Felszólalás adatai

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A parlament hosszú évek óta rendszeresen napirendre tűzi az Állami Számvevőszék éves munkájáról szóló jelentést, és rendszerint, sőt szinte kizárólagosan elismerően és egyhangúlag elfogadja, méltatja legfőbb ellenőrző szervének tevékenységét.

A Jobbik-frakció nevében én most ezt a nemes hagyományt - idézőjelbe mondom, nemes hagyományt - meg fogom szakítani, és a kritikai véleményem alapján nem fogom javasolni a tisztelt Háznak a jelentés elfogadását, azért, mert szembe kell néznünk a valósággal, ahogy ezt a miniszterelnök úr helyesen hangsúlyozta, és a valóság nem olyan szép, mint ahogy itt az eddigi vezérszónoki, számvevőszéki bizottsági többségi véleményekben ez elhangzott.

A kritikai véleményemet három pontban fogalmazom meg, foglalom össze. Azért csak háromban, és azért nem megyek bele jobban a részletekbe, mert a rendelkezésemre álló idő korlátozott. Az első problémakör, ami miatt a Jobbik-frakció nem ért egyet a jelentés elfogadásával, az az, hogy az Állami Számvevőszék tavaly sem teljesítette az alkotmányban deklarált feladatainak egy részét. Kérem szépen, mi mindannyian esküt tettünk itt májusban arra, hogy az alkotmányt megtartom és megtartatom. Nem lehet negligálni az alkotmányban rögzített hatáskört és a vele párosuló feladatot akkor sem, ha egyébként az az előírás, az a normaszöveg más szempontból vitatható.

(10.30)

Én Domokos László elnök úrnak ezt félhivatalosan, kollegiálisan említettem, sőt a bizottsági ülésünkön is szóba került az ő meghallgatásakor, hogy itt egy hosszú évek óta fennálló anomáliáról van szó. Őszintén szólva lehet, hogy naiv voltam, gyakran mondják rám, hogy naiv vagyok, azt gondoltam, hogy ő mint újdonsült elnök nem fog azonosulni ezzel a jelentéssel, hiszen valóban, ahogy itt elhangzott, neki de facto nem volt köze a Számvevőszék tavalyi tevékenységéhez. Úgy látom azonban, hogy ő végül is a kontinuitást választotta, hiszen itt az elődeit megemlítette, még személy szerint engem is, amit köszönök. Sajnos, nem tudom viszonozni, mert a 2009-es tevékenységhez neki nem volt köze. Majd talán egy év múlva lesz módom viszonozni ezt az elismerést. Nos tehát, a kontinuitást választotta, és bevállalta pestiesen szólva azt a feladatteljesítést, azt a produkciót, amit a Számvevőszék a múlt esztendőben nyújtott.

Itt ez az ominózus előzetes ellenőrzés az egyik gond, ami már ezelőtt 18 esztendővel is napirendre került ebben a Házban. Akkor - egy már szerencsére itt nem lévő párt jóvoltából - sokat rugózott ezen a problémán az akkori Országgyűlés. Alkotmánysértőnek nevezte a Számvevőszék tevékenységét, hozzáteszem, igaza volt, és ez a helyzet azóta sem változott meg. Ezt a problémát megpróbáltam a Számvevőszék érdekében is, mindannyiunk érdekében is megoldani egy alkotmánymódosító indítvánnyal, ami az alkotmányügyi bizottság előtt volt. Érdekes módon ezt nem utasították el, hanem tartózkodással fogadták, ami persze egy "lájtos" elutasításnak is felfogható. De nem is ez a lényeg. Az a lényeg, hogy olyan döntés született, hogy a Számvevőszék hatáskörében tartja, hatáskörébe tartozónak tartja 2010 szeptemberében a parlament alkotmányügyi bizottsága az előzetes ellenőrzés végzését. Tehát van egy hatályos alkotmányos normaszöveg, van egy úgymond politikai parlamenti állásfoglalás, hogy ezt csinálni kellene, és a Számvevőszék nem csinálja. Ez egy létező probléma. Erről illett volna beszámolni a jelentésben.

Mindezt nem mondtam volna el akkor, ha az elnök úr akár a szóbeli kiegészítésében, akár a jelentésben vagy akár annak valamiféle előszavában szót ejt, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Ő azt a klasszikus wittgensteini felfogást választotta, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. Elhallgatta, elhallgatja a Számvevőszék azt, hogy negligálja a hatályos alkotmány előírásait. Nem él hatáskörével, nem tartja be a feladatokat. És nemcsak ezt az előzetes ellenőrzést, hanem az állami tulajdonban, résztulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyongyarapító, vagyonmegőrző tevékenységéről sem számol be; azt gondolom, azért, mert nem végez ilyen tevékenységet.

Tehát az első problémakörben ezek a gondjaink vannak - a frakció nevében beszélek - a Számvevőszék múlt évi tevékenységével. Hadd idézzem mindannyiunk emlékezetébe az első Számvevőszékre vonatkozó passzust, ami úgy fogalmazott anno 1870-ben, hogy a Számvevőszék elnöke felelős mindazokért a mulasztásokért, amit ő maga követett el, vagy amikről - tudomása lévén róla - a parlamentet tájékoztatni elmulasztotta. Itt arról van szó, kedves számvevőszéki elnök úr, hogy ön elmulasztotta tájékoztatni a parlamentet arról, hogy önhibáján kívül a Számvevőszék nem tudja teljesíteni alkotmányos feladatait. Abban a hitben tartja a parlament többségét, hogy itt minden rendben van, ferencjóskásan szólva: "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve". Ahogy hallottuk a Fidesz vezérszónokától, hallottuk az MSZP vezérszónokától, aki már közben nincs is itt, tehát nagyszerűen mennek a dolgok, erről tanúskodik az elmúlt másfél évtized.

A jelenlegi kormányzó párt, kormánykoalíció meg az előző vezető kormánypárt együttes erővel söpörte a szőnyeg alá azokat a problémákat, amiket a Számvevőszék 20 éve nem tud megoldani. Több mint 40 törvény szól a Számvevőszékről. Jó lett volna erről beszélni. Új parlament van. A képviselőknek majdnem a fele új. Hát miért nem tájékoztatta a Számvevőszék arról a képviselőket, hogy mennyi feladata van, és ezek közül miket végzett el? Nem biztos, hogy ez egy fölösleges információ lett volna, hogy bizonyos törvényi előírásokat miért nem végez el. Persze, hogy mindent nem lehet elvégezni, ez teljesen világos, például az államháztartás számviteli rendjének figyelemmel kíséréséről sem számol be a Számvevőszék. Pedig nagyon fontos lenne. Tegnap volt alkalmam a jelen lévő államtitkár úrral itt polemizálni. Azonnali kérdést tettem fel arról, hogy mi mennyi, mennyi a hiány. Ezek az államszámvitel szabályozatlanságából fakadó anomáliák, és erről évről évre egymást győzködjük, és nem tudja a közvélemény, az adófizető állampolgár, hogy miről beszél a parlament.

A Számvevőszék a saját tervének teljesítéséről számol be. Rendben van, kérem, a terv az ÁSZ belügye. Az ÁSZ-nak nem a terv teljesítéséről kell beszámolni, ez nem tervgazdálkodás, hanem a törvények által meghatározott feladatokhoz képest kell bemutatnia, hogy milyen tevékenységet végzett. Itt említem meg, ebben a blokkban azt is, hogy közérdekű bejelentések vizsgálatával minek foglalkozik a Számvevőszék. Nincs ilyen feladata. Három vagy négy oldal erről szól a jelentésben, hogy nem tudom, hány száz közérdekű bejelentés volt. A Számvevőszék nem hatóság, nem tudja elintézni a közérdekű panaszokat. Legfeljebb postás, továbbítja valakinek, hogy majd foglalkozzon vele ő. Ez egy fölösleges feladat. Amit szeret, azt csinálja, amit csinálni kéne, azt meg nem szereti. (Babák Mihály: Ez butaság.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy jelezzem, hogy újabb felszólalásra bejelentkezett, a lehetőséget meg fogja kapni, és akkor mondja el a véleményét megfelelő formában. Erre kérem.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Éppen odaértem a második problémakörben, hogy módom van Babák Mihály képviselőtársam figyelmét arra fölhívni, hogy a független könyvvizsgáló, amit említett, nem a gazdálkodást ellenőrzi, Babák képviselő úr. A pénzügyi beszámoló korrektségét ellenőrzi, a gazdálkodás milyenségéről nem mond véleményt. Ön helytelenül értelmezi a független könyvvizsgáló feladatát. Tudniillik az, hogy a Számvevőszék azokkal a támogatásokkal, közpénzekkel jól sáfárkodik-e, amiket a parlamenttől kapott, a könyvvizsgáló nem vizsgálja. Ezzel szemben ezt a bűvös kapacitás kifejezést is volt szíves idézni a Fidesz vezérszónoka, hogy csökkent a kapacitás. Kérem szépen, minden szervezetben van alaptevékenységet végző létszám, és van kisegítő tevékenységet végző. Ez teljesen természetes, az Országgyűlés is így működik. Ugye, nem tudnánk működni akkor, ha minket a hivatal és a többi munkatárs nem segítene.

Nem az a kérdés, hogy a Számvevőszéknél van-e kisegítő létszám - support staff nemzetközi kifejezéssel -, hanem hogy mekkora ez a létszám. Ha az ön által idézett revizori ellenőri napokat nézzük, az 54 800 ellenőri napot visszaosztjuk azzal a számmal, ami a ledolgozható napokat jelenti a naptári időszakon belül, ez durván a fele, azt hiszem, 185 nappal számol a Számvevőszék, akkor kapunk egy számot, ami mindösszesen körülbelül 300 fő. Ez azt jelenti, hogy - a Számvevőszék múlt év végi létszáma a jelentés szerint 542 fő, ez csökkenő tendenciát mutat, mert volt ez 600 fölött is, nos tehát, ez azt jelenti, hogy - durván 240 körüli alkalmazott vagy köztisztviselő nem ellenőri tevékenységet végez, hanem valami mást. Ezek fontos tevékenységek, jogászok, informatikusok, könyvtárosok, et cetera, ezekre szükség van. De vajon ennyire van-e szükség?

Ha a nemzetközi összehasonlítást nézzük, akkor itt egy óriási túlfoglalkoztatottság van, egy puffer vagy kapacitáskihasználatlanság, hiszen ez az arányszám, ami a Számvevőszéknél 40 százalék vagy afölötti. Nem Finnországot mondom vagy a skandináv országokat, mert talán messzire vannak tőlünk, de itt van Szlovénia. Szlovéniában ez 30 százalék alatti, 28 százalék körüli a support staff aránya.

(10.40)

Ha csak a szlovén szintet vetítem ki a Számvevőszékre, akkor legalább 80 fős túlfoglalkoztatottság van. Ilyen helyzetben arról beszélni, hogy kapacitáscsökkenés és támogatáscsökkenés van...

Nagyon nem szép az, hogy a Számvevőszék honlapján... - nem a jelentésében, hanem a honlapján - a mai helyzetben, amikor válság van mögöttünk, vagy éppen benne vagyunk - nem is tudom, hogy fejezzem ki magam -, 24 darab gépjárművet üzemeltet az Állami Számvevőszék. Összehasonlításképpen hadd mondjam el, kedves képviselőtársaim, hogy a Bundesrechnungshof 2 darab gépkocsit használ. Az ÁSZ meg 24-et! S ha már itt tartunk, azt is megemlítem: morálisan vagy arányérzéket tekintve helyeselhető-e az, hogy hét vezetőnek van korlátlan mobiltelefon-használati lehetősége? Ezek kommunisztikus elvek! Korlátlan mobiltelefon-használat hét vezetőnek! Miért?

A harmadik problémakör, ami miatt én magam és a frakcióm nem tudja elfogadni ezt a jelentést: a Számvevőszék vagy szemérmesen mást közöl az Európai Unióval, vagy nem tudja, mit közöl az Európai Unióval, és mást csinál itthon. Babák Mihály képviselő úr méltatta az átfogó ellenőrzéseket, hogy milyen jó az, hogy ezt csinálja. Tisztelettel jelentem Babák képviselő úrnak, hogy az Európai Uniónak a Számvevőszék ilyen típust nem jelentett. Az Európai Unió úgy tudja, hogy az ÁSZ kétféle ellenőrzést végez, a pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést, a financial auditot és a teljesítményvizsgálatokat, merthogy nincs is más, a szakmai sztenderdek ezt a két típust ajánlják. Az ÁSZ egy harmadikat csinál, ami egy kicsit a népi ellenőrzésre hajazó típus, ami nem egészen világos, hogy mire jó. Hogy mire jó, azt az az érdeklődés is mutatja, ami tavaly fogadta a Számvevőszéknek az átfogó ellenőrzésekről szóló jelentéseit: egyetlenegy parlamenti bizottság sem tárgyalt meg egyetlenegy ilyen jelentést sem. (Babák Mihály: Ez miért az ÁSZ hibája?) Az egy külön kérdés, hogy kinek a hibája, én csak a tényeket mondom. Nem érte el a parlamenti bizottságok ingerküszöbét ez a bizonyos átfogó ellenőrzési jelentés.

Európában az a gyakorlat kezd meghonosodni, hogy a számvevőszékek mérik az ellenőrzésük társadalmi hasznosságát. Közpénzeket kapnak a saját parlamentjüktől, hogy közérdekből ellenőrizzék a közvagyon, a közpénzek elköltését, és mérik, hogy megéri-e a parlamentnek - mondjuk - évi 7 milliárd forinttal támogatni a Számvevőszéket, mi jön ebből vissza, mi ennek az outputja, hol a hatékonyság. Nehéz azt kifejezni - de lehet közelíteni -, hogy hányszoros hozam származik abból a támogatásból, amit a parlamenttől kap a Számvevőszék. Arra biztatnám a Számvevőszék új elnökét, hogy törekedjen ebbe az irányba is, és próbálja meg mérhetővé tenni és az eredményesség szempontjából megítélni azt, hogy az ellenőrzési tevékenység mekkora haszonnal jár.

Tisztelt Országgyűlés! Még azt a kérdést szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy jelenleg a közpénzek ellenőrzése Magyarországon roppant ellentmondásos, hiszen a független pénzügyi ellenőrzésnek egy funkcióját betelepítette a parlament a kormányon belülre, és a kormány belső ellenőrzési szerveivel is kvázi független pénzügyi ellenőrzést végeztet, ami egy szakmai nonszensz, ami a világon sehol nincs, ugyanis a belső ellenőrzés nem lehet független a minisztertől vagy attól a szervezettől, amelyiket ellenőriznie kell. Mégis tiszteletreméltó az a tevékenység, amit a zárszámadási ellenőrzési jelentésből kiolvashatunk, hogy a legtöbb minisztériumnak ez a szervezeti apparátusa végez ilyen tevékenységet. A Számvevőszék jelentéséből sajnos nem lehet egyértelművé tenni, hogy ezeket a belső ellenőrzési jelentéseket úgy teszi függetlenné, hogy megnézi azok színvonalát.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Három csoportban próbáltam bemutatni azokat az indokokat, amelyek alapján a Jobbik frakciója nem ért egyet ezzel a beszámoló jelentéssel. Nemcsak a Számvevőszék problémája ez, hanem a parlamenté is, és főleg azoknak a pártoknak a problémája, amelyek másfél évtizede itt ülnek, és nem próbálták megoldani ezeket a gondokat, azt például, hogy 1989 óta van hatályban ez az ominózus alkotmányos normaszöveg, miközben Európa elment mellettünk. Nincs még egy olyan számvevőszék Európában, az Európai Unióban, amelynek ilyen régi, még állampárti eredetű a számvevőszéki törvénye.

A Számvevőszéknek nincs versenytársa Magyarországon, nem úgy vizsgál, mint a példaképként már említett NAO, a National Audit Office az Egyesült Királyságban, amelyik a piacon versenyez a Big Fourral és másokkal. Nincs versenytársa, és ez a versenytárs nélküli helyzet talán egyfajta elkényelmesedést idézett elő a számvevőszéki tevékenységben. Én ezt az elkényelmesedett állapotot szeretném a kritikai megjegyzéseimmel megváltoztatni és arra biztatni az Országgyűlést, hogy ezt a jelentést most ne fogadja el azért, hogy a problémákat mielőbb orvosolni lehessen.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)