Felszólalás adatai

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért álltam meg egy pillanatra, mert az elhangzottakból - ez a bizottsági állásfoglalásokból is kiderült - az derült ki számomra, a magyar törvényhozás tökéletesen tisztában van azzal, hogy a nemzeti vízvagyon sorsa, hozzáteszem, nemcsak ennek a tulajdonnak, hanem a kezelés, a használat, a hasznosítás, a szolgáltatás valamennyi kérdése messze meghaladja egy esetenként szokásos politikai vagy gazdasági vita kereteit. Egy alapvető kérdésről van szó, amelynek a megítélése, kezelésének a módja, eredménye messze meghaladja egy parlamenti ciklus, egy adott politikai párt napi érdekeinek a körét. Hallatlan felelősséget jelent egy vízbázis megőrzése, javítása, de hozzáteszem, bizony az elrontása esetenként sok generációra terjed ki, és örömmel tapasztalom, hogy ez a felelősség megvan.

A zárszó lehetőségét felhasználva engedjék meg, hogy a felelősség mellett a jóhiszemű eljárásra is felhívjam a figyelmet. Tisztában vagyunk és vagyok azzal, hogy más a tulajdonjog, más a kezelés és más a vagyonkezelés. A vagyonkezelés - ezt azért mondom, mert képviselőtársam utalt rá - azért sok tekintetben egy speciális magyar intézmény, a magyar jogrendszerben nincs szabályozva. A magyar jogrendszer nem ismeri a vagyonkezelés terminus technicusát, tulajdonképpen a rendszerváltás után alakult ki. Más a szó szofisztikai értelme, és más az, amit mi a gazdasági életben használunk. Tulajdonképpen azért is van ez a polémia, vagy azért tartjuk fontosnak ennek a polémiának a lehető legmagasabb hazai jogalkotói fórumon való kibeszélését, mert az elmúlt tizenvalahány év joggyakorlata a vagyonkezelésbe az értékesítést is beletette: állami intézményt hoztunk létre a rendszerváltás után, előbb az ÁVÜ, majd a vagyonkezelő személyében, holott a köznapi értelmezés szerint a kezelés a tulajdon fenntartása mellett a napi kezelést jelenti és nem az értékesítést. Ez a magyar jogrendszerben nincs benne, ezért rendkívül fontos, hogy az ebben részt vevő felek jóhiszeműen járjanak el, mert a fogalmak eltérő alkalmazása, az egyes fogalmakba beleértendő tartalmi elemek eltérő magyarázata, éppen azért, mert egy ilyen fontos dologról van szó, nagyon nagy kockázattal jár.

Nem szándékoztam az előterjesztésben elmondani, csak ma este már szóba került, ezért nem akarom, hogy a levegőben maradjon: ezért nem jó az, hogy amikor mi azt kértük, most már több mint egy hónapja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökétől, hogy küldje meg ezt az oly sokat beszélt, de általunk nem ismert vagyonkezelői szerződést, illetve határozatot, ő odautalta a vagyonkezelő vezérigazgatójának hatáskörébe, kezünkben van a levél. Azóta eltelt több mint egy hónap, és nem kapunk rá választ, azt sem, hogy nem kapjuk meg. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy mint országgyűlési képviselőnek módomban van, módunkban van betekinteni, ha olyan dolgot érint, akkor megfelelő biztosítékok adása vagy vállalása mellett, de válaszra sem méltatott minket ennek a szervezetnek a vezérigazgatója. Nyilvánvaló, hogy ez bennünk a jóhiszemű eljárással kapcsolatban vet fel kételyeket, amit, megengedem, kormánypárti képviselőtársaim értetlenül vesznek, mert nem adtak rá okot ebben a kérdésben. Tehát ezért mondom, itt maga az eljárás is jóhiszeműséget és kölcsönös együttműködést feltételez.

Azt is tudjuk, hogy ez az indítvány, amelynek a befogadását kértük és reméljük, nem oldja meg a problémákat, hiszen ez a tulajdonról szól, nem a kezelésről és a használatról. De éppen az általam most a válaszban felemlegetett jóhiszemű eljárás keretében és az ebben megnyilvánuló felelősségtudat ismeretében biztos vagyok benne, hogy ha a Magyar Országgyűlés ezt elfogadja, és ezzel megerősíti abbéli szándékát, hogy a nemzeti vízvagyon, a felszíni és a felszín alatti vízvagyon közösségi tulajdonba menjen, ez a többi jogi kategóriára is kiterjed, nem pusztán egy fontos jogszabály fontos mellékletére, hanem az Országgyűlés, és meg kell mondanom, a végrehajtó hatalom mindennapi gondolkodásmódjára is kiterjed.

Ennek reményében ismételten megköszönöm a támogatásukat. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(20.40)