Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Itt a végén már tényleg általános iskolai osztályt sem lehetne indítani, annyian maradtunk itt az utolsó napirendre. Hosszú nap van mögöttünk, de környezetünk és természetünk védelme és ennek megőrzése alapfeltétel. Az élővilág az emberek egészsége és az életminőség szempontjából a mai alkalommal is többször fölmerült.A természeti területek és értékek a nemzeti vagyon pótolhatatlan részét képezik, ezért kötelességünk a természeti örökség és a biológiai sokszínűség védelmezése. Természeti erőforrásainkkal takarékos és észszerű módon kell bánnunk, enélkül az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia nem fenntartható. A mulasztás súlyos következményekkel járhat, veszélyeztetheti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Úgy gondolom, a környezet és a természet védelmének szempontjából a javaslatnak rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a módosítások egy átlátható és pontos struktúrát szorgalmaznak.

Az előterjesztés tartalmazza a környezetvédelmi törvény 48/E. § zajtérképekkel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításait, valamint a környezetvédelmi törvény és a környezeti zaj- és rezgésvédelem egyes jogszabályairól szóló kormányrendelet közötti összhangot teremti meg. A javaslatnak köszönhetően megújul az OKIR adatszolgáltatásának a módja. Jelenleg a természetes személyeknek nem kötelező a környezetvédelmi adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése.

Az elmúlt három évben a környezetvédelmi hatóságok adatai alapján természetes személy részéről azonban nem történt papíralapú adatszolgáltatás, ugyanis az évi közel 300-400 fő természetes személy adatszolgáltató az OKIR-ban az elektronikus adatszolgáltatást veszi igénybe. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak kismértékű adminisztrációs tehercsökkentést jelent.

A módosítás továbbá kimondja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételéről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz.

(0.50)

Az előterjesztés a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatóságnak a döntés rendelkező részében fel kell tüntetnie a szakkérdés vizsgálatának tényét, a vizsgálat eredményét, valamint az az alapján meghozott egyedi előírásokat. A döntés indoklási részének pedig tartalmaznia kell a szakkérdés vizsgálata során tett megállapításokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján előkészített törvénymódosítás a környezetvédelmi törvényben és a természetvédelmi törvényben már részben meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő. A környezetvédelmi törvény szerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A javaslatnak köszönhetően eltörlésre kerül ez a rendelkezés, hiszen a sürgősségi megkeresés intézménye érdemben nem rövidíti az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet ró a hatóságra.

A módosítás által a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely szerint a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos, részletes szabályokat, ideértve az e területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a gazdasági célú hasznosítását.

Az előterjesztés további célja az egyes eljárási szabályok felülvizsgálata, amely a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély visszavonására vonatkozik. A rendelkezést a gyakorlatban a hatóságok úgy alkalmazzák, hogy az öt év lejárata esetén is csak abban az esetben vonják vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel, ez azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, tehát az öt év lejárta esetén az ügyfél nyilatkozata hiányában is szükséges az engedély visszavonása.

Az egyezség jogalkalmazás, továbbá az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-ai 2014/52/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel való összhang biztosítása érdekében indokolt a környezetvédelmi törvény pontosítása.

A javaslat 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának (2) bekezdése környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú. A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének kiemelt szerepe van. Jelenleg az önkormányzatok nagyobb része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és a kerti hulladék égetését, azonban még számos településen ugyan időben korlátozottan, de lehetőség van erre a környezetet veszélyeztető tevékenységre. Minden biomassza, így az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése komoly levegőszennyezéssel jár, a kisméretű részecske, a 10 mikronos por, illetve a 2,5 mikronos por a szennyezés egyik, a helyi levegőminőség szempontjából meghatározó forrása. Számos méréses vizsgálat igazolja, hogy körülbelül 50 kilogramm avar elégetése egy egész kistelepülés levegőjét elszennyezheti.

A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását szolgálja, de járulékos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségügyi kockázatát is csökkenti. A rendelkezés következésképpen összhangban áll a kormány által februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervvel, és erősíti azon konkrét tettek sorát, melyre a kormány vállalkozott.

Nem utolsósorban a javaslat szabályozza, hogy a védelemben részesülő állat- és növényfajok esetében három évig nem kaphat tartási engedélyt olyan személy, akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak vagy bírsággal sújtottak. A szabályozás túl szigorú, gátolja, hogy az egyébként jogszerűen tartott egyedekre vonatkozó tartási engedélyek meghosszabbíthatóak legyenek. A módosítás alapján a szankció nem terjed ki a jogszerűen tartott egyeddel és annak utódjával kapcsolatos kérelmek elbírálására.

A természetvédelmi törvény módosítása az állampolgárokra nézve kedvezőbb szabályt állapít meg, adminisztratív tehercsökkentést eredményez, valamint megfelel annak ez elvárásnak, hogy a szankcióknak arányosnak kell lenniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a fentiekre tekintettel támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)