Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye az Alapvetések D) cikkében a következőképpen fogalmazza meg a magyar nemzetpolitika fundamentumát: „Magyar­ország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvénynek ez a megfogalmazása jelentős mértékben különbözik az azt megelőző alkotmány megfogalmazásához képest, amely azt a szófordulatot használta, hogy „felelősséget érez”. Azt gondolom, ez egy minőségi alkotmányos változást jelentett. Ez az alkotmányos és alaptörvényi fundamentuma a magyar, a magyarországi nemzetpolitikának, és ezt valósította és valósítja meg a kormány 2010 óta. Azt gondolom, nyugodtan kijelenthetjük és megfogalmazhatjuk azt, hogy a 2010. évet követően a magyar kormány paradigmaváltást valósított meg a nemzetpolitika területén. Ennek a paradigmaváltásnak a következményeképpen megvalósulhatott, létrejöhetett a kettős állampolgárság intézménye, ezen keresztül pedig közjogi értelemben nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a magyar nemzet újraegyesült, újraindult a MÁÉRT intézményrendszere, és azt gondolom, az egész nemzetpolitikai intézményrendszer tekintetében, ha nem is mondhatjuk azt, hogy teljes mértékben véget ért az intézményrendszer teljes kiépítése, de talán nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszer kiteljesítése és teljes kiépítése elindult. Ebbe az új rendszerbe illeszkedett és illeszkedik bele a Bethlen Gábor Alap, illetve ennek az alapnak, alapkezelőnek a működése, tevékenysége, amelyet a Szülőföld Alap jogutódjaként hozott létre a kormány azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyar­országgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint erősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását, megmaradását.

(10.00)

Természetesen, miközben a BGA 2013. évi beszámolójáról vitatkozunk és ezt az előterjesztést tárgyaljuk, tudnunk kell akár pozitív, akár negatív előjellel ‑ ellenzéki képviselőtársaim egy része ezt néha negatív előjellel mondja ‑, hogy a Bethlen Gábor Alapon kívül is vannak nemzetpolitikai támogatások, egyéb minisztériumi támogatások. Ezek szintén jelentős mértékben bővítik a nemzetpolitikára fordított és fordítandó magyar állami, kormányzati támogatásokat, ezzel szélesíteni és erősíteni a magyar nemzeti közösségek szülőföldön való megmaradását, boldogulását, és nemcsak az egyéni jogaik, hanem a kollektív, közösségi jogaiknak is az érvényesülését és megvalósulását.

Most nem szeretném megismételni, bár nálam is le vannak írva ezek a számok, így megismételhetném, amelyeket előttem többen nagyon részletesen ismertettek a BGA pénzügyi helyzetével, pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatosan, pusztán csak összegzésképpen szeretném jelezni, hogy a beszámolóban nagyon pontosan megfogalmazva, kimutatva az szerepel, hogy az alap 2013. évi bevételei 15,7 milliárd forintot tettek ki, a kiadások 15,3 milliárdot jelentettek, így a kiadási megtakarítás 664 millió, 665,6 millió forint pontosabban. Szeretném megemlíteni, hogy a BGA működésre, működtetésre fordított aránya a költségvetéshez képest 5,2 százalékos mértékű, ami, azt gondolom, mindenféleképpen elfogadható, és a törvényi kereteket nagyon is magasan nem kitöltő arányszámot jelent.

Az államtitkár úr is jelezte és a Nemzeti összetartozás bizottsága meg is tárgyalta az Állami Számvevőszék jelentését, vizsgálatát a beszámolóval kapcsolatosan. Azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk tehát az Országgyűlésben, hogy az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szervezete, az Állami Számvevőszék a jelentésében a BGA gazdálkodását, pénzügyi beszámolóját teljes mértékben transzparensnek és elfogadhatónak tartotta. Tehát úgy gondolom, úgy érzem, hogy magának a pénzügyi működésnek, a pénzügyi beszámolónak a része fölött nyilvánvalóan nem lehet és nem kell vitát folytatnunk.

Az egy másik kérdés természetesen, hogy a különböző szakmai programok és a szakmai programok megvalósulása felett lehet és kell vitáznunk. Nagyon röviden hadd említsek meg én is néhány fontos szakmai programot, és azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen a nemzetpolitikai támogatásaink jelentős részét képezi. Így az oktatási-nevelési támogatás, amely több mint 4,4 milliárd forintos támogatást jelentett a 2013. esztendőben.

A Határtalanul!-programról szintén beszéltek többen. Azt gondolom, hogy jelentős mértékű pozitív változás történt az elmúlt esztendőkben, hiszen, ha jól emlékszem, körülbelül háromszorosára emelkedett 2015. évig a Határtalanul!-program. Nem utolsó szempont, hogy 2013-ban majd’ 400 pályázaton keresztül 17 ezer diák vehetett részt ezekben a programokban, és több mint 2 ezer tanár volt jelen ezeken a programokon. Azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon pozitív változás, és azóta ez, hála istennek, folyamatosan növekszik, reményeink szerint el tudjuk érni azt a kitűzött célt, hogy minden magyar általános iskolás gyermek eljusson a határon túli magyar nemzeti közösségeinkhez az iskolai évek alatt állami támogatással.

Szeretném kiemelni én magam is a központi és regionális pályázatokat, amelyek lezajlottak 2013-ban is, illetve ezen belül a „Magyar kultúráért és oktatásért” pályázat felhívásait, amint ez meg volt említve már, 400+200 millió forintos keretösszegben zajlott le. Ezenkívül én magam is szeretném aláhúzni és kiemelni az egyedi támogatásokat, illetve meghívásos pályázatokat. Ezek jelentős mértékben növelték a nemzetpolitikára fordított és fordítható összegeket. Az államtitkár úr kiemelte azt a kitűzött kormányzati célt, amely szerintem rendkívül fontos ‑ bár nem szeretnék belemenni, de nyilván majd a kétpercesekben, illetve a vitában elő fognak jönni azok a szempontok, hogy a szocialista kormányzat nyolc esztendeje alatt milyen nemzetpolitika folyt és milyen nemzetpolitikai támogatások voltak ‑, miszerint az elmúlt években, ezen belül a 2013. esztendőben is jelentős mértékű koncentráció zajlott a tekintetben, hogy a nemzetpolitikailag kiemelt és jelentős intézményeknek a kiszámítható és stabil finanszírozását teremtsük meg.

Azzal természetesen egyetértek, hogy nagyon jó lenne, ha ez még nagyobb keretösszegben történhetne meg. Erre törekednünk kell természetesen az elkövetkezendő időszakban. Nagyon jó lenne, ha sokkal stabilabbá tudna válni ez a finanszírozási rendszer. Azt gondolom, hogy ez egy feladat mindannyiunk előtt, nemcsak a BGA mint végrehajtó szervezet előtt természetesen, hanem a kormányzat, illetve az Országgyűlés számára is ez egy folyamatosan megvalósítandó célkitűzés és felelősség. Így a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatására 5,7 milliárd forint került felhasználásra, illetve az egyedi támogatási kérelmek alapján nyújtott támogatások, amelyek oktatási intézmények támogatására, így felsőoktatási intézmények támogatására, szórványoktatás, kollégiumok, bentlakásos közoktatási-köznevelési intézmények támogatására, ezen túlmenően egyházi intézmények támogatására, kulturális programok és rendezvények támogatására, jogvédő, közösségépítő, kisebbségvédelmi tevékenység támogatására, valamint civil kezdeményezések segítésére, támogatására és beruházások, fejlesztések támogatására fordíttattak. Azt gondolom, hogy ez egy jelentős mértékű változást jelent az elmúlt években az azt megelőző kormányzati ciklusokhoz képest a nemzetpolitikai támogatás területén.

Néhány ilyen kiemelt programot hadd említsek meg, hiszen azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára egy nagyon-nagyon fontos terület, így a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíj programjának a támogatása a Vajdaságban; szintén a Vajdaságban a Szórvány Közalapítvány működésének és az Emmaus Kollégium bővítési munkálatainak a támogatása; a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának a kiszámítható, stabil támogatása ‑ tudjuk, hogy azóta a felújítás is megtörtént. Rendkívül fontos a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet támogatása, amely érdekes módon a szocialisták időszakában egyáltalán nem történt meg. Jelentős mértékben növekedett a támogatás a Sapientia Alapítvány tekintetében, egyrészt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, másrészt a Partiumi Keresztény Egyetem tekintetében. Szeretném azt is megjegyezni, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem működését egyáltalán nem támogatta a szocialista-SZDSZ-es liberális kormány. Azt gondolom, hogy itt is egy jelentős minőségbeli változás történt. Vagy akár említhetném a Pro Civis Polgári Társulás működési költségeinek támogatását a Felvidéken, a mezőségi Téka Szórványkollégium támogatását Erdélyben, és rendkívül örülök annak, hogy a kormány, a kormányunk végre a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium támogatását is jelen esetben, 2013-ban 75 millió forinttal tudta támogatni. Szeretném jelezni Kiss László képviselőtársamnak csak jelzésképpen, nem nagy vitát nyitva ezzel, hogy a szocialisták nyolc esztendeje alatt legalább három költségvetésben nyújtottam be módosító indítványt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium támogatására vonatkozóan, de egyetlenegyszer semmiféle befogadás nem történt.

(10.10)

Az még engem nem is zavart volna, hogy nem fogadják be az én módosítómat, de ha az akkori kormányzat aktívan támogatta volna a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot, akár annak a működését, akár annak ‑ nyilván tudja és ismeri képviselőtársam, hogy milyen állapotok uralkodtak ott az enyedi kollégiumban ‑ a felújítását, akkor én magam ezt egy piros pontként el tudtam volna fogadni, vagy azzal tudtam volna díjazni még a szocialista kormány tevékenysége területén is.

Csángó oktatási program támogatása: szintén egy kiemelt egyedi támogatás volt 2013-ban. Illetve az imént említett területeken ‑ nem ismételném meg ezeket a területeket ‑ a meghívásos nemzeti jelentőségű programokra történt támogatások is, azt gondolom, hogy mindenféleképpen kiemelendők és aláhúzandók.

Szeretném végezetül a Magyarság Házára irányítani figyelmünket, amelynek a programstratégiája az értékmentés, értékteremtés és találkozások jegyében fogalmazódott meg, többek között a 2013. esztendőben is a Magyarság Házának a kialakítása, átalakítása, felújítása és ennek a programstratégiának az infrastrukturális háttere megteremtése zajlott a finanszírozás tekintetében is. És azt gondolom, hogy amikor ott a kihelyezett bizottsági ülésen együtt is megtekinthettük ezt a házat, illetve ezt a kiállítást, mindannyian pozitívan értékeltük a kormányzati erőfeszítéseket a Magyarság Házának a működtetése területén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján, az ismertetett szakmai beszámoló alapján, illetve az Állami Számvevőszék érintett jelentése alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja ennek a beszámolónak az elfogadását, erre biztat minden frakciót, és kérem, hogy az elkövetkezendő időszakban is segítsük és támogassuk a Nemzetpolitikai Államtitkárság, illetve a BGA, a Bethlen Gábor Alap kiszámítható és stabil működését.

Köszönöm szépen a Bethlen Gábor Alap munkatársainak az eddigi erőfeszítéseit és munkálkodását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Fuzik János tapsol.)