Felszólalás adatai

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Távolról sem bármelyik oldal diadalaként, inkább az ésszerűség győzelmeként kell ünnepelni az alkotmányügyi bizottság részéről előterjesztett és a kormány által elfogadott módosító indítványt, azért, mert ezzel lehetővé vált az általunk is támogatott egy, de végül mégiscsak három, majd öt ítélőtábla zavartalan működése, és ezért természetesen messzemenően támogatjuk az ugyancsak kétharmados elfogadottságot igénylő módosító javaslatot, valamint ezzel együtt majd a táblabíróságok működésének a zavartalanságát biztosító törvényt.

Az alkalmat azonban szeretném felhasználni arra, hogy szeretném eloszlatni, mintha a mi indítványunk, amit végül a kormány is magáévá tett és elfogadott, a bíróságok vagy az ügyészségek ellen irányulna. Távolról sem! Egyszerűen egy illatozó mézesmadzagot akartunk elhárítani azzal, hogy jöjjön már az 50 százalékos béremelés. Mindent messzemenően támogatunk, ami a bíróságok és az igazságszolgáltatás személyi és tárgyi előfeltételeit előmozdítja, ami a bíróságok tekintélyét növeli. És én nem akarok jogtörténeti fejtegetésekbe kezdeni, de jó lenne emlékezni arra, hogy 1990-94 között születtek meg azok a törvények, amelyeken most is alapul a bíróságok előmeneteli és javadalmazási rendszere, hogy abban az időszakban tatarozták és hozták rendbe a legtöbb bírósági épületet, és a mélyből kellett visszahozni azt a bírósági tekintélyt, amely azért, vegyük tudomásul, kétirányú utca, mert az egyik oldalon megy az állampolgár, a másik oldalon jön a bíróság, és kölcsönös elvárások vannak. Tehát messzemenően mindent támogatunk; örültünk volna, ha már itt van az Országgyűlés asztalán a bírák javadalmazásának és juttatásainak az emelését szolgáló törvényjavaslat - de nem ez a bizonyos mézesmadzag!

Mégis az elitnek a része a bíróság és az ügyészség - tessenek már elolvasni, mit célzott volna ez a törvénynek most a módosító javaslattal kivett része! Nézzük már meg, mint mond az eredeti, 1997-ben elfogadott törvény! Azt mondja: az OIT elkészíti és a kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatot, és ha eltérés van a kormány és a bírósági álláspont között, akkor a kormány ezt köteles indokolni. Tehát a kormánnyal áll tárgyalási viszonyban, és az Országgyűlésnek majd el kell dönteni, a kormány vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a jó. Mit mond ez a módosító javaslat, amely állítólag még elmélyítette a bizonyos önállóságot, amiben az istenért nem akarnák megkülönböztetni az igazgatási és az ítélkezési önállóságot? Mit mond: tessék először a pénzügyminiszter bácsihoz fáradni, vele egyezkedni, és majd úgy előterjeszteni! És ha a pénzügyminiszter bácsi azt mondja, hogy nem, akkor mi van? Mit mond erre a törvény? Erhard kancellár megfogalmazta a költségvetési elvet, ugyanis azt mondta: tessenek már tudomásul venni, hogy az állam nem olyan fejőstehén, amit az égben etetnek és a földön fejnek. Hogy mennyi az etetési lehetőség, azt egy kormány vagy az országgyűlés tudja. A fejési készség az igénylőknél mindig végtelen, az egész tehenet megennék, nemhogy fejjék! Tehát azért van az, hogy a katonaállítás és a költségvetés minden jogállamban bizony az országgyűlés hatásköre, bárki terjeszti elő azt a költségvetést.

Tehát befejezésül, én örömmel üdvözlöm ezt, hogy az alkotmányügyi bizottság... Az örömöt csak az az üröm rongálja kicsit, hogy benn van a kormány újabb törvényjavaslata, amelyik önálló törvényként ismétli meg azt, amit ellenezni kényszerülünk, és nagyon kérjük a bíróságokat is, hogy ha már nyomást tudnának gyakorolni a kormányra, akkor nyomják már ki az 50 százalékot, ne ezt a mézesmadzagot!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)