Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kormányzó párt gazdaságpolitikusainak mi sem lenne jobb, mint elkezdenénk osztogatni (Babák Mihály: Azt csináltátok hét évig.), és azt mondanánk, hogy ti most kaptok 6 százalékot, ti 4 százalékot, egyebek.

(14.50)

A különbség annyi közöttünk, hogy nekünk holnap ki kell fizetni az iskolák, a múzeumok és mindenki számláját (Domokos László: Arról azért beszélhetünk, hogy ki mit fizet.), önök pedig felelőtlenül bármit nyilatkozhatnak. Tehát azt gondolom, hogy a két álláspont között nyilván ez a kicsi, de el nem hanyagolható határvonal mindenképpen megnyilvánul. (Domokos László: Áfával együtt.) Én végig fogom önt hallgatni, képviselő úr, ha megtisztelne azzal, hogy végighallgat, nagyon megköszönném. (Babák Mihály: Képviselő úr, az áfával mennyit vesz el az iskolától?)

Elnök Úr! Ha megpróbálna rendet csinálni a teremben. (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Rend van itt, képviselő úr. Tessék! (Csenget.)

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Én köszönettel kezdeném, a magyar társadalom és a magyar vállalkozók olyan két éven vannak túl, amikor a magyar gazdaság nem engedhette meg, hogy további hiteleket vegyen fel, és ezért a saját erőforrásainkat kell a reformokra és a belső átalakításra használni. Vannak országok, amelyek ma még tudnak felvenni hiteleket, ők nyilván egyszerűbben oldják meg az átállás lehetőségét. Ez Magyarország számára nem járható út.

A világgazdaság nem enged lazítani, és azt gondolom, hogy amit Tállai úr elmondott, azt a helyére kell tenni, mert a hallgatók talán azt gondolják, hogy Magyarország tényleg az utolsó helyen áll. Szeretnék az Eurostat legújabb és legfrissebb kiadványából néhány adatot a magyar gazdaság vonatkozásában említeni, mielőtt itt bárki azt gondolná, hogy itt utolsók vagyunk, meg egyebek.

Az államháztartási hiány vonatkozásában a 27 európai országból Magyarország az első harmadban van a jók között. Mögöttünk van Szlovákia, amely 4,7 százalékkal a 16., Csehország 4,3 százalékkal, Magyarországon pedig 3,9 százalék, mint tudjuk, a módosított államháztartási hiánycél. Szeretném önöknek azt is elmondani, hogy az ipari rendelésállomány tekintetében az európai 27 országban márciusban Magyarország a 27 közül a legjobb, a 4. helyen áll. Szlovénia egyébként a 27. helyen áll 43 százalékos csökkenéssel, Ausztria 34 százalékos csökkenéssel a 24., vagy Szlovákia éppen 20. a 29 százalékos csökkenésével.

A munkanélküliség vonatkozásában valóban, Magyarországon is nőtt a munkanélküliség 7,6-ról 9,2 százalékra, azonban Spanyolországban 9,5-ről 17,4-re, Írországban 5,2-ről 10 fölé, Lettországban 6-ról 16-ra vagy Litvániában 4-ről 15-re. Nem akarom sorolni.

Az infláció tekintetében sem állunk rossz helyen, kedves képviselőtársaim, hála az elmúlt évek tudatos tevékenységének, 3,4 százalék az infláció. (Babák Mihály: Év végére háromszorosa lesz!) Ez nagyon sok országnál jobb ma Európában, mint ahogy ezt önök elmondták.

A legnagyobb kárt egyébként azok okozzák ma Magyarországnak, akik elhitetik az emberekkel, hogy nem kell erőfeszítést tenni a holnapért, hogy nem kell reagálni a világgazdaság kihívásaira, és azok okozzák a legnagyobb kárt, akik azt mondják, hogy ha majd mi jövünk, akkor itt minden kolbászból lesz. Nem így van. Nagyot lehet esni, képviselőtársaim, mert egyszer majd igazolni kell azokat a dolgokat, amiket elmondtak, vagy amilyen módosításokat önök beadnak. Hisz hétről hétre fideszes módosítók tömkelegét látjuk, amelyek az áfát leviszik öt százalékra, és minden egyebet. Persze nem teszik oda mellé, hogy hány iskolát zárnának be ezekkel a képviselői módosítókkal. (Babák Mihály: Mi zárunk be iskolát?)

Bár utána majd azt mondják, hogy más dolog a kampány és más dolog a kormányzás, mert ezt már hallottuk. Azt gondolom, az ország ma annál súlyosabb helyzetben van, hogy ne vegyük komolyan.

Milyen elvárások vannak egy jó adórendszerrel szemben? Ha megkérdezünk egy kisvállalkozót, ő azt fogja mondani, hogy legyen kiszámítható, legyen tervezhető, legyen versenyképes mértékű, ösztönözzön nagyobb teljesítményre. Ha az államtitkár urat kérdezzük meg, ő meg azt fogja mondani, hogy azért mindez nyújtson fedezetet az állami közkiadásokra. És mind a kettő igaz, természetesen.

A magyar adórendszer a világgazdasági válság nélkül is átalakításra szorult. Miért? Mert Magyarországon az Európai Unió többi országához képest rendkívül magas az állami újraelosztás százalékos mértéke.

Képviselőtársaim! 50,5 százalékot osztunk újra a bruttó hazai termék százalékában, aminek egyébként 80 százalékát adóként szedjük be. Európában ez egyébként átlagban 40 százalék, a versenytársaink pedig 34-32 és 36 százalékos állami újraelosztással dolgoznak. Itt Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát mondtam. (Babák Mihály: De ott keresnek is az emberek!)

Azt gondolom, adósai vagyunk itt valamennyien, akik ebben a teremben vagyunk, meg azok is, akik már nincsenek itt közöttünk, hogy 1990 óta olyan nagy reformokat miért nem valósítottunk meg, amelyek a nagy állami elosztó rendszereket karcsúbbá, áramvonalasabbá, a világgazdaság számára versenyképessé tették volna. És én most beszélek arról, hogy itt van az egészségügy átalakítása. Nehogy azt higgye ma valaki, hogy az egészségügy teljesen rendben van. Azt gondolom, hogy az ellenzéknek legalább olyan szerepe van abban, hogy nem ment át az egészségügyi törvény, hisz az az egészségügyi ellátórendszer, ami ma van Magyarországon, meggyőződésem, hogy annyiba kerül, amit a magyar gazdaság teljesítőképessége nem tesz lehetővé.

De beszélhetnék az önkormányzati rendszerről vagy az államigazgatási rendszerről, több ország egyharmad vagy feleannyi létszámmal látja el ezeket a feladatokat. Miért nem ilyenekről vitatkozunk? Miért nem ilyen módosítókat tetszenek benyújtani?

Azt gondolom, hogy ezeken a területeken - egészségügy, oktatás, államigazgatás, önkormányzatok - pazarlóan nyomorognak ezek az intézmények, és ha megnézik a két szó közötti különbséget, akkor azt gondolom, kellően fedi azt a valóságot, ami ma ezen a rendszeren végigvonul. Ma Magyarországon nagyon kevesen fizetnek adót, 3,4 millió ember fizet személyi jövedelemadót, és mindössze a magyar lakosság egytizede fizeti be az összes személyi jövedelemadó 70-80 százalékát. Hát milyen igazságtalan ez!?

Magasak az élőmunka terhei. Bizony, 100 forint bérköltségből 54 forint 40 fillért az állam tesz el. Ez a fejlett országokban 37 forint 70 fillér, Szlovákiában 38,50, Csehországban 42,90. Az átlagbérnél, ha egy forintot adunk a jelenleg érvényben levő rendszerben egy dolgozónak, akkor ott bizony 71 fillért von el az állam. Igen, ezért van szükség a munkabért terhelő adók csökkentésére, hogy bizony ezen az állapoton javítsunk. És itt van az iparűzési adó, ami egy külön teher a vállalkozásokon. Nagyon kevés országban van még Európában ez a fajta adó, néhányban van valóban, de nagyon kevés országban van.

Mindennek mi a következménye? Hogy nagyon alacsony a foglalkoztatottság, mint tudják, ez 57 százalék Magyarországon. Az Európai Unióban ez 66 százalék, és ők a 70 százalékos célt tűzték ki maguk elé.

Vizsgáltuk azt is, hogy a sokak által hangoztatott egykulcsos adórendszer (Babák Mihály: Miről beszél?) mennyi előnyt rejt magában. Kérem, Litvániában, Észtországban, Lettországban, Csehországban, Ukrajnában, Oroszországban, Szlovákiában és Romániában vezettek be a környékünkön egykulcsos adórendszert. Amikor Magyarországon 23 százalékkal csökkent februárban az ipari termelés, ezekben az országokban, Észtországban 30-cal csökkent, Lettországban 24-gyel, Csehországban 20-szal, Oroszországban 28-cal, Szlovákiában 28,2-vel, Romániában 13,4-gyel. Tehát nem csodaszer az egykulcsos adórendszer, azt mutatja, hogy ahány ország, annyiféle alkalmazkodás, és meggyőződésem, azzal, hogyha Magyarországon egykulcsos adórendszer lenne, igazából a válság kihívásaira nem tudnánk hatékonyabban reagálni.

A válság első jelei megjelentek a magyar államháztartás számaiban. (Babák Mihály: Hét éve vannak kormányon!) Az 1-4. hónapot áttekintettem, és az általános forgalmi adóban bizony közel százmilliárddal kevesebb folyt be, mint 2008-ban 1-4. hónap alatt, a jövedéki adóban mintegy 20 milliárddal, a regisztrációs adóban, amely összefügg az autók értékesítésével, mintegy 15 milliárddal, és személyi jövedelemadóban is van bizony 15 milliárd forint lemaradás, miközben a kiadásaink, a nagy kiadásaink tervezett szinten valósulnak meg, mint a fogyasztói árkiegészítés vagy a lakásépítés támogatása, vagy a társadalombiztosítási alapok támogatása vagy akár az adósságszolgálat.

Tehát ebből azt kell megállapítanunk, hogy nagyon óvatosan, takarékosan és megfontoltan kell lépnünk ahhoz, hogy ez a törékeny egyensúly, ami ma Magyarországon van, fenn tudjon maradni.

(15.00)

Éppen ezért a 2010-es adórendszer átalakítása a versenyképesség javítását, a válságkezelést, a növekedés ösztönzését tartja szem előtt, különösen a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése a cél, a munkavállalási kedv növelése. 2010-ben az adózók több mint 90 százaléka fog 17 százalékos adókulcs szerint adózni. Az adó- és járulékcsökkentés hatására átlagosan 8 százalékponttal csökken a bérköltség adó- és járulékterhe. Ez bizony minden vállalkozásnak nagyon jelentős megtakarítást fog jelenteni. Az átlagkereset szintjén a munkáltatói bérköltség havi 12 ezer forinttal mérséklődik munkavállalónként. Itt elhangzott, hogy ki hogy jár. A személyi jövedelemadó-változást egyébként államtitkár úr nagyon részletesen elmondta, én már nem mondanám el a mértékeket. Mindenesetre nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyik ne járna jobban. Kizárólag a 2 millió forint/hó fölött kereső, aki egy picit rosszabbul jár, mert neki 620 forinttal csökken majd az éves (Sic!) jövedelme. De még 1,5 millió forintig is jobban jár mindenki, nem beszélve a 71 ezertől 240 ezerig eső kategóriáról; bizony, mindenki jobban fog járni. Egyébként ez azt is jelenti, hogy keresletet ösztönzünk, hiszen többet fognak tudni vásárolni az emberek.

A minimálbér kétszereséig július 1-jétől bevezetett tb-járulékcsökkentés január 1-jétől a teljes jövedelemre ki fog terjedni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói bérköltség a minimálbér kétszeresén egy munkavállalóra vetítve 9100 forinttal csökken havonta. Háromszoros minimálbérnél ez 12 700 forint, míg a minimálbérnél ez 3600 forint. Itt szeretnék válaszolni arra, hogy a társasági adókulcs 19 százalékos általános mértéket fog képviselni január 1-jétől. A kisvállalkozóknál megmarad addig a bizonyos 50 millió forintos adóalapig a 10 százalékos társasági adó. Ez, azt gondolom, választ ad arra, hogy mi lesz a kisvállalkozókkal. Náluk nem változik, 10 százalékos marad a társasági adó mértéke.

A fejlesztéseket egy nagyon fontos dolog fogja segíteni. A 2008. december 31-ig megképzett fejlesztési tartalékot, amit adómentesen lehet tartalékolni, nem négy év alatt, hanem hat évig lehet összegyűjteni és adómentesen fejlesztésre fordítani. Vagyis két évvel meghosszabbítjuk. Azt gondolom, ez nagyon jelentős segítség a vállalkozásoknak, különösen a bizonytalan gazdasági környezetből a kiszámíthatatlan feltételeket ez mindenképpen oldani fogja.

És még egy dologról szeretnék beszélni, amiről itt nem volt még szó, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték éppen az ingatlanok mobilizálásának felpörgetésére 10 százalékról 4 százalékra fog csökkenni. Azt gondolom, hogy nem lesz érdemes kiskapukat keresni, hiszen általában üzletrészátadással szokták megoldani egyes ügyeskedők, hogy egy ingatlant, mondjuk, illetékmentesen adjanak el. Azt bevitték egy társaságba, és illetékmentesen lehetett értékesíteni. Egyébként meg is szűnt az a lehetőség, amiről az előbb beszéltem, mert ezt a kaput most bezárjuk. De a vagyonátruházási illeték 4 százalékos általános mértéke kellően fogja preferálni a vagyonok mobilizálását, illetve az ingatlanok eladását.

Arra kérem képviselőtársaimat, konkrétan segítsenek nekünk abban, hogy a társadalom számára egy elfogadható, a társadalom számára és a válság kivédésére olyan adórendszert tudjunk elfogadni, ami segít Magyarországon, segíti mind a válság kezelését, mind a foglalkoztatás bővülését.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)