak a katonákhoz is! Azokhoz a katonákhoz, akik az elmúlt években  legalábbis kívülről úgy látszik  szó nélkül végignézték, ahogy elveszik a szolgálati nyugdíjukat, ahogy megalázzák, politikailag földbe döngölik az egész társadalom előtt nyugdíjas kollégáikat.

Végignézték, hogy az első számú vezetőiket úgy cserélik le, mint más az alsóneműjét. Ez történt az elmúlt években, a vezérkari főnök jött-ment, parancsnokok jöttek-mentek, miniszterek jöttek-mentek, egyik pillanatról a másikra indoklás nélkül, statáriális jelleggel. Aztán végignézték, ahogy saját társaik és vezetőik százait heteken, hónapokon belül egyik napról a másikra indoklás nélkül úgy dobták ki akár több évtizedes szolgálat után, mint a rongyot. Most végignézik szó nélkül a teljes jogfosztásukat, a kiszolgáltatottá tételüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha számba vesszük, hogy az Alaptörvény átírásakor a rendkívüli jogrend megváltoztatásával, erőszakos cselekmények nélkül is főszabályként be lehet majd vetni mostantól a Magyar Honvédséget saját állampolgáraival szemben is, én csak remélni merem, és kívánom nekik és az egész országnak, hogy egy ilyen esetben ne csendben tűrjenek és végrehajtsanak, hanem tudják, hogy az esküjük mit jelent.

Végezetül, államtitkár úr, tisztelt fideszes vezérszónok asszony, azt mondják, hogy a rugalmasság miatt kell ez a szabály. Hazudnak. Önök is tudják. Itt ezt most mondom: hazudnak. A honvédek jogállásáról szóló törvény alapvetően a honvédség békeidőben történő működtetéséről szól. Arról szól, hogy milyen jogaik, kötelességeik vannak az ott szolgálóknak, hogy milyen előmenetelük, milyen fizetésük, milyen szabadságuk van, hogy kinek a parancsát milyen módon kell végrehajtaniuk, és mi védi őket például a törvénytelen parancsok végrehajtása alól. Önök tudják a legjobban, hogy rendkívüli jogrend idején ezeknek a szabályoknak az Alaptörvény alapján a nagy része felfüggeszthető, és kellően rugalmasan lehet a Magyar Honvédséget háború esetén kellő rugalmassággal irányítani és vezetni. Önök azt hazudják, hogy ez a rugalmasság kell, hogy a honvédséget békeidőben is működtetni tudják. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem igaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nemhogy békeidőben, de háborúban sem lehet ezekkel az emberekkel mindent megtenni. Nagyon remélem, hogy viszonylag belátható időn belül lesz olyan Országgyűlése ennek az országnak, amely ezt a szégyenteljes Alaptörvényt és ezt a ma tárgyalt törvényt úgy hajítja ki az ablakon, ahogy van, és oda küldi, ahol a helye van, a szemétdombra, és helyreállítja mind a katonák jogállását, mind pedig a megbecsülésüket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.)