Készült: 2024.04.26.05:43:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

208. ülésnap (2009.05.05.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Rubovszky György (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:40


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én nem kívánom magát a törvényjavaslatot részletesen ismertetni, mert hisz azt már előttem többen megtették, különös tekintettel az államtitkárra az expozé során. Én is szeretném bejelenteni, a Fideszhez hasonlóan, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt sem támogatja a törvényjavaslatot.

Engedtessék meg, hogy először is Frankné Kovács Szilvia képviselő asszony egy megjegyzésére térjek ki, és tulajdonképpen ez a lényege a mi tiltakozásunknak is. A képviselő asszony azt említette, hogy a törvényjavaslat előkészítése során sem a közjegyzők, sem a bírák nem emeltek szakmai kifogást, és így egyetértéssel hozta létre a szakma ezt a törvényjavaslatot. Hát ez nem felel meg a valóságnak. Annál is inkább, mert tudomásom szerint a legmagasabb bírósági igazgatási szervezet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sem támogatja a törvényjavaslatot; többségbe kerültek a nemek. Többségbe kerültek a nemek, és az az álláspontja ennek a magas bírói testületnek, hogy az igazságszolgáltatás megcsonkítását jelentené az, ha a fizetési meghagyási eljárás bírói hatáskörből kikerülne.

A tegnapi nap folyamán, amikor a Parlamenti napló foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, akkor a felvezető műsorban behozták dr. Gatter László elnök úrnak, a Fővárosi Bíróság elnökének a nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat számomra egyértelműen azt jelenti, hogy nem elméleti megközelítés alapján nyilatkozott az elnök úr, hanem mint igazgatási feladatokat végző bírósági vezető. Kizárólag azért ünnepelte a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését, vagyis, hogy bírói hatáskörből közjegyzői hatáskörbe kerül az egész fizetési meghagyási eljárás, mert ahogy ő fogalmazott, így a fizetési meghagyással foglalkozó személyek felszabadulása folytán ők aktívan részt tudnak venni a peres eljárásokban.

Tisztelt Országgyűlés! Itt van az alapvető problémánk. A mi számításunk szerint ez az államnak hozzávetőleg 3,5-4 milliárd forintos kiesést fog jelenteni, ha a fizetési meghagyási eljárás első fokon illetékmentes lesz, mert hisz az állampolgárnak nem lesz olcsóbb, ő közjegyzői díjat fog fizetni, eljárási díjat fog fizetni, de viszont az állam ettől a hihetetlenül nagy bevételtől elesik.

És akkor csak azt az egy kérdést kellene most boncolgatnunk, hogy magában az előterjesztésben is szerepel az indokolásban, hogy két megye van alapvetően érintve ilyen nagy személyi problémával, tehát ilyen nagy ügymennyiséggel, és ezért túl nagy a bírósági dolgozók leterhelése, vagyis a főváros és Pest megye. Ha gazdálkodó szemmel néztük volna ezt meg, akkor minden további nélkül megoldható lett volna, hogy úgy a Fővárosi Bíróságot, mind a Pest Megyei Bíróságot megerősíteni úgy létszámmal, dolgozóval és infrastruktúrával, hogy ez az igazságszolgáltatási egység változatlanul megmaradhasson. Ilyen körülmények között gyakorlatilag majd mindenfajta mellékes eljárást, ami eddig bírói hatáskörbe tartozott, ki lehet adni azon az alapon, hogy nem tartozik közvetlen pontos bírói mérlegelés alá, ahogy ez a törvényjavaslat hivatkozik.

(10.30)

Azért itt is nagyon furcsa dolgok vannak, mert a fizetési meghagyási eljárásban az ellentmondási határidő alatt lehet akár részletfizetési, akár halasztási kérelmet előterjeszteni, ami igenis mérlegelési kérdés, és azt igenis a közjegyző dönti el. Tehát nem igaz, hogy kizárólag csak formális eljárásról van szó. Ugyanakkor, és ezt majd a későbbiek során kereszténydemokrata képviselőtársam részleteiben is ki fogja fejteni, ahogy a bírák kizárásánál a bírósági vezető kizárja az egész bíróságot, itt a közjegyzői eljárás során ilyen lehetőség nincs. Tehát itt azért a kizárási eljárás és így a tisztaság iránti érdekvédelem erősen sérül ebben a törvényjavaslatban. A törvényjavaslatnak azt a részét, ami a fizetési meghagyásos eljárás gyorsítását támogatja, minden további nélkül el tudjuk képzelni, de úgy, hogy erre a gyorsításra kizárólag bírósági hatáskörben lebonyolított fizetési meghagyások során kerüljön sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még egy megjegyzést tenni. Nagyon furcsa és nagyon rossz gyakorlat kezd kialakulni. Vitányi képviselő úr már említette az előbb, hogy az illetékességi jogszabályok módosítására kerül sor abban a törvényjavaslatban, amelynek az a címe, hogy fizetési meghagyási eljárás. Magát a rendelkezést nem támadom, de a törvényhelyet, ahol ezt megteszi a kormány, egyszerűen elképzelhetetlennek tartom. Itt az illetékességi szabályok fejezetéről beszélnék.

Tisztelt Országgyűlés! Messzemenőkig támogatjuk, hogy a Fővárosi Bíróság, Pest Megyei Bíróság, Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét megpróbálja a törvény feloldani, de nem ebben a törvényben kellett volna ezt megtenni, hanem egy Pp.-módosításban. Ez jogbizonytalansághoz vezet, ha itt más néven szereplő törvényjavaslatokba olyan rendelkezéseket csempészünk be, ami egyáltalán nem odavaló. Ilyen körülmények között változatlanul azt állítom, hogy a korábbi Pp.-módosítással kapcsolatos eljárásban, annak korszerűsítésével ez a probléma megoldható lenne. Maradni kellene az igazságszolgáltatási egységben, bírósági hatáskörben ennek az eljárásnak.

Felmerült az a kérdés is az alkotmányügyi bizottság előtt, hogy a bíróságok informatikai szempontból nincsenek erre felkészülve. Ezt azért tartom elképesztőnek, mert tudomásom szerint egészen jól működik a cégbírósági eljárás, ami nem vagylagosan papír alapú vagy elektronikus, hanem kizárólag elektronikus, és igenis az Országos Igazságszolgáltatási Tanács iránymutatásával a bíróságok tökéletesen el tudják látni azt a lényegesen komplikáltabb informatikai feladatot, amit ott meg kellett oldani. Úgyhogy ezt minden gond nélkül, kellő odafigyeléssel és kellő átgondolással meg lehetett volna szervezni. Kétségtelenül azt kell megnézni, hogy egyes túlterhelt bíróságok terheit hogyan lehet enyhíteni, de például a fizetési meghagyás az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson belül egy központi informatikus részleggel, ahogy ezt maga a törvényjavaslat is a közjegyzői kamarák központi informatikus rendszerére telepítené, megoldható lenne, és akkor nem szednénk szét ezt az egységes ágazatot.

Még egyszer: mi nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai