Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredményt még sokféleképpen fogjuk értelmezni, egy azonban bizonyos: a népszavazás zökkenőmentesen zajlott le. Köszönet illeti azokat, akik a Belügyminisztérium részéről, önkormányzati tisztségviselőként vagy akár önkéntesként részt vettek a lebonyolításban, és akik az eddigi leggyorsabb feldolgozást biztosították. Ebben talán egyetérthetünk. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Másrészt ejtsünk szót egy bukásról is. A közszolgálati Magyar Televízió közszolgálatiságból megbukott vasárnap este: nem számolt be az eredményekről. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Most pedig, tisztelt képviselőtársaim, tényleg nézzük a népszavazás eredményét, mert a vita végül is erről folyik. A törvény teljesen egyértelműen mondja ki, hogy eredményes a népszavazás akkor, ha az összes szavazó 25 százalékát elérő egynemű szavazat érkezik. Nincs 25 százalék egynemű szavazat, ezért a népszavazás eredménytelen volt. Ettől kezdve lehet ezt színezni, tisztelt képviselőtársaim, ahogy azt a Fidesz teszi, hogy milyen fantasztikus siker, hogy a két igen többségbe került. Akik ezt a népszavazást kezdeményezték, megbuktak, mint az ólajtó. A Fidesz pedig, tisztelt képviselőtársaim, csinált egy hátraarcot a korábbi véleményéhez képest, és ezenközben hanyatt esett. Ez történt, ez a valóság. Ezek a tanulságai ennek a népszavazásnak.

A két kérdés megítélése természetesen különböző lehet. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: ez egy végiggondolatlan, felelőtlen, káros kezdeményezés volt, nem véletlenül beszélt mindenki kényszerpályáról, csak a napi, pillanatnyi, rövid távú politikai haszonszerzés érdekében voltak olyanok, akik megkíséreltek ráülni erre a vonatra, és voltak olyanok, akik ennél lényegesen felelősebben gondolkodtak, és vállalták a saját véleményüket. Vonatkozik ez természetesen a választópolgárokra is, azzal a különbséggel, hogy közöttük volt, aki igennel szavazott, volt, aki nemmel - mind a két véleményt tiszteletben kell tartani -, az azonban bizonyos, hogy nem győztek a kezdeményezők, mert eredménytelen volt a népszavazás. Ezt lehet csűrni, lehet csavarni, egy azonban bizonyos, ami a határon túli magyarokat illeti, nem ez a megoldás.

A megoldás valahol ott keresendő, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a szülőföldjükön találják meg a számításukat, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az európai uniós tag Magyarország segítse elő a határon túli magyarok minél nagyobb részének európai uniós csatlakozását és ezzel számukra az európai uniós állampolgárság megszerzését, és mit tudunk tenni annak érdekében addig is, hogy a határon átnyúló gazdasági együttműködéssel segítsük azt, hogy a határainkon kívül élők életfeltételei, gazdasági lehetőségei jobbak legyenek. Mert nekünk valójában erről a kérdéskörről kellene vitatkoznunk itt is és a MÁÉRT-en is, és ezen kívül érdemes megbeszélni, megtettünk-e eddig mindent annak érdekében, hogy segítsük őket nyelvük, kultúrájuk megőrzésében, és hogy erősítsük őket addig is, amíg mindnyájan, a Kárpát-medencében élő magyarság, a magyar nemzet tagjai nem leszünk az Európai Unió állampolgárai is. Ez - és ebben egyetértek miniszterelnök úrral - a korszerű válasz erre a kérdésre.

Az, hogy érzelmi alapon közelítünk a kérdéshez, hogy feltépjük Trianon sebeit, hogy a jövőre nézve újabb sebeket ejtünk, az rossz megoldás, alkalmatlan megoldás, és csak egyetlen következménye lehet - ami be is következett -, ismét egy kérdés, amiben élesen megosztott a magyarság, erről szól a szavazás eredménye, és ez a megosztottság, amit önök már kiterjesztettek annak idején a határon túli magyarságra is - megjegyzem, az erdélyi választásokon szintén megbuktak az önök törekvései -, nos, ez a megosztottság sajnos megjelent már a határon túl és a határon innen élő magyarok körében is. Ez az, amit a politikának a jövőre nézve kezelnie kell.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)